Utcai lövöldözéssé fajult egy etnikai konfliktus Lisszabon egyik külvárosi negyedében, ahová az expó miatt telepítettek át barakkokból cigányokat és afrikai származású feketéket.

Vadászpuskával és más fegyverekkel lövöldöző férfiak rémítették meg a napokban a portugál tévéhíradók nézőit. Bár az amatőr felvételek ijesztően hatottak, az utcai csatában senki sem sérült meg. 53 cigány család viszont az afrikai eredetű közösség bosszújától tartva összepakolt, és sietve elhagyta Lisszabon Quinta da Fonte negyedében lévő lakóhelyét. A fekete bőrű szomszédoknak ez nem volt elég: megrongálták és kifosztották az elhagyott lakásokat.

Azt egyelőre nem tudni, mi váltotta ki a lövöldözést, mindkét fél szerint a másik kezdte. Minden bizonnyal az évek óta felgyülemlő feszültség vezetett robbanáshoz. Az egyik ütközési pont állítólag az lehetett, hogy miközben az afrikai származásúak életmódja szabadosabb, a cigányoknál a család központi helyet foglal el, a házasságtörést nem tűrik, és a lányok korán, 14-15 éves korukban, érintetlenül lépnek házasságra, amely egy egész életre szól.

A fedél nélkül maradt roma családok a helyi önkormányzat előtti parkban telepedtek le. Onnan kitessékelték őket, de nem hajlandóak visszatérni lakásaikba. Pedig az eredetileg nem is szociális lakásoknak készült, mutatós épületek ellen nemigen lehet kifogásuk, és egy lakás havi bére csupán 4,25 euró.

Tíz éve, a lisszaboni expó miatt telepítették át a Quinta da Fonte negyed házaiba az addig szegényesen, de egyetértésben élő közösségeket. A világkiállítás Lisszabon egy lerobbant negyedébe került, onnan kellett az építkezések előtt áttelepíteni az addig barakkokban lakó cigányokat és feketéket. A kisebbségekkel foglalkozó egyik-másik szakember már akkor rosszat sejtett, mondván: "nem lehet alapos előkészületek nélkül barakknegyedekből magasházakba költöztetni a hagyományaikat őrző etnikai közösségeket, és összezárni őket más kultúrájú emberekkel". Az expó közeledtével mégis sebtében hajtották végre a költöztetést. Ez az oka annak, hogy - bár Lisszabonban a szociális lakások is egészen elfogadhatóak - a kitelepítetteknek hirtelenjében egy kereskedelmi hasznosításra szánt lakónegyedben találtak helyet.

Nem is a lakásokkal van a baj, hanem az összezártsággal. A városközponttól távoli, elszigetelt negyedbe zárva, a többségi társadalom előítéleteitől is szenvedve mindkét közösség a másikat vádolja rasszizmussal. A negyednek időközben annyira rossz lett a híre, hogy a taxisok nem is hajlandóak behajtani. Bár a konfliktusok a kezdetektől tartanak, csak most lett akkora a feszültség, hogy az egész ország fölfigyelt rá.

José Falcao, az SOS Rasszizmus civil szervezet vezetője azt mondta a HVG-nek: valójában az volt rasszizmus, hogy az állam a többségtől elkülönítve telepített le kisebbségi csoportokat, ahelyett hogy elősegítette volna az integrációjukat. Ráadásul nem idegenekről és nem bevándorlókról van szó, hanem az ország egyenrangú polgárairól. A volt afrikai gyarmatokról származók nagy része már portugál állampolgárnak született, többnyire a sokadik generáció tagjaként él az országban.

A romák, akiknek számát 40-60 ezerre becsülik a 10 milliós Portugáliában, fél évezrede élnek itt. Büszkék a származásukra, elsősorban cigányként és csak másodsorban portugálként határozzák meg magukat. Többségük az egykori nomád életmódra emlékeztető foglalkozást űz, például vándorló árus. Ugyanakkor nem igaz, hogy a romák - bárhol éljenek is - nem alkalmazkodnak környezetükhöz, ebből pedig az is következik, hogy egy portugáliai romának szinte semmi köze egy szlovák vagy román cigányhoz, véli José Pereira Bastos antropológus.

Különbség az is, hogy a magyarországinál kevésbé súlyosak a többségi társadalom és a cigányok közötti konfliktusok, nemcsak a roma népesség jóval kisebb aránya, hanem a portugálok toleránsabb magatartása miatt is. Lakásgondok mindazonáltal vannak. Egy felmérés szerint 4 ezren még nomád életmódot folytatnak, de ők is szeretnének letelepedni, több mint 7 ezer romának pedig nincs elfogadható fedél a feje fölött. A cigány közösségek együtt akarnak maradni, de nem mindenki mástól elszigetelve, és végképp nem más hátrányos helyzetűekkel összezárva, mint éppen Quinta da Fontéban, hiszen ez a helyzet csak fokozza a kirekesztettséget. A másik fő gond az iskolázatlanság, így alig jut nekik más munka, mint a hagyományos vásározás. Ebből viszont már nemigen lehet megélni.

Nyilván ezért is egyre többen kezdik felismerni, milyen fontos a tanulás és az alkalmazkodás a többségi környezethez. A többségi társadalom viszont - panaszolja Vítor Marques, az egyik cigány szervezet, a Portugáliai Roma Egység alapítója - nem ismeri a cigány közösséget, és ez vezet az előítéletek kialakulásához. Gyakran kulturális eredetűnek vélnek olyan konfliktusokat - például a cigányok egymás közötti marakodásait -, amelyeknek pedig szociális okuk van, akár egyszerűen a szegénység.

A lisszaboni gettólövöldözés után a portugál sajtó nem hallgatta el a jó példát sem. A 20 ezer lakosú dél-portugáliai Beja városában az önkormányzat úgy alakított ki lakónegyedet ötven cigány családnak, hogy az egész folyamat a cigány közösséggel folytatott párbeszéddel, konfliktusmentesen zajlott le. Nem feledkeztek meg a közösségi épületekről és a pedagógiai programokról sem. A lisszaboni etnikai robbanás fényében szakemberek úgy kommentálják Beja példáját, hogy akkor sikeres a költöztetés, ha figyelembe veszik a hagyományokat, a közösség belső struktúráját, és nem szigetelik el a cigányokat a többségi társadalomtól.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Az autó elütötte, a busz áthajtott rajta - másfél év után lett vádemelés az ügyből

Az autó elütötte, a busz áthajtott rajta - másfél év után lett vádemelés az ügyből

Nem tudják, hogy lesz-e belőle baj, de a véráramba is beszivárognak a napvédő krémek aktív anyagai

Nem tudják, hogy lesz-e belőle baj, de a véráramba is beszivárognak a napvédő krémek aktív anyagai

Az egyik vuhani magyar elmesélte, milyen a koronavírus-katasztrófában élni

Az egyik vuhani magyar elmesélte, milyen a koronavírus-katasztrófában élni

A tíz Oscarra jelölt 1917 mesterkurzusnak remek, háborús filmnek csak jó

A tíz Oscarra jelölt 1917 mesterkurzusnak remek, háborús filmnek csak jó

A Greenpeace a Fülkében: A magyar klímastratégia nem reagál a klímaválságra

A Greenpeace a Fülkében: A magyar klímastratégia nem reagál a klímaválságra

Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyújt Szaúd-Arábiának

Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyújt Szaúd-Arábiának