A majmok fél napon át nem kaptak inni, ezért össze fog ülni a svájci legfelsőbb bíróság. A lehető legmagasabb szintre emelkedik tehát a növények és állatok jogait a nemzetközi átlagnál erősebben védő aktivisták erőpróbája az alapkutatást végző tudományos műhelyekkel. A rhesusmajmok szerepe annyi, hogy egy zürichi intézetben Daniel Kiper pszichológus az ő agykérgüket vizsgálva igyekszik ismereteket szerezni arról, miképpen gyógyíthatóak az emberek szélütés vagy más agykárosodás után. Az agyvizsgálat közben a majmok feladatokat oldanak meg, és hogy hatásosan lehessen jutalmazni őket almalével, a kísérletek előtt 12 órán át szomjaztatják őket. Az állati méltóságra hivatkozva a zürichi állatkísérlet-bizottság tilalmat rendelt el, s miután a közigazgatási bíróság elutasította az érintett egyetemek tiltakozását, most a legmagasabb instancia következik.

A svájci alkotmány előírja, hogy tiszteletben kell tartani az állatok és növények méltóságát, nem szabad beavatkozni a szaporodásukba és örökített tulajdonságaikba. A szabály időközben bekerült a géntechnológiáról szóló és a szeptemberben életbe lépő állatvédelmi törvénybe is. A majomperben érintett zürichi műegyetem kutatási rektorhelyettese szerint az amúgy is szigorú törvényhez képest a hivatalos jogértelmezés még messzebbre ment. Kétségkívül szokatlan a zürichi közigazgatási bíróság ítélete, amely szerint emlősökön csak akkor szabad kísérletezni, ha a gyakorlati haszon kezdettől fogva látható, sőt a kutatás eredménye három éven belül alkalmazható. A két érintett zürichi egyetem értetlenül áll a döntés előtt, mondván: ezzel ellehetetlenítik az alapkutatásokat, veszélybe kerül a Svájcban oly fontos gyógyszerfejlesztés.

A törvényértelmezésben mértékadó testület, a nem humán biotechnológia etikai bizottsága nemrég a növények méltóságáról is jelentést tett közzé, azzal a sokféleképpen értelmezhető megállapítással, amely szerint a növényeket nem szabad szándékosan károsítani vagy roncsolni. Egy meglepett újságíró kérdésére a bizottság elnöke, Klaus Peter Rippe mindenesetre tisztázta: ez nem úgy értendő, hogy nem szabad növényt enni, csak arra gondoltak, hogy nem szabad beavatkozni a növények szaporodásába. Egy zürichi növénybiológus, Beat Keller ezt úgy kommentálta a hamburgi Der Spiegelnek: az ajánlások jó szándékúak, de csekély szakértelemről tanúskodnak. Hatásuk azonban nem marad el. Keller egyetemi kutatólaboratóriumába nemrég álarcos aktivisták törtek be, és elpusztították a genetikailag módosított kísérleti búzáját, pedig ezt a kutatást a nagy szigorúság mellett is hatóságilag engedélyezték. A biológus azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államokba helyezi át kísérleteit.