Tetszett a cikk?

Bár az Indiai-óceánon bármikor bekövetkezhet újabb, a három évvel ezelőttihez hasonló szökőár, egy most kiépülő cunami-előrejelző rendszernek köszönhetően a következmények már nem lennének olyan súlyosak.

A műszaki berendezések telepítése még ebben az évben befejeződik, jövőre pedig teljes egészében üzembe helyezik azt a szökőár-előrejelző hálózatot, amelyet német és indonéz szakemberek alakítanak ki a 2004. karácsonyi, pusztító cunami helyszínén, az Indiai-óceánon. Az emberiség történetének egyik legnagyobb természeti csapása három éve csaknem negyedmillió ember - köztük félezer ott nyaraló német - halálát okozta. A berlini kormány a katasztrófa után gyorsan lépett: a helyreállítási munkálatokat 500 millió euróval segíti. Ebből 45 milliót egy korai figyelmeztető rendszer kifejlesztésére különített el; a munkával a kutatóközpontokat tömörítő Helmholtz Társaságot bízták meg. A német kutatóintézetek hosszú évek óta végeznek geológiai és tengeri megfigyeléseket, így nyolc tudományos központ munkatársai - élükön a potsdami Országos Földtani Laboratóriummal (GFZ) - már három héttel a katasztrófa után elkészítették a szárazföldi, tengeri, valamint űrbeli egységekből álló rendszer tervét.

Az ENSZ Kormányközi Oceanográfiai Bizottsága (IOC) az 1960-as évek óta szorgalmazza globális riasztórendszer kiépítését, de évtizedeken át csupán a Csendes-óceán térségében működött ilyen. Az ENSZ csak 2005 januárjában bízta meg az IOC-t, hogy felügyelje a cunami-előrejelző rendszer kiépítésének előkészületeit. 2005 márciusában Indonézia is csatlakozott az említett német kezdeményezéshez, és a két ország hozzálátott a korai cunami-előrejelző rendszer (GITEWS) kialakításához.

Az Indiai-óceánon épülő hálózat több szempontból egyedülálló. Egységei egymással is kapcsolatban állnak, így már néhány másodperccel az első szeizmikus mozgások érzékelése után minden eddiginél pontosabb előrejelzést képesek adni földrengésről, szökőárról. A rendszer több forrásból gyűjt adatokat: automata szeizmográfokból, tengeri mérőeszközökből, GPS-szel felszerelt készülékekből és műholdakból áll (lásd ábránkat).

"A GFZ által kifejlesztett, Európában 48 állomással már működő Geofon rengésérzékelő hálózatot az Indiai-óceán partvidékére is kiterjesztjük. Eddig négy állomást helyeztünk üzembe, további harminc-negyven telepítését tervezzük Indonéziában" - mondta el a HVG-nek Alexander Rudloff, a GITEWS egyik projektmenedzsere. A Sonne német cirkáló még 2005-ben vízre bocsátott két, GPS-szel felszerelt bóját is, amelyeket hamarosan újabb nyolc követ. Ezek egyrészt a tengerfenéken található szenzorok üzeneteit továbbítják, másrészt - ellentétben a Csendes-óceánon alkalmazottakkal - meteorológiai változások alapján is fel tudják mérni, kialakulhat-e cunamiveszély, míg a parton elhelyezett árapálymérő készülékek a vízmozgást figyelve képesek erre. "Hét GITEWS-árapálymérő működik Indonéziában és más parti államokban - összegezte a HVG-nek Franz Ossing, a GFZ píármenedzsere. - Dél-afrikai, jemeni és iráni készülékektől származó adatok is a rendelkezésünkre állnak."

Minden információ egy jakartai riasztóközpontba fut be, ahol előre betáplált adatok és modellek segítenek meghatározni a cunami erősségét, kiterjedését. A beérkező adatokból több ezer szimulációt készítenek, és az ugyancsak újdonságnak számító úgynevezett döntéstámogató rendszer ezekből választja ki az aktuális helyzetre leginkább illőt, ami segít az ügyeleteseknek meghatározni, mely területek vannak a legnagyobb veszélyben, hol kell evakuálni, mentést szervezni. A riasztást előre kijelölt csatornákon küldik szét, a lehetséges károkról is értesítik a településeket, hatóságokat. A veszélyzónákban élőknek jó előre oktatást tartanak, amely az iskolában kezdődik és kitelepítési gyakorlatokkal zárul.

Az idő döntő tényező ebben a rendszerben, melyet - mint arról Jörn Lauterjung, a GITEWS projektkoordinátora tájékoztatta a HVG-t - 2010-től Indonézia kezelésébe adnak át. Miközben az első hullámok kialakulása és partot érése között húsz-harminc perc is eltelhet, négy-hat percig tart, míg az érzékelők észlelik a rengéseket, továbbítják a jeleket, és - a GPS-műholdak segítségével - meghatározzák az epicentrum helyét. A rendszer már bizonyított: tavaly szeptemberben Szumátra nyugati partjainál négy perc alatt azonosított egy, a Richter-skála szerint 8-as erősségű földrengést, így a jakartai geofizikai kutatóintézet azonnal cunamiriasztást küldhetett szét az érintett országoknak.

VÉGH ZSÓFIA

Radar360: Fókuszban a Szájer-ügy

Radar360: Fókuszban a Szájer-ügy

A minisztérium ellenőrizte és rendben találta a csokimikulásokat

A minisztérium ellenőrizte és rendben találta a csokimikulásokat

Több mint 32 ezer új fertőzöttet találtak Törökországban egy nap alatt

Több mint 32 ezer új fertőzöttet találtak Törökországban egy nap alatt