Az idei győzelem napi díszszemlén, tizennyolc évnyi szünet után, ismét nagy számban térnek vissza a moszkvai Vörös térre a legmodernebb orosz fegyverek, még az interkontinentális rakéták is.

HVG
Március közepe óta két Vörös tér van Oroszországban. Az egyik a szokásos helyen, a Kreml tövében, a másik pedig az orosz fővároshoz közeli Alabinóban, ahol a második világháborús győzelem 63. évfordulójára emlékező díszszemle résztvevői gyakorlatoznak. Az utóbbi pontos mása a világ legszebbjei között számon tartott belvárosi térnek: nemcsak a formák és a méretek egyeznek meg, hanem még a talaj dőlésszöge is. Az alabinói téren szinte állandó a forgalom: a győzelem napi ünnepség mintegy hatezer szereplője nem hibázhat, hiszen a főtribünről Vlagyimir Putyin távozó és Dmitrij Medvegyev éppen hatalomra lépő orosz elnök együtt figyeli majd a masírozókat.

A nagy készülődés annak is következménye, hogy Moszkva úgy döntött, felújítja az orosz birodalmi és szovjet hagyományokat: a katonai felvonulások idejére visszaengedi a Vörös térre a Szovjetunió szétbomlása után - politikai, de leginkább gazdasági okokból - száműzött harcjárműveket. A feladatot nehezíti, hogy az utóbbi másfél évtizedben átépült a főváros belső része: a jelcini időkben rekonstruálták a harckocsik forgalmát igencsak akadályozó Feltámadás kaput és a Kazanyi székesegyházat, beépítették a nemrég lebontott, most mégis a régi formájában újjászülető Moszkva Szálló előtti hatalmas teret is, így a tankok, légvédelmi rendszerek, valamint rakétaszállító teherautók csak a Történeti Múzeumot és a Sándor-kertet elválasztó, viszonylag szűk utcán közelíthetik meg a parádé helyszínét. A díszszemle előtti éjszakán Moszkvába érkező több mint száz harcjármű miatt több napra leáll a belvárosi troliforgalom, és korlátozni kell az áramellátást is, a biztonság érdekében ugyanis le kell szedni a nem eléggé magasan lévő felsővezetékeket. Az Európa egyik legdrágább utcájának számító Tverszkaja viszont megmenekül: a felvonulás helyszíne felé dübörgő harckocsik acél lánctalpát gumisra cserélik, hogy a soktonnás járművek ne szántsák fel az aszfaltot.

HVG
"A stratégiai rakétaerőket négy Topol-M típusú interkontinentális rakétaindító képviseli majd, a levegőben pedig 32 repülőgép és helikopter, köztük egy AN-124-es óriás húz majd el a nézők feje fölött. Egy ilyen bemutató után senki sem kételkedhet majd abban, hogy hazánk erős és legyőzhetetlen" - lelkendezett legújabb számában a moszkvai városvezetés havilapja, a Moja Moszkva. A politológusok is úgy vélik, a látványos díszszemlék hagyományának felújítása azt a célt szolgálja, hogy Oroszország megmutassa a világnak: ereje és pénze is van kül- és belpolitikai céljainak megvalósítására. Míg Putyin két évvel ezelőtt a huszadik század legnagyobb tragédiájának nevezte a Szovjetunió széthullását, szövetségese és utódja, Medvegyev a napokban az ország védelmi képességének további erősítését ígérte. "A Vörös téri felvonulás szimbolikus jelentőségű. Manapság azonban nem csak jelképekre van szükségünk, ezért komoly beruházásokkal kell erősítenünk az ország védelmét" - mondta a Nyezaviszimaja Gazeta című napilapnak, és hozzátette: az erőfitogtatás valós döntések nélkül aligha győz meg bárkit is.

Már 133 díszszemlét tartottak a Vörös téren; a szovjet időkben a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója, november 7-e volt a parádék hagyományos napja, de voltak évek, amikor több mustrát is szerveztek. Az első katonai felvonulásra 1922-ben került sor, míg a tankok 1925-ben, a repülőgépek 1934-ben, a mobil rakétakilövők pedig 1965-ben jelentek meg a téren. 1990 és 1995 között - pénzhiány miatt - egyáltalán nem voltak felvonulások, a második világháborúban aratott győzelem ötvenedik évfordulóján, 1995-ben is csak néhány T-34-es veterán harckocsi gördült el a tribünök előtt. Az idén egyébként nemcsak Moszkvában lesz nagyszabású katonai parádé, hanem Szentpéterváron és több szibériai városban is.

Putyin nyolcéves kormányzása során számtalan lépéssel igyekezett mutatni, hogy Oroszország részben a Szovjetunió örökösének, egyszersmind a többi hatalommal egyenrangú félnek tekinti magát. Az első szimbolikus döntés az volt, amikor 2000 decemberében a parlament, államfői kezdeményezésre - új szöveggel -, immár oroszként visszahozta az egykori szovjet himnuszt. Miközben az emberi jogi szervezetek aktivistái több alkalommal is arra panaszkodtak, hogy a putyini Oroszországban egyre kevesebb szó esik a szovjet időkben elkövetett jogsértésekről, és az iskolai tankönyvek is meglehetősen elnagyoltan tárgyalják a kommunista diktatúra árnyoldalait (HVG, 2007. szeptember 15.), a vörös csillag újjászületőben van. Három évvel ezelőtt kezdett például sugározni a védelmi minisztérium égisze alatt működő Zvezda tévéadó, és azóta a képernyő jobb felső sarkából egy pillanatra sem tűnik el a több országban, így Magyarországon is tiltott jelkép. Nem került le a vörös zászló és a csillag az orosz harci eszközökről sem, ott van a laktanyákban, és az egy éve újra járőrözni kezdett TU-95-ös stratégiai bombázók oldalára is az ötágú csillagot festették. Ugyanakkor a szovjet szimbólumok újjáéledése ellenére is gyengül a Szovjetunió iránti nosztalgia (lásd ábránkat és táblázatunkat), és bár a többség még mindig úgy véli, hogy az 1970-80-as években a Szovjetunióban sok szempontból jobban éltek, mint Nyugaton, egyre kevesebben vannak, akik visszavágynak a régi szép időkbe.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Tíz év után először nőtt a brit kocsmák száma

Tíz év után először nőtt a brit kocsmák száma

Még pörög az építőipar, de már látszik az aranykor vége

Még pörög az építőipar, de már látszik az aranykor vége

TGM: Néhány szó a magyar parlamentről

TGM: Néhány szó a magyar parlamentről

Wifit épít 1,37 milliárdért a 4iG

Wifit épít 1,37 milliárdért a 4iG

A Tesla Cyberquadról sem érdemes megfeledkezni

A Tesla Cyberquadról sem érdemes megfeledkezni

Alkotmányosan tolvajozták le Matolcsyt

Alkotmányosan tolvajozták le Matolcsyt