Nemcsak Magyarországon, hanem Európa nyugati és keleti felén is sok helyen próbálják rávenni, olykor kényszeríteni az embereket, hogy segély helyett munkából éljenek meg. Vagy legalább dolgozzanak meg az állami gondoskodásért.

Egy euró nem nagy pénz, de Németországban az egyeurósként emlegetett közhasznú munkák révén tavaly mintegy 300 ezer embert sikerült hosszabb-rövidebb ideig kiemelni a tartós munkanélküliség állapotából. Ez a munka világába való be-, illetve visszailleszkedést segítő elfoglaltság - igaz, nem valódi munkahely - lehet például idősgondozás, iskolások korrepetálása vagy parkápolás. A munkaügyi ügynökségek közvetítik ki az önkormányzatoknak a munkanélkülieket, akik megkapják a teljes segélyüket, továbbá - költségtérítés címén - óránként még 1 eurót.

Franciaországban maga Nicolas Sarkozy köztársasági elnök tűzte zászlajára a munka becsületének visszaszerzését. A dologra serkentés - ahogy az államfő mondani szokta: a korán kelő, dolgos Franciaország megteremtése - jegyében olyan új segélyformát dolgoztak ki, amellyel már negyed munkaidőben is jobban megéri dolgozni, mint segélyