A tervezettnél szerényebbre sikerült a német egészségügyi reform, amelytől a biztosítók közötti versenyt remélik. Az viszont már biztos, hogy több járulékot kell majd fizetni.

"Kedves páciensek, kérjük, hogy a vizitdíjért ne asszisztenseinket szidják, és amiatt se nehezteljenek, hogy egyes gyógyszerfajtákból nem a megszokottat írjuk fel, mert azokat már nem támogatja a biztosító. Panaszaikkal forduljanak képviselőjükhöz vagy közvetlenül Ulla Schmidt egészségügyi miniszterhez." Ez a felirat fogadta január elején az egyik berlini orvosi rendelőben a betegeket, emlékeztetve őket, hogy egyrészt negyedév eleje van, s aki most jön először, annak be kell fizetnie a 10 eurós vizitdíjat, másrészt pedig, hogy egy tavaly óta érvényes szabály értelmében az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az orvosnak - hacsak nincs ellenjavallata - lehetőleg az olcsóbbat kell felírnia (HVG, 2006. április 14.).Mostantól további újításokkal kell megismerkedniük a német egészségbiztosítást igénybe vevőknek. A múlt pénteken fogadta el a parlament alsóháza azt a reformcsomagot, amely hosszú távra rendezné a kérdéseket, a bírálók szerint viszont jobb lett volna, ha meg sem születik. A fogadtatásra jellemző, hogy a keresztény uniópártok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) képviselőiből álló kormánykoalíció 43 képviselője is a reformok ellen szavazott, ami persze a 614 fős parlamentben a 374 igen mellett nem veszélyeztette a csomag elfogadását, de azért jelzésértékű.

A hivatalosan április 1-jétől életbe lépő változtatások - a törvényt még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, de mivel a nagykoalíció ott is kényelmes többségben van, ez nem kétséges - legalapvetőbb vonása, hogy a jövőben többet kell fizetni. Bár a 2005-ben született koalíciós szerződés szerint a CDU-CSU és az SPD azzal a céllal látott neki a kormányzásnak, hogy stabilizálják, sőt, ha lehet, még csökkentsék is az akkor átlagosan 14 százalékos tb-járulékot, az Angela Merkel (CDU) vezette kormány azóta eltelt hivatali idejében már a bruttó fizetések 14,8 százalékára nőtt a havonta fizetendő egészségbiztosítási járulék, s előrejelzések szerint még az idén 15,3-15,5 százalékra kell majd azt emelni.

Az ok a lakosság elöregedése és az egyre drágább gyógyítási költségek. Éppen a további emelkedést lenne hivatva megakadályozni a reform egyik alappillére, a központi egészségügyi alap létrehozása. A nem egyszerűen csak sok-, hanem nagyon sok biztosítós német egészségügyi rendszerben (jelenleg több mint 250 úgynevezett állami felügyeletű, továbbá számtalan magánbiztosító működik) a járulékokat, illetve a biztosítási díjat eddig mindenki "saját" biztosítójának fizette, s az gazdálkodott vele. 2009 januárjától az állami felügyeletű biztosítók bevételei - ekkor már várhatóan 16 százalék lesz a járulék - egy közös, nagy kalapba folynak be. Ez lesz a központi egészségbiztosítási alap, s az egyes biztosítók innen kapják majd az egységesen, a páciensek száma szerint meghatározott keretösszegeket. Amelyik biztosító ügyesen gazdálkodik majd - szigorúan ellenőrzi az orvosok és a kórházak számláit, s még olyan szerencséje is van, hogy ügyfelei ritkán betegek -, az jól jön ki az új rendszerből. Amelyiket viszont túlszámlázásra hajlamos doktorokkal és gyógyintézetekkel, valamint idős, beteges páciensekkel áldotta meg a sors, az nehéz helyzetbe kerül. Igaz, ezen segíteni fog majd az a bonyolult, rizikóstruktúra-kiegyenlítő rendszernek nevezett keresztfinanszírozási szisztéma, amely szerint a központi alapból a hátrányos beteg-összetételű biztosítók pluszpénzt kapnak majd. A törvény azt is megengedi, hogy a költségeit túllépő biztosító a többlet egy részét utólag beszedendő járulék formájában a páciensekre hárítsa. Ezzel együtt bizonytalan e reformlépés hatása. A kormány várakozása szerint élénkíteni fogja a versenyt a biztosítók, a kórházak és az orvosok között, míg a reform bírálói az egészségügyi kasztrendszer kialakulását vizionálják, amelyben a gyógyításban esélykülönbség lesz a jól menő, fizetőképes biztosítók páciensei és az elszegényedett biztosítók nem szívesen látott betegei között.

Az állam annyiban vállal bizonyos kiegyenlítő-tompító funkciót, hogy a központi alap durván 140 milliárd eurós bevételeinek egy részét - várhatóan maximum 10 százalékot - a központi költségvetés fedezi majd, amivel azt is szeretnék elérni, hogy a járulék további, szükségessé váló emelése esetén legalább a munkaadói részt ne kelljen növelni (mivel ez a bérek járulékos költségeinek további növekedését jelentené, amelyeket pedig már így is versenyhátrányként emlegetnek a német gazdaságban).

