Tetszett a cikk?

Valósággal újjászületett az aragóniai Zaragoza városa az expo jóvoltából. Az idei világkiállítás egyébként a Föld vizeinek veszélyeztetettségére, a víz és az emberiség kapcsolatának fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kis híján kudarcba fulladt a spanyolországi Zaragozában a Víz és a fenntartható fejlődés címet viselő világkiállítás: a rendezvény júniusi megnyitóját majdnem elmosta a környékbeli hegyeket elárasztó heves esőzések miatt megáradt Ebro. Az eset is jelezte, hogy a víz világszerte napjaink egyik legnagyobb gondja. Ezzel szembesítik az Expo 2008 Zaragoza látogatóit is, akik a több mint száz ország és egy sor nemzetközi szervezet részvételével zajló kiállításon a vízhiánytól a vizek szennyezésén és a szomjúságon át az áradásokig teljes képet kapnak a problémakörről.

Az érdeklődés óriási, a kapuknál már jóval a nyitás előtt hosszú sorok kígyóznak. Pedig a bejutás nem olcsó, az egynapos felnőttbelépő 35 - nyugdíjasoknak és diákoknak 26 - euró, a háromnapos bérletért pedig hetvenet kérnek. A teljes hosszában nemrég átadott Madrid-Barcelona szupergyorsvasút vadonatúj állomásától közvetlenül át lehet sétálni az expo területére, aki pedig nem sajnál érte 9 eurót, az libegővel is bejuthat.

Az egy hónapja nyílt és szeptember közepéig tartó kiállítást eddig 1,2 millióan keresték fel, és a szervezők arról tájékoztatták a HVG-t, hogy az őszi zárásig akár 6-7 millióan is érkezhetnek, a főszezon ugyanis csak most kezdődik. Egyes pavilonoknál azonban már így is sokat kell várni, van, ahol táblával jelzik, hány perc után lehet bejutni, máshol sorszámot osztanak - amivel aztán egy újabb sorba kell beállni. A látogatók türelmesek, sokgyerekes családok és nyugdíjascsoportok éppoly nyugodtan várakoznak, mint az iskolai osztályok. Múlt csütörtökön mégis kisebb tumultus támadt, amikor híre ment: megérkezett Fülöp spanyol trónörökös és felesége. Sokan még a sorban őrzött helyüket is odahagyták, hogy közelről láthassák a népszerű párt.

Az igazi látványosság persze a víz, mármint hogy hányféleképpen lehet bemutatni az élet egyik legmindennapibb, de legfontosabb kellékét. A tematikus pavilonokban tudományos előadások peregnek hatalmas képernyőkön, máshol molekulamodellek segítségével magyaráznak kissé nehezen érthető elméleteket. Közérthetőbb a Cirque du Soleil déli utcaszínházi felvonulása, nem messze tőlük az egyik épületben jégszobrok láthatók, egy beugrónál pedig a Vöröskereszt tart bemutatót arról, miként lehet ihatóvá tenni a vizet válságos helyzetekben. Máshol azt szemléltetik működő lakás- és városmakettekkel, hogyan lehet vizet spórolni a háztartásokban. De van, ahol egyszerűen vizet permeteznek a belépőre - ami a perzselő aragóniai napsütésben kifejezetten kellemes. Sőt egy természeti katasztrófát szimuláló teremben - egy óriáskivetítő előtt, vízsugarat fröcskölő, mozgó padsorokban - akár bőrig is lehet ázni. Aki bírja erővel, hajnali 3-ig maradhat (a pavilonok este 10-kor zárnak), aki pedig csak az éjszakai programokra kíváncsi, 12 eurós jeggyel vehet részt egyebek közt az Ebro vize felett zajló látványos fény- és hangjátékokon, koncerteken, színházi előadásokon.

A rendező Aragónia pavilonjának fő látványossága a négy gigantikus vásznon egyszerre vetített természetfilm, amelyet ki más forgatott volna, mint a tartomány szülötte, az egyik legismertebb spanyol rendező, Carlos Saura. Aki a képek közé néhány kocka erejéig becsempészte tanítómestere, a szintén aragóniai születésű Luis Bunuel portréját is.

Az Expo legmeghökkentőbb építészeti különlegessége az Ebro felett átívelő, csavart szerkezetű hófehér hídpavilon, mely egyúttal az egyik főbejárat. A szeptemberi zárás után is a helyén maradó - a Pritzker-díjas alkotó, az iraki-brit sztárépítésznő, Zaha Hadid szerint egy nyíló és záródó kardvirágot imitáló - átkelő belsejében a látogató óriáskígyó gyomrában érzi magát, és a konstrukció olyannyira magával ragadó, hogy a benne lévő kiállításra már alig jut figyelem.

Az országpavilonok többsége amolyan vizes témába oltott turisztikai propaganda. A legnépszerűbbek azok, ahol nemzeti étterem is várja a belépőt, pedig az árak meglehetősen borsosak, nem úgy, mint a szabott árjegyzékkel dolgozó büfékben, ahol azért szintén drágábban mérik az enni-innivalót, mint a városban. A legmeglepőbb a francia pavilon, amelynek bejáratánál egy gigantikus, több méter magas gumicsizma áll. Mauritius egy műkúttal és műtevével díszített oázist épített fel, Jemen - nem sokat bajlódva a vízzel - tucatnyi ékszerárussal képviselteti magát, Egyiptom a Níluson vezet végig, Marokkó egy hamisítatlan, valódi mozaikokkal díszített arab palotát húzott fel, Mongólia pedig Dzsingisz kánnal és jurtával hódít. A magyar pavilon - mely a kivitelező szegedi Mac-Line cég képviselői szerint az ötödik leglátogatottabb az országokéi közül - elsősorban a termálvizekre és fürdőkre épít, a legnépszerűbb azonban az "Esteban el fuerte" néven kínált Erős Pistával megkent ingyenes falatkákat osztogató pult. A pavilon vonzereje, hogy a túl sok komoly elmélettől és lapos képernyős tévébemutatótól megfáradt látogató a főként fából épített közegben természetközeli környezetben érzi magát, amiben a Hévízi-tó lótuszvirágokkal imitált vízfelülete is segíti.

A Madrid-Barcelona út kellős közepén, a két nagyvárostól 300-300 kilométerre lévő Zaragoza nem az első számú célpontja a Spanyolországba érkező külföldieknek. Se tengerpartja, se a többi spanyol várost lepipáló különleges építészeti emlékei, se híres múzeuma. A város imázsa nincs igazán kitalálva, pedig Zaragozának is lenne emblematikus figurája: a városhoz közeli Fuendetodos falucskában született Francisco José de Goya y Lucientes. Goyának azonban csak néhány vászna látható itt, no meg egyik első munkája, a város szimbólumaként emlegetett, Ebro-parti Pilar-bazilikában lévő freskó.

Az azonban kétségtelen, hogy a még pár évvel ezelőtt is álmos, kissé unalmas 700 ezres város az expo révén megfiatalodott. A műemlékeket sorra felújították, a belvárost kávézókkal, bárokkal és kis boltokkal zsúfolt sétálóutcák szelik át, és az éjszakai élet is pezsgőbb lett. Az Ebro partján az expóig szobrokkal, játszóterekkel tarkított sétányokat alakítottak ki, kerékpárutak épültek, többfelé kölcsönözhető bringák várják a turistákat. A városban láthatóan minden az expóról szól, buszokon, óriásplakátokon hirdetik a rendezvényt, hatalmas nyilakkal, térképekkel könnyítik az eligazodást. Minden háztartásba eljuttattak egy információs füzetet is - tájékoztatta a HVG-t Elena Allué de Baro, Zaragoza turizmusért felelős tanácsosa -, s több ezer zaragozai jelentkezett önkéntesnek, hogy egy héten át fizetség nélkül segítse a látogatókat a kiállításon. A kék-fehér egyenruhások - többnyire tinédzserek vagy nyugdíjasok - készségesen adnak útbaigazítást, igaz, többségük csak spanyolul tud, és a tájékoztató füzetből betűzi ki, mi hol található.

A gyorsvasút mellett a város új autópályákat és pályaudvart is kapott, de a latinos tempóra jellemzően az állomásnak csak az expooldali része készült el, a másikon még építési gödrök és buckák között kell botladozni a bőröndökkel. A repülőteret is kibővítették, ám áteresztőképessége még így sem nagy, komfortjáról pedig sokat elárul, hogy az utasoknak, kabinpoggyászukkal a kezükben, a kifutópálya betonján kell odasétálniuk a géphez.

VASS PÉTER / ZARAGOZA

Monitor

Tetőfedők

Miközben Zaragoza a világ első számú vizes fiestájaként hirdeti az expót, a 30 kilométerre lévő Figuerelasban...

Az NNK szerint minden vizsgált városban alacsony a koronavírus koncentrációja a szennyvízben

Az NNK szerint minden vizsgált városban alacsony a koronavírus koncentrációja a szennyvízben

Halálos baleset az M7-esen

Halálos baleset az M7-esen

Ezért élünk: irány Salzburg tartomány

Ezért élünk: irány Salzburg tartomány