Hiába született meg a törvénytervezet, egyelőre esély sincs Romániában az 1945-1964 között hozott politikai ítéletek megsemmisítésére.

Pop Floarea este 10 óra tájt megkérdezett, akarom-e hallgatni az Amerika Hangját, mert volt rádiójuk. Ekkor hallgattam életemben először idegen rádióállomást. (...) Azóta elhanyagoltam hazai sajtónk tanulmányozását, és saját rádióinkat sem hallgattam. Ezen idegen rádióállomások adásai nagy hatással voltak reám, gyűlöletet keltettek bennem rendszerünk iránt - vallotta a Kolozsvári Katonai Törvényszék 1957. március 26-ai nyilvános ülésén Teodor Margineanu, a borgóprundi (Beszterce-Naszód megye) katonai egység hadnagya, aki az 1956-os magyar forradalom hírére lázadást szervezett a kommunista hatalom ellen.

A magyar forradalom idején 24 éves Margineanu hadnagy Borgóprundon a Pop családnál lakott, és miként a történetből kiderült, forradalmi felbuzdulásában az idegen rádióállomások hallgatásán kívül a főbérlő leánya iránt érzett szerelem, a tervezett házasság is szerepet játszhatott. A hadnagyot ugyanis 1956. szeptember 1-jén Szilágysomlyóra helyezik át, ám két hónap után visszatér, és novemberben már szervezkedik: hat tiszttársa maga mellé állítását követően 24-én a távközlési raktárban már meg is tartották első gyűlésüket. A szerelmi történet ismeretében nem véletlen, hogy a felkelés kirobbantásának jelszava "Esküvő" lett, mint ahogy az sem, hogy a második gyűlést, amelyen egy piszkozatfüzetből kitépett lapon Margineanu megfogalmazta az eskü szövegét, a Pop családnál tartották.

Miközben folytatódott a tisztkollégák beszervezése, lassan körvonalazódott a forradalom kirobbantásának terve is. A forradalmi tanács Margineanu vallomása szerint egyebek között muníció vételezéséről, a besztercei börtön foglyainak kiszabadításáról, telefonkábelek elvágásáról döntött. 1956. december 19-éről 20-ára virradó éjjel indultak volna, hogy - maguk mellé állítva a besztercei tankhadosztályt, az egyetemistákat és a lakosságot - végül bevonuljanak Kolozsvárra. Emellett tervezték például a borgóprundi kocsma italkészletének rekvirálását és kiosztását a katonák között, illetve Hodos Mariana tanítónőn keresztül a település lakosságának fellázítását "Le a kvótákkal", "Új törvényeket", "Ruszkik, ki az országból" jelszavakkal. Az egyik beszervezett, egy Trepovici nevű sofőr azonban befújta őket a parancsnoknak, és ezt megtudva Margineanu azonnal dezertált. "Egy gránát volt nálam, hogy öngyilkos legyek, ha elfognak" - vallotta a katonai törvényszéken, majd részletesen elmondta, miként menekült az őt kutyákkal üldöző katonák, milicisták elől. Rövidesen az állambiztonsági szervek is bekapcsolódtak az ügy felgöngyölítésébe, és bár helybéli pásztorok, erdészek bújtatták volna, a forradalmár hadnagy annyira félt, hogy visszament Borgóprundra, és a laktanya előtt feladta magát. Halálra ítélték, és özvegy édesanyja hiába esedezett kegyelemért, mondván, fia "az osztályellenség ravasz és rosszindulatú csapdájába esett", 1957. május 20-án benyújtott kérelmét elutasították, és az ítéletet végrehajtották.

Nem számított elszigetelt esetnek Romániában a borgóprundi hadnagy szervezte lázadás és annak megtorlása. Varga Andrea, Bukarestben élő magyar történész szerint a magyar forradalommal szimpatizáló mozgalmak leverését követően a törvényszékek összesen közel 14 ezer év börtönt, harminc halálos ítéletet - ebből 24-et végre is hajtottak - osztottak ki. Az Aradon és környékén szervezkedő Szoboszlai Aladár vezette, románokat és magyarokat összefogó csoport tagjai például egy munkás-keresztény párt megalakítását kezdeményezték, ezért a szervezkedés 57 elfogott tagja közül tízet halálra ítéltek, Szoboszlait és Alexandru Fantanaru ügyvédet ki is végezték.