Az egészségügyi kiadásokban már az idén több milliárd eurós megtakarítást várnak. Egyrészt a kórházi ágyak számának csökkentése és a minden bizonnyal nagy helyi viharokat kiváltó kórházbezárások révén, másrészt a betegek közreműködésétől. Ez utóbbit azáltal, hogy a biztosítók alacsonyabb járulékot, illetve év végi visszatérítést ígérhetnek azon pácienseiknek, akik bizonyos összegű önrészt - a jelenlegi állás szerint évi 600 eurót - maguk viselnek orvosi költségeikből. Az ellenzék egy része hevesen bírálta a - szavaik szerint - "casco-mentalitás" bevitelét a szolidaritáson alapuló egészségügybe. Ugyanakkor széles körű egyetértésre talált az a rendelkezés, miszerint a jövőben az egészségbiztosító nem állja a kozmetikai műtétek komplikációiból vagy éppen a rosszul sikerült piercingből fakadó költségeket. Az is a szigorítások körébe tartozik, hogy a krónikus betegségekben szenvedők az átlagosnál is kedvezményesebben kapott gyógyszerekhez csak akkor jutnak a jövőben is ilyen feltételekkel, ha megjelennek az előírt kezeléseken és vizsgálatokon, s az is szempont lesz a térítési díjak megállapításánál, hogy valaki részt vett-e a megfelelő szűrővizsgálatokon.

A német egészségbiztosítási rendszer sajátossága, hogy az állami felügyeletű betegbiztosítókban kötelező tagság - vagyis amikor a munkaadó eleve levonja a járulékot - csak egy bizonyos jövedelemhatárig (ez jelenleg havi 3525 euró) érvényes. E fölött aki akarja, átmehet egy magánbiztosítóhoz. Sokan meg is teszik, meg is tették - ám ha később rosszabbra fordult a sorsuk, s nem tudták fizetni a havi díjat, biztosítás nélkül maradtak. A jövőben nem így lesz: a magánbiztosítók kötelesek lesznek egy bizonyos alapellátási tarifát kínálni az ilyen pácienseknek.

A reform bizonyos mértékig csökkenti az orvosok panaszait is. Megszűnik ugyanis az az eddigi rendszer, amely szerint az egyes kezelésekért pontokat számítottak fel, ám az orvosok csak az elszámoláskor, többnyire az aktuális negyedév végén tudták meg, mennyit is ér egy pont (HVG, 2006. január 28.). A jövőben fix, betegségekre, kezelésekre lebontott tarifát alkalmaznak. Ez azonban azzal járhat - hívják fel a reform bírálói a figyelmet -, hogy a költségek elszaladhatnak, és más forrás nem lévén, végül megint csak a járuléknövelésnél kötnek ki.

Különösen, miután a reform másik, tervezett lépése elmaradt: a patikák közötti verseny - amelytől a gyógyszerkiadások csökkenését remélték volna - kikerült a koncepcióból. A gyógyszertárak ma egyszerűen továbbadják a gyártók árait, és ezeket a biztosító zokszó nélkül megtéríti. Tervezték annak a korlátozásnak az enyhítését is, amely szerint egy embernek csak egy patikája lehet, de ebből sem lett semmi. Érintetlenül hagyták a gyógyszergyártók pozícióját is. És bár arról is szó volt, hogy a gyártók és a forgalmazók között ki kell alakítani a kötelező árengedmény-tárgyalások rendszerét, ez sem lett része a reformnak. A miértre egyszerű a válasz: mint azt Kurt Beck, az SPD elnöke pár nappal a parlamenti végszavazás előtt újságírókkal beszélgetve beismerte, egy ekkora volumenű piacon annyi lobbicsoport működik, hogy nem tudtak mindent úgy keresztülvinni, ahogy szerették volna.

WEYER BÉLA / BERLIN

Több tízezer nyugdíjas ötezer forintot sem kap majd a novemberi korrekcióval

Több tízezer nyugdíjas ötezer forintot sem kap majd a novemberi korrekcióval

Újít a Porsche: villanyautóba sportos motorhang felárért

Újít a Porsche: villanyautóba sportos motorhang felárért

Will Smith születésnapi koncertet ad a Bazilikánál

Will Smith születésnapi koncertet ad a Bazilikánál

Az Aldi és a Lidl nem tart a Brexittől

Az Aldi és a Lidl nem tart a Brexittől

Egyszerűen nem éri meg energiatakarékosra cserélni a háztartási gépeket

Egyszerűen nem éri meg energiatakarékosra cserélni a háztartási gépeket

550 lóerős hibrid 7-es BMW a láthatáron

550 lóerős hibrid 7-es BMW a láthatáron