Az állami és a magánegészségügy előnyeit próbálják ötvözni az amerikai reformműhelyekben. A törvényhozás addig is több pénzt adna a gyermekellátásra.

HVG
A szocialista modell csődbe viszi a kormányt - érvel New York egykori polgármestere, a republikánusok elnökjelöltségéért harcoló Rudolph Guiliani. Csak meg kell nézni a francia vagy az angol egészségügyet, hogy világosan látható legyen a csapda, amelybe az ország belesétál, ha a demokraták javaslatát fogadja el - véli Giuliani. Bár nyilvánvaló volt, hogy a belpolitika legfőbb harci terepe az egészségügy lesz, mégis szokatlanul korán kellett az elnökjelölteknek színt vallaniuk ebben a kérdésben. Múlt héten ugyanis a képviselőházban többséget szerzett a demokraták törvényjavaslata, amely 50 milliárd dollárt fordítana a következő öt évben a gyermekegészségügyre. A felsőház is támogatta a javaslatot, igaz, mindössze 35 milliárd dollárt irányozva elő a programra.

Az alsó- és felsőházi álláspont közelítésével szeptember végéig kell eldönteni, mennyi pénz jusson - mindenekelőtt a cigaretta forgalmi adójának megemeléséből - az Állami Gyermekegészség-biztosítási Programra (SCHIP). A tíz évvel ezelőtt útjára bocsátott SCHIP folytatásának szükségességéről nincs is vita a pártok között, csupán a mérték szül elvi ellentéteket. A szövetségi és az ezt kiegészítő, államonként eltérő anyagi támogatás tavaly 6,5 millió 18 évesnél fiatalabb gyermek orvosi ellátását finanszírozta. A demokraták a javasolt többletpénzből további 5millió gyermeket vennének be az ingyenes ellátásba, míg a republikánusok fogcsikorgatva legfeljebb további 3 milliót. Minderre azért van szükség, mert az USA 301 millió lakosából becslések szerint 45-49 milliónak semmilyen egészségbiztosítása nincs.

Bár két nagy állami program, a - 65 év felettiek egészségügyi ellátását ha nem is ingyenessé tévő, de nagyrészt térítő - Medicare 42 millió, az alacsony jövedelműeket támogató Medicaid 46 millió amerikairól gondoskodik, széles az a réteg, amely bár rászorulna, mégis kívül reked az összesen évi 550 milliárd dollárt felemésztő szociális gondoskodásból, mivel a jövedelme magasabb, mint a hivatalos szegénységi küszöb (ez most négyfős családra évi 18 850 dollár). A SCHIP programba viszont azok is beleférnek, akiknél a családi büdzsé nem haladja meg az évi 37 ezer dollárt. Az amerikai biztosítottak zömének - 151 millió munkavállalónak - a munkáltatója vásárol egészségügyi ellátást, és körülbelül 30 millióan saját maguk kötnek szerződést valamely egészségbiztosítóval. A többiek szükség esetén vagy zsebből fizetnek, vagy hitelből, jelzálogkölcsönből kénytelenek kiegyenlíteni a csillagászati orvosi számlát.

A republikánusok attól tartanak, hogy ha túlságosan nagyvonalú állami támogatást kap a gyermek-egészségügyi program, az nem csupán a leginkább rászorulókat kedvezményezi, hanem a közepes jövedelmű családok egy része is hátat fordít a biztosítóknak, megspórolva az eddig fizetett díjat. A demokraták ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a nagyobb állami ráfordítás megtérül, mivel a rendszeresen ellátott gyermekek időben - s így olcsóbban - kapják meg a szükséges kezelést, a szülők kényszerűségből nem várják meg, míg állapotuk sürgősségi, ingyen megkapható beavatkozást igényel.

A SCHIP ügyében kitört pártpolitikai vita csupán bemelegítésnek ígérkezik, hiszen az USA 2008-ban megválasztandó elnökének döntenie kell az egész egészségügyi rendszer reformjáról. Miközben ugyanis az egészségügyi kiadásokat tekintve az Egyesült Államok világelső (lásd grafikonunkat), a lakosság mind nagyobb hányada marad kívül a biztosítási rendszeren. Hogy lehet úgy kiterjeszteni a biztosítottak körét, hogy az egészségügyi rendszer mégse váljon állami fenntartásúvá - erre a kérdésre próbál feleletet találni több egyetemi kutatócsoport is. A legradikálisabb választ adók szerint mindenkinek ingyenes egészségbiztosítás vásárlására szóló utalványt kellene adni. Ennek birtokában ki-ki eldönthetné, melyik magánbiztosítóval köt szerződést. A növekvő ügyfélkörért cserébe a biztosítók nem utasíthatnák vissza a költséges ellátásra szorulókat, ugyanakkor az állam többlettámogatással kompenzálhatná azokat a biztosítókat, amelyeknek az átlagosnál betegesebb klientúrát sikerült csak összegyűjteniük. Az állam is spórolna valamennyit ezzel a megoldással, hiszen megszüntethetné a munkaadói adókedvezményt, ami jelenleg azoknak a cégeknek jár, amelyek betegbiztosítást kötnek dolgozóikra. Az egészségügyi kiadások féken tartására - áll a javaslatban - egy független szervezetet kellene felállítani, amely megvizsgálná, értékelné az új gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és terápiás eljárások kötséghatékonyságát, és az eredmény függvényében tenne javaslatot arra, hogy finanszírozzák-e ezeket a biztosítók.

A Johns Hopkins Egyetem tudósai más elgondolással álltak elő. Szerintük fokozatosan ki kellene terjeszteni a Medicare-jogosultak körét, és megengedni, hogy - díjfizetés ellenében - bárki beléphessen. Lévén már most is 42 millió a Medicare-tagok létszáma, további bővülésével az egészségügyi szolgáltatások legnagyobb vásárlójává válna, és egy kicsit jobban kézben tartaná az árakat, mint a magánszektorbeli vállalkozások. Massachusetts államban viszont nem várnak mások ötleteire - saját nagy hírű intézményük, az MIT már ki is találta, mi a tennivaló: aki nem köt egészségbiztosítást, az fizessen magasabb adót. Így megmarad a választás szabadsága, ugyanakkor a kellő ösztönzés is, a viszonylag egészséges embereket is beterelik a biztosítókhoz, növelve azok bevételét, csökkentve a kiadásaikat - ami lehetővé teszi, hogy lejjebb menjenek az áraikkal.

Itt vannak az ötös lottó nyerőszámai, lehet készülni a jövő hétre

Itt vannak az ötös lottó nyerőszámai, lehet készülni a jövő hétre

Kishíján lebombázták a törökök az amerikaiakat Szíriában

Kishíján lebombázták a törökök az amerikaiakat Szíriában

Török egyetemistákat toboroznak Magyarországra

Török egyetemistákat toboroznak Magyarországra

Pécsi választási balhé: Teljesen eltérő verziókat állítanak az érintett felek

Pécsi választási balhé: Teljesen eltérő verziókat állítanak az érintett felek

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Tordai: Ez nagyon durva kampány volt, féltettem Gergőt

Tordai: Ez nagyon durva kampány volt, féltettem Gergőt