Ma is eredeti alapító okirata szerint működik Augsburgban a világ legrégibb szociális települése, amelyet a 16. században alapítottak a Fuggerek - bűntudatuk csillapítására.

Egyetlen hely van a világon, ahol éjfél után több a kapupénz, mint az egész éves lakbér. Ez az augsburgi Fuggerei, ahol azonban egyáltalán nem mohó a kapu éber őre. Este 10 és 12 között mindössze 50 centet kér, és éjfél után is csak ennek a dupláját. Csakhogy a Fuggereiban élők éves bére napjainkban csupán 0,88 euró. A lakbér összegét csaknem ötszáz éve állapították meg 1rajnai guldenban, és ez ma kevesebbet ér, mint 1 euró. Ennek fejében elvárják a lakóktól, hogy az alapítványtevő és családtagjai lelki üdvéért mindennap mondjanak el három imát, egy hiszekegyet, egy miatyánkot és egy üdvözlégyet. Ez utóbbi persze azt is magában foglalja, hogy mindegyik Fuggerei-lakó katolikus. További előfeltétel, hogy rászorult helyzetű augsburgi polgárnak kell lenniük.

Amikor Jakob Fugger - akinek családneve a magyarban köznevesült, ebből ered a fukar szó - 1514-ben megvetette a Fuggerei, a világ legrégibb, ma is létező szociális lakótelepe alapjait, ezeket az elvárásokat szabta ahhoz, hogy valaki bebocsátást nyerjen az akkor a város szélén - ma csaknem a központjában - elhelyezkedő valóságos kisközség valamelyik lakásába. Az újkor hajnalának pénzügyi-kereskedő zsenije (lásd Pénzcsinálók című írásunkat) nemegyszer a sajátjaként forgatott egyházi pénzeket, s a hittudósok dörgedelmei ellenére sem vetette meg a kamatot, ezért - mintegy üdvözülésének megalapozására - úgy gondolta, Istennek tetsző cselekedet, ha maga is tesz szülővárosa elesetteiért.

Jakob Fugger létrehozta a jótékonysági beruházásokat fedező Szent Ulrik-számlát is, amelybe rendre átutalták a Fugger-ház bevételeinek egy részét. Ezzel nem csupán a gazdasági-pénzügyi ügyeskedései és a hagyományos keresztény értékek között feszülő morális konfliktust enyhítette, de egyúttal egyfajta választ adott azoknak is, akik akkoriban, a reformáció előestéjén gátlástalan kamatszedőkként ostorozták őt és a Fugger-céget. Mindenesetre Fugger megbízta Conrad Peutinger augsburgi humanistát és Johannes Eck vallástudóst, támasszák alá teológiai érvékkel, hogy az általa űzött pénzügyi eljárások nem ütköznek az isteni tanításokba.

A családról elnevezett, később szabályos városfallal bekerített településrész egyre nagyobb lett. 1581-ben Jakob örökösei templomot és papot is adtak a Fuggereinak, amit persze az is motivált, hogy a reformáció térhódításával az augsburgi templomok zöme, köztük a Fuggerek sírkápolnáját őrző Szent Anna is "református hitre tért", míg a Fuggerek, nem utolsósorban gazdasági kapcsolataik miatt, ragaszkodtak a pápához.

A szociális lakások mellett a további alapítványok szegény sorsú diákok tanulását, betegek gyógyítását szolgálták. Amikor a 19. század elején a frissen létrehozott Bajor Királyság az összes alapítványt felszámolta felségterületén, a Fuggerekéi - amelyek között vallási, tanulástámogatási és egészségügyi is akad - mentességet nyertek. 1944 februárjában egy bombatámadás a Fuggereinak csaknem a felét súlyosan megrongálta, már 1948-ban visszaköltözhettek a lakók, mégpedig olyan házakba, amelyekben a lakások el- és berendezése megfelel a 20. század kényes elvárásainak, ugyanakkor a történelmi külső megőrzésével, szigorúan hagyományos és természetes anyagok felhasználásával épültek.

Ma a 67 ház 140 lakásában mintegy 150, többségükben idős ember lakik. Hogy kit vesznek fel, azt a Fugger család szeniorátusa által kinevezett adminisztratúra dönti el, az említett félezer éves feltételek alapján. Igaz, az imák elmondása és a templomba járás lelkiismereti kérdés, a hitbuzgóságot senki nem ellenőrzi. A Szent Márk-templom így is tele van. Ma a Fuggerei Augsburg egyik legfőbb turistavonzó látványossága. Évente több százezren lépnek be kapuin, hogy a 2 eurós belépti díjat befizetve megszemléljék a kétszintes meseházakat, a múzeumot, amelynek egyik szobája az ötszáz évvel ezelőtti berendezést mutatja, a lakók kölcsönkönyvtárát, a Fuggerei kávészobácskáját.

A Fuggerek üzleti érzéke változatlan: céges vagy magánrendezvények céljára időnként kölcsönadják az adminisztratúra épületében található gótikus Leonhard-kápolnát. Az alapítványok anyagi háttere ennél persze jóval szélesebb: Augsburg 30 kilométeres körzetében a Fuggereknek összesen 3200 hektárnyi erdőgazdaságuk, valamint több földbirtokuk van, az utóbbi negyven évben hatvan augsburgi lakásingatlant vásároltak, hogy az onnan befolyó bérekből is állhassák a teleppel kapcsolatos költségeket, elvégre csak az épületek állagmegóvása évi 600 ezer eurót igényel. Márpedig a világ legrégibb szociális települése egyetlen eurót nem kap - és nem is igényel - sem a szövetségi államtól, sem a bajor kormányzattól, sem Augsburg városától.

SCHREIBER GYÖRGY / AUGSBURG

Monitor

Pénzcsinálók

A pápák egyik bankházaként is funkcionáltak 1476-tól a Fuggerek, akiknek hírnevét és vagyonát az 1459-ben született...

Elpusztult Chris, a legtöbb gyapjút adó birka

Elpusztult Chris, a legtöbb gyapjút adó birka

A hülye poén visszanyal: Justin Trudeau zuhanása

A hülye poén visszanyal: Justin Trudeau zuhanása

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Győri értelmiségiek Borkai távozását követelik

Kiderült, miért nem beszél szabadtéri rendezvényen Orbán

Kiderült, miért nem beszél szabadtéri rendezvényen Orbán

Jelöletlen BMW M3-as rendőrautó állt szolgálatba az ausztráloknál

Jelöletlen BMW M3-as rendőrautó állt szolgálatba az ausztráloknál

Balhé volt a Jobbik megemlékezésén – helyszíni fotók

Balhé volt a Jobbik megemlékezésén – helyszíni fotók