Belarusz országimázsának javítására készül a politikai marketing egyik ásza, a brit Tim Bell. A minszki ellenzék szerint lehetetlen feladatot vállalt.

A belorusz elnök nem bánná, ha Nagy-Britannia válna országa legnagyobb külföldi befektetőjévé. Alekszandr Lukasenko a múlt hónapban beszélt erről, amikor londoni főrendek delegációját fogadta. A nemzetközi sajtóban Európa utolsó diktátoraként emlegetett politikus igyekezete érthető: bár Belarusz Oroszország leghűségesebb szövetségese, egyre kevesebb gazdasági segítségre számíthat Moszkvától (az orosz gáz ezer köbméterét például 2006-ban még 40 dollárért kapta, az idei év végétől viszont már 170-ért), így külföldi befektetésekre van szüksége.

Az amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice azonban nemrég "a zsarnokság előretolt bástyájának" nevezte az országot, az USA és az Európai Unió tagállamai beutazási tilalmat rendeltek el a bírálói ellen kíméletlenül fellépő államfővel és környezetével szemben. Minszkben a múlt héten is keményen szétvertek egy ellenzéki tüntetést, és független újságíróknál tartottak házkutatásokat, egy időre többet le is fogtak közülük. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenko most a brit politikai marketing királyának tartott Tim Bellhez fordult némi arculatjavító segítségért. Bell a főrendi küldöttséggel egy időben járt Minszkben, és sajtóértesülések szerint a vizit dollármilliókat hozó szerződést eredményezhet píárcége, a Bell Pottinger számára. Bell máris némi együttérzéssel beszél Lukasenko törekvéseiről. "Azt szeretné, ha jobban megértenék a hazáját, értékelnék a sikereit, és nem látja be, miért ne barátkozhatna országa egyszerre a Nyugattal és Moszkvával is" - mondta az orosz fővárosban megjelenő The Moscow Times angol nyelvű napilapnak.

Bár a belorusz ellenzék egyik vezetője szerint Bell lehetetlen feladatra vállalkozik, a 66 éves - tíz éve felsőházi tag - píárgurunak nem szokatlan a hasonló kihívás. Az azóta világcéggé vált Saatchi & Saatchi reklámügynökség egyik alapítójaként komoly szerepe volt a toryk és Margaret Thatcher kormányra segítésében. 1979-ben, 1983-ban és 1987-ben is ott volt a Vaslady kampánycsapatában. Lapszerkesztőket udvarolt körül, hogy elérje a Munkáspártot lejárató cikkek megjelentetését, Thatcher asszonynak pedig interjútechnikai, öltözködési, sőt fodrászati tanácsokat is adott.

A nagy bányászsztrájk idején, 1984-ben a Nemzeti Széntanács konzultánsaként a sajtómunkát irányította, de a kormányzati tárgyalási stratégia kidolgozásában is része volt. Sőt - mint azt a The Guardian című londoni napilap három éve, akkor nyilvánosságra került dokumentumok alapján írta - a bányászszakszervezetben lévő informátorán keresztül bizalmas értesülésekhez is hozzájutott.

Amióta Tim Bell az 1980-as évek végén önállósította magát, ügyfelei között olyan politikusok voltak, mint az egykori orosz elnök Borisz Jelcin, Brunei szultánja, Viktor Juscsenko ukrán államfő és a megbuktatott thaiföldi kormányfő, Thakszin Shinavatra. Dolgozott Mahmúd Ahmedinedzsád iráni elnöknek is, Robert Mugabe zimbabwei államfő felkérését viszont még ő is visszautasította.

Amolyan kommunikációs válságmenedzser lett. Segített például Thatcher aszszony Dél-Afrikában élő fiának, Marknak, amikor azt 2004-ben azzal gyanúsították, hogy köze volt egy, az egyenlítői-guineai államfő elleni puccskísérlethez. A The Independent című brit napilap értesülése szerint az 1990-es évek végén cége közreműködött a génmódosított növényeiről ismertté vált amerikai cég, a Monsanto imázsának javításában, és 200 ezer fontot kapott, hogy tanácsaival segítsen megakadályozni a chilei exdiktátor, Augusto Pinochet kiadatását Spanyolországnak. Ügyfelei között volt a csalás miatt nemrég börtönre ítélt egykori médiacézár, a kanadai Conrad Black (HVG, 2007. november 24.), és tavaly hozzá fordult a McLaren-Mercedes Forma-1-es istállója, amikor kiderült, hogy egy alkalmazottja adatokat lopott a Ferrari csapatától. Barátja és kliense, a Londonban élő orosz milliárdos Borisz Berezovszkij kérésére az ő cége terjesztette például azt az azóta híressé vált fényképet, amely halálos ágyán, kopaszon, elgyötörten ábrázolja a megmérgezett volt KGB-tisztet, Alekszandr Litvinyenkót.

A Bell Pottinger 2004 márciusában az elsők között kapott üzleti - csaknem 6 millió dollár értékű - megbízást az amerikaiak által támogatott bagdadi átmeneti kormánytól. A demokratikus átalakítást népszerűsítő kampány sikere - a később történtek fényében - igencsak kétséges, annál eredményesebbnek bizonyult viszont az a kommunikációs akció, amelyet egy vesztegetési botrány ügyében indítottak Bellék. A gyanú szerint a legnagyobb brit hadiipari vállalat, a BAe Systems tíz év alatt összesen több mint egymilliárd fontot fizetett egy szaúdi hercegnek az 1985-ben megkötött fegyverszállítási megaszerződés fejében. Az eladó BAe és a vevő Szaúd-Arábia - lapértesülések szerint - egyaránt Bellék píárszolgáltatásait vette igénybe. A cég mindkettejük kedvében járt, amikor sikeresen elterjesztette azt a később cáfolt információt, hogy ha a szerződést - miként az arab ország fenyegetőzött - felmondják, százezer brit munkahely kerül veszélybe. Végül másfél éve elérték, hogy az ügyben indított vizsgálatot nemzeti érdekekre hivatkozva leállítsák.

Kijött az új lista a jelenleg kapható legjobb androidos mobilokról

Kijött az új lista a jelenleg kapható legjobb androidos mobilokról

106 millió forintért épül futódomb a felcsúti fociakadémián

106 millió forintért épül futódomb a felcsúti fociakadémián

Felmentették másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait

Felmentették másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait

Megváltozik a Windows logója

Megváltozik a Windows logója

Ránézésre meg sem mondaná, miből készült a Reebok új sportcipője

Ránézésre meg sem mondaná, miből készült a Reebok új sportcipője

Itt egy applikáció, ami megmondja, hamis-e a bankjegy

Itt egy applikáció, ami megmondja, hamis-e a bankjegy