Az 1950-1960-as években futószalagon gyártott politikai perek áldozatait azonban Románia 17 évvel a rendszerváltást követően sem rehabilitálta. Ennek okait a HVG-nek nyilatkozó Cristian Vasile történész abban látja, hogy az összesen tíz évet hatalomban töltött, kommunista múltú Ion Iliescunak és pártjának ez nem állt érdekében, a jobboldali kormányok meg a kárpótlási kérelmek özönétől félnek. Ami pedig a hangadó román értelmiséget illeti, ők már csak azért is fanyalognak a politikai perek ügyének felmelegítésétől, mert az 1945-1964 között született ítéletek megsemmisítéséről szóló törvénytervezetet három magyar honatya nyújtotta be. Javaslatuk szerint a kijelölt bírók egyenként, hivatalból törölnék azokat az ítéleteket, amelyek "az állambiztonság, a szocialista gazdaság, a népi demokrácia, a politikai hatalom aláásása, szabotázsakciók, lázítás" vádak alapján születtek. A szöveg megfogalmazói nem sorolták a törlendő ítéletek közé a háborús bűnöket, a tömeggyilkosságot vagy a civil lakosság elleni tetteket.

Az egyik kezdeményező, Eckstein-Kovács Péter azzal magyarázta a HVG-nek az időhatár megválasztását, hogy 1963-ban törölték a Btk.-ból a politikai bűntettek kategóriát, és amikor az elhunyt Gheorghe-Gheorghiu Dej pártfőtitkár helyét 1964-ben Ceausescu vette át, a hatalom ellenségeit köztörvényes bűnök miatt ítélték el. Az utódok kárpótlásától való félelem pedig jogos, mert Ecksteinék minden, börtönben töltött esztendőért meghatározott összeget juttatnának az áldozatok utódainak, hozzátartozóinak. Az RMDSZ-es szenátor a tervezet megszavazásának legfőbb akadályát a jelenleg kisebbségben kormányzó Tariceanu-kabinet parlamenti támogatója, a Szociáldemokrata Párt (PSD) akadékoskodásában látja, mivel nem ők a kezdeményezők.

A tervezet előkészítésében kulcsszerepet vállaló Varga Andrea a román médiában többször is megkondította a vészharangot a politikai perek ügyében, sőt Sor(s)ok között címmel kiállítást rendezett Bukarestben 1956 román szimpatizánsainak meghurcoltatásáról, és Sólyom László köztársasági elnöknek is levelet írt, arra kérve a magyar államfőt, szorgalmazza Bukarestben az érintettek rehabilitációját. A Gulyás András külpolitikai főtanácsadó által megfogalmazott, rendkívül diplomatikus és óvatos válasz szerint egy koszorúzással, két román és három magyar érintett kitüntetésével, egy idős, kolozsvári személlyel való találkozással "magyar részről megtettük azt a kezdő lépést, amit az ügy már régen megkövetelt volna" - és készek napirenden tartani a témát.

Ám a törvénytervezet napirendre tűzéséhez fel kellene törni az egykori Román Kommunista Párt archívumait és a megyeszékhelyek nemzeti irattárainak titkos részlegeit is, mert egyelőre megsaccolni sem meri senki, hány ártatlan embert ítéltek el csak 1945-1964 között. Miközben ugyanis az ügynökmúltak látványos feltárása, a Securitate irattárának leszámolás színezetű megnyitása elkezdődött, a pártdokumentumok tanulmányozhatóságának lehetősége érthetetlen módon késik.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Christopher Mattheisen: A felhő öt éve kockázat volt, ma megkerülhetetlen

Christopher Mattheisen: A felhő öt éve kockázat volt, ma megkerülhetetlen

Elutasították a Baranyi Krisztina polgármesterségét támadó beadványt

Elutasították a Baranyi Krisztina polgármesterségét támadó beadványt

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Örülhetnek a képviselők, tényleg "újságíróktól elzárt terület" lett a parlament

Örülhetnek a képviselők, tényleg "újságíróktól elzárt terület" lett a parlament

Figyelmeztet az Apple: azonnal frissítse régebbi iPhone-ját és iPadjét

Figyelmeztet az Apple: azonnal frissítse régebbi iPhone-ját és iPadjét