Tetszett a cikk?

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök megszüntetné a reklámokat a közszolgálati televízióban, és maga jelölné az intézmény vezetőjét. Reformtervei általános felháborodást váltottak ki.

HVG
Rablótámadás a közszolgálati média ellen! feliratú transzparensekkel fogadták az interjúra érkező Nicolas Sarkozyt a France3 állami televízió munkatársai a közelmúltban. A stúdióban is feltűnően fagyos hangulat uralkodott, amit a mikrofont Sarkozy zakójára applikáló technikus azzal tetézett, hogy nem viszonozta az illusztris vendég köszönését. (Mindezt a rue89 internetes újság tette közzé egy eddig tisztázatlan körülmények között megszerzett hatperces videofelvételen.) Az államfőt már csak azért is meglephette az incidenssorozat, mert a modern és közvetlen elnök képét sugallva szakított a hagyományokkal: maga ment a tévéstúdióba, ahelyett hogy a pompás Élysée-palotában fogadta volna a tévéseket, ahogyan uralkodóként viselkedő elődei tették.

A taktika azonban nem vált be, Sarkozy lényegében házhoz ment a pofonért. Az enyhén szólva barátságtalan és udvariatlan fogadtatást, azt, hogy tulajdonképpen legengszterezték, a média világába leplezetlenül beavatkozó elképzeléseivel váltotta ki a köztársasági elnök. A csak Sarkotévéként emlegetett átfogó reformtervéről még az év elején - provokatív módon éppen a sajtó tiszteletére adott fogadáson - beszélt először az államfő. Elégedetlen a közszolgálati televíziókkal, amelyek műsorpolitikáját a nézettségi mutatók és a reklámbevételek növelése határozza meg, mondta. Kenyeret és cirkuszt adnak a népnek, ahelyett hogy igényes kultúrát, ismereteket közvetítenének. Egy szó, mint száz, foglalta össze lesújtó kritikáját, a közszolgálati adókat ma már alig lehet megkülönböztetni a kereskedelmiektől. Az állam mint tulajdonos első számú képviselője el is döntötte, hogyan kell orvosolni a bajt: ne legyenek reklámok a közszolgálati adókon, és az államfő jelölje azok vezetőjét.

A tettek embereként fellépő Sarkozy mihamarabb szeretné megvalósítani médiareformtervét. A menetrendet is megszabta: legkésőbb 2009. január 1-jétől nem lesznek reklámok főműsoridőben, este 8 után, 2011-től pedig egyáltalán nem sugározhatnának hirdetéseket a közszolgálati tévék - kivéve a regionális műsorokat, és megmaradnak a szponzori reklámok is. Afelől sem hagyott kétséget, hogy az új időkhöz új vezér kell, akit majd ő fog kiválasztani és nem a CSA nevű audiovizuális főhatóság. A nagy ívű terv végrehajtásán Sarkozy pártja, az UMP parlamenti frakcióvezetője, Jean-Francois Copé elnökletével öt hónapja dolgozó, képviselőkből és médiaszakemberekből álló testület a napokban tette közzé jelentését.

Az elemzés szerint az öt közszolgálati csatornát magában foglaló, közel 3 milliárd eurós költségvetésű France Télévisions (FT) nevű társaság bevételeinek majdnem 30 százaléka származik reklámokból és szponzori pénzekből, és valamivel több, mint 64 százalékot tesz ki a tévé-előfizetési díjakból befolyó összeg. Ez utóbbi egyébként az egyik legalacsonyabb Európában, háztartásonként évi 116 euró, míg például Ausztriában 324, Németországban 204, Nagy-Britanniában pedig 195,6 euró. A 2009-2011 közötti átmeneti időben, amikor csak este nem lesznek reklámok, 450 millió eurótól esik el az FT, a veszteség azonban tetemesebb, mert becslések szerint körülbelül 200 millió euró kell a kieső időt (óránként maximum nyolc percet) kitöltő műsorok elkészítéséhez. A hiány egy részét a bizottság szerint a 2002 óta változatlan előfizetési díj emeléséből lehetne fedezni, erről a népszerűtlen lépésről azonban Sarkozy elnök hallani sem akar. A másik forrás a közszolgálati tévéktől kieső reklámokat megkaparintó kereskedelmi adók pluszbevételeinek megadóztatása 0,9 százalékkal, valamint az internet- és a mobiltelefon-szolgáltatókra kivetett 0,5 százalékos adó.

Az elnöki elképzelés hatalmas felháborodást és vitát váltott ki, az ellenzék a sajtószabadság elleni merényletként, a hiperaktív elnök hatalmi arroganciájának újabb megnyilvánulásaként értékeli a reformnak nevezett csomagot. De saját pártjában, az UMP-ben sem fogadta egyértelmű lelkesedés a kendőzetlen beavatkozást a médiába. Ráadásul sokan gyanítják, hogy Sarkozy a közszolgálatiság reformjának örve alatt valójában a médiaiparban érdekelt milliárdos barátai kezére játszik, miközben a hatalom kiszolgáltatottjává teszi a reklámbevételektől megfosztott közszolgálati adókat. A hirdetések átterelésének a kereskedelmi adókhoz, az állami tévék jelentette konkurencia gyengítésének a fő haszonélvezője például minden bizonnyal az elnök jó barátja, Martin Bouygues, az 1978-ban privatizált és legnézettebb csatorna, a TF1 tulajdonosa lesz.

Sokak szerint azonban e baráti gesztusnak ára van: Sarkozy a kereskedelmi adók műsor- és személyzeti politikájába is minden korábbinál gátlástalanabbul avatkozik majd be. Pedig eddig sem voltak gátlásai e téren. A napokban menesztették például a legnépszerűbb francia tévést, Patrick Poivre d'Arvort a TF1-től, ahol 19 éven át vezette az esti híradót. Bennfentesek szerint azért kellett távoznia, mert az államfő megorrolt rá, amiért szerinte nem elég tisztelettudóan viselkedett vele a 2006-os, Segolene Royallal folytatott elnökjelölti tévévitában. PPDA - csak így emlegetik a népszerű műsorvezetőt - helyére Sarkozy Laurence Ferrarit ajánlotta be Bouygues-nak. Nyílt titok, hogy a 42 éves szőke bombázó újságírónő akkor került közel Sarkozy szívéhez, amikor felesége tavaly ősszel elhagyta. Hasonlóképpen került a TF1-hez igazgatóhelyettesnek az államfő volt kampányfőnök-helyettese, Laurent Solly, Jean-Claude Dassier pedig az UMP és az elnök internetkommunikációs tanácsadójából lett a csatorna hírigazgatója.

Hogy a közszolgálati tévék elnöki posztjára kit szemelt ki Sarkozy, nem tudni, de egy biztos, a jelenlegi vezetőnek, Patrick de Carolisnak mennie kell. Ő ugyanis nyíltan hadat üzent az államfőnek, amikor egy tévéinterjúban kertelés nélkül kijelentette, Sarkozy véleménye a közszolgálati médiáról hamis, ostoba és igazságtalan. Hasonló állásponton lehetnek a franciák is egy múlt heti közvélemény-kutatás tanúsága szerint: a megkérdezettek 71 százaléka helyteleníti, hogy az államfő kezébe kerüljön a közszolgálati tévék elnökének kiválasztása, és 66 százalék ellenzi a tévéreklámok megszüntetését az állami adókon.

VÁSÁRHELYI JÚLIA

Különleges mozgású, rejtélyes hatbolygós rendszert fedeztek fel a csillagászok

Különleges mozgású, rejtélyes hatbolygós rendszert fedeztek fel a csillagászok

Új gazdára talált Sean Connery egykori ikonikus BMW kupéja

Új gazdára talált Sean Connery egykori ikonikus BMW kupéja

Egy túszválság, amely megváltoztathatta egy amerikai elnökválasztás eredményét

Egy túszválság, amely megváltoztathatta egy amerikai elnökválasztás eredményét