Az oroszok döntő többsége úgy véli, az ország élén haszonleső politikusok állnak, a bíróságok és a médiumok pedig a hatalomtól függnek. De mindez nem különösen érdekli az embereket.

Száz orosz polgár közül csak egy aggódik amiatt, hogy a földrésznyi országban nem tartják tiszteletben a demokratikus szabályokat, és megsértik az állampolgári jogokat - áll a legtekintélyesebb moszkvai közvélemény-kutató cég, a Levada Központ múlt héten közzétett tanulmányában. A több mint 2ezer ember megkérdezésével készített, reprezentatív felmérés szerint a szabadságjogok helyett az oroszok kétharmadát az árak emelkedése, illetve a szegények és a gazdagok közötti amúgy is hatalmas különbségek növekedése irritálja.

A Levada Központ és a többi orosz közvélemény-kutató cég felméréseiből egyértelműen kiderül, a 140 milliós ország lakói nem az emberi jogok helyzetével való teljes elégedettségük miatt nem foglalkoznak különösebben a demokrácia kérdéseivel. Az Orosz Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által a múlt héten közzétett tanulmány szerint a megkérdezett polgárok 34 százaléka szerint Oroszország semmiképpen sem tekinthető jogállamnak, s a válaszolóknak csak a 26 százaléka vélekedett úgy, hogy a bíróságok igazságosan, a hatalomtól függetlenül ítélkeznek. Egy másik felmérés szerint az oroszok - kivéve Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akinek munkáját rendre a megkérdezettek közel 80 százaléka nevezi megfelelőnek - senkinek és semminek nem hisznek: évről évre csökken a politikai pártok és a médiumok népszerűsége, s a mindenben az államfő utasításait követő, Mihail Fradkov miniszterelnök vezette kormány sem lopta be magát az oroszok szívébe. Sokatmondó az a felmérés is, amely szerint a közvélemény-kutatóknak válaszoló oroszok 58 százaléka úgy vélekedett, az ország élén olyan emberek állnak, akik csak a saját anyagi és egyéb érdekeik védelmét tekintik fontosnak. A vezetők megítélése egyébként folyamatosan romlik: 2000-ben a megkérdezettek 38 százaléka, tavaly pedig már 53 százaléka tartotta haszonlesőnek a politikai elitet.

"A múlt kísért, az oroszok hozzászoktak, hogy a hatalom sohasem tartotta tiszteletben az emberi jogokat" - mondta a HVG-nek Lev Gudkov, a Levada igazgatója. "Az önkényuralmon alapuló Szovjetunió szétesése után az intézmények nagyon lassan változnak - tette hozzá a szociológus -, és az oroszok, akik a lelkük mélyén most is arra vágynak, hogy megvédje őket az állam, megtanultak együtt élni a jogokat korlátozó hatalommal. Mutass lojalitást, és foglalkozz a saját dolgaiddal! Ez az, amiben az orosz társadalom a leginkább különbözik a jóval átláthatóbb és aktívabb európai társadalmaktól." Gudkov korábban optimista volt, és abban bízott, hogy az 1980-as évek végén felnőtt generáció már szüleinél jóval inkább akarja majd a szabadságot. "Tévedtünk, a szülőktől örökölt viselkedési minták nagyon lassan változnak. Most úgy vélem, még legalább két-három nemzedéknyi időre lesz szükség a társadalom átalakulásához" - magyarázta a kutató.

A közvélemény-kutatások eredményeinek megbízhatóságát az is bizonyítja, hogy az ellenzéki tüntetéseket, illetve a kisebbségek demonstrációit jó esetben szinte teljes közöny, rossz esetben pedig nyílt ellenségesség övezi. Legutóbb például a melegek májusi felvonulását a rendőrség asszisztálásával verték szét a magukat ortodox-nemzeti fiataloknak nevező ellentüntetők. Hasonló közöny fogadja az egykor független médiumok állami ellenőrzés alá kerülését is: míg Szerbiában a kilencvenes évek közepén 100 ezren tiltakoztak az utolsó belgrádi ellenzéki tévé, a Studio B államosítása miatt, Oroszország polgárai minden ellenkezés nélkül tudomásul vették valamennyi szövetségi, egész országban sugárzó tévécsatorna elestét.

Liljana Sevcova, a moszkvai Carnegie Alapítvány politológusa úgy véli: az oroszok már csak azért sem vágynak igazán demokráciára, mert a hatalom és a szigorúan ellenőrzött médiumok a "Nyugat huncutságaként" igyekeznek feltüntetni a civil társadalom és a civil szervezetek megerősítését célzó erőfeszítéseket. "Újfajta nemzeti eszme van kialakulóban, melynek lényege: a Nyugat be akar avatkozni Oroszország belügyeibe, és a demokrácia erőltetésével a külföld csak a saját érdekeit próbálja előtérbe helyezni" - vélekedett Sevcova egy napokban közzétett tanulmányában. Hozzátette: "A növekvő Nyugat-ellenesség egyébként az egyik legfontosabb magyarázat arra, miért van szükség a hatalom központosítására és az állam gazdasági szerepének növelésére. Az ellenségkeresés mindig is a kedvenc foglalatossága volt azoknak, akik meg akarták magyarázni, miért is van szükség Oroszországban vaskezű vezetőkre."

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Demóna ledöntötte Jokert: a film folytatása jól debütált az észak-amerikai mozikban

Demóna ledöntötte Jokert: a film folytatása jól debütált az észak-amerikai mozikban

Erdogan fejszétzúzással fenyegette meg a kurdokat

Erdogan fejszétzúzással fenyegette meg a kurdokat

Milliós tömegek vonultak az utcára Libanonban

Milliós tömegek vonultak az utcára Libanonban

Oroszország és Szerbia szerelmet vallottak egymásnak Belgrád felszabadításának 75. évfordulója alkalmából

Oroszország és Szerbia szerelmet vallottak egymásnak Belgrád felszabadításának 75. évfordulója alkalmából

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

A győri rendőrök biztosan nem nyomoznak a Borkai-ügyben

A győri rendőrök biztosan nem nyomoznak a Borkai-ügyben