Németországban nemcsak bőkezűen támogatják a napenergia felhasználását, hanem az egyik városban ősztől rendeletben köteleznék is rá a lakókat.

A marburgiak még mindig nem lehetnek biztosak benne, hogy fel kell-e szerelniük a házaikat napkollektorokkal, a giesseni közigazgatási hivatal ugyanis visszadobta a városi tanács ilyen értelmű júniusi tervezetét, mondván, aránytalanul nagy terhet róna a német város lakóira a világméretű környezetszennyezés ilyesfajta ellensúlyozása. Marburg vezetése zöld diktatúrát kényszerít a lakosságra, pedig a város e nélkül is jeleskedik a napenergia hasznosításában - jelezte ellenvetését a marburgi városatyákkal szemben álló kétszemélyes ellenzéki frakciót, a Marburger Bürgerlistét vezető Hermann Uchtmann is. A képviselők még júniusban szavaztak meg egy tervezetet, miszerint október 1-jétől kötelező lenne napkollektorokkal - vagy indokolt esetekben áramtermelésre alkalmas napelemekkel - felszerelni minden újonnan épített és felújítandó házat. Újító szándékuknak azzal adnának nagyobb nyomatékot, hogy ezereurós bírsággal sújtanák a rendeletet figyelmen kívül hagyókat. Az egyébként környezettudatos németeket leginkább az bőszíti, hogy a rendelkezés a felújításra szoruló épületeket is érintené. Félő ugyanis, hogy a tetőre szerelendő berendezések többletköltsége miatt sokan - különösen a befektetés megtérülésére kisebb reményt tápláló idősebbek - inkább lemondanának például a tetőszerkezet felújításáról. Ráadásul - így a méltatlankodók - Németország ilyen erőszakos intézkedések nélkül is élen jár a nap energiájának felhasználásában.

Tény, hogy a világon jelenleg termelt "napelektromosság" több mint felét épp Németországban hasznosítják. Ez az 1990-es években - a napfényben mintegy 40 százalékkal gazdagabb mediterrán országokat (Spanyol-, Görög-, Olasz- és Franciaországot) jócskán megelőzve - bevezetett állami támogatási rendszernek köszönhető. A piaci ár közel kétszereséért köteles ugyanis a szolgáltató áramot vásárolni azoktól, akik házaikat saját költségen napelemekkel látják el, s az így termelt többletáramot visszajuttatják az elektromos hálózatba.

A bőkezű támogatás egyenesen árt a megújuló energiaforrás világméretű kiaknázásának, mert a napelemek iránt hirtelen megnövekedett kereslet nem csupán Németországban, hanem a napfényben bővelkedőbb országokban is az egekbe szöktette a házba építhető panelek árait - értékelte a támogatási rendszer hátulütőit idén áprilisban a The Economist brit hetilap. A napcsapoláshoz szükséges beruházás költségei Németországban szintén lefaraghatók az állami kasszából, így a magánházakon az utóbbi két-három évben annak ellenére is gombamód szaporodtak a napelemek, hogy a több ezer eurós befektetés megtérülésére 10-12 évet kell várni.

A napfényes órák számában világviszonylatban nem éppen éllovas Németországban számos naperőmű is működik. Az idén helyezték például üzembe Lipcse mellett a világ egyik legnagyobb, mintegy kétszáz futballpályányi területű, évente 40 megawatt áram termelésére alkalmas napelemes rendszerét. A fokozódó napcsapolási versenybe időközben bekapcsolódott, a Nap energiájának leszívására adottságainál fogva lényegesen alkalmasabb - kisebb erőműveknek már ma is otthont adó - Spanyolországban és Portugáliában még csak tervezik az ennél nagyobb naperőművek működtetését, de a hátrányuk lefaragásán ügyködő mediterrán országokban mára már szintén államilag ösztönzik, hogy a magánházakon napelemekkel termelt elektromos áramot a szolgáltatók felvásárolják és hasznosítsák.

A naphasznosítási kényszerre egyébként a marburgi nem lenne egyedülálló példa. Izrael parlamentje az 1970-es évek olajválsága után törvényben írta elő a napkollektoros vízmelegítő rendszerek beszerelését az új házakba, illetve ezzel egyidejűleg meghatározta, hogy nap közben mikor és mennyi időre használható vízmelegítésre az országos elektromos hálózat. Ennek köszönhetően manapság az otthonok 90 százalékában napkollektorokkal nyerik a meleg vizet. Napelemekben ugyanakkor nem bővelkednek ennyire, ezért az idén tervezik bevezetni, hogy a magánházakra szerelt áramtermelő panelekkel előállított elektromosságot el lehessen adni a szolgáltatónak.

A napkollektorok - az úgynevezett fotovoltaikus működésen alapuló napelemekkel ellentétben - egyébként alkalmatlanok áramtermelésre, mivel nem képesek a fényt elektromos energiává alakítani, "csupán" magukba gyűjtik a Nap energiáját, amit aztán vízmelegítésre vagy fűtésre is felhasználható hő formájában továbbítanak az épületbe (HVG, 2008. június 7.). Ezért Spanyolországban, ahol két éve rendeletben írják elő az új lakóépületek napkollektorokkal való felszerelését, már napelemek beépítésére is kötelezik az ipari létesítményeket vagy például a bevásárlóközpontokat. A kollektorok használata az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában elsősorban az úszómedencék vizének fűtésénél jön szóba, de népszerűek Cipruson, Görögországban és Japánban, illetve az utóbbi néhány évben Kínában is. Manapság már Magyarországon sem mennek ritkaságszámba: ezekkel nyerik a meleg víz egy - nyáron nagyobb, télen pedig kisebb - részét például a szegedi kórházban is.

BALÁZS ZSUZSANNA

Magyarok győztek a klasszikus Dakar útvonalán zajló sivatagi ralin

Magyarok győztek a klasszikus Dakar útvonalán zajló sivatagi ralin

Lezárják két órára az M1-es autópályát

Lezárják két órára az M1-es autópályát

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Az ügyvédi kamara közleményben utasítja vissza Orbánék vádjait

Australian Open: Fucsovics legyőzte a 13. kiemeltet

Australian Open: Fucsovics legyőzte a 13. kiemeltet

NER angolai módra: egymilliárd dollárt követelnek a volt elnök lányán és vején

NER angolai módra: egymilliárd dollárt követelnek a volt elnök lányán és vején

Ez történt: levette a kezét a Windows 7-ről a Microsoft, de még ingyen elérhető a Windows 10

Ez történt: levette a kezét a Windows 7-ről a Microsoft, de még ingyen elérhető a Windows 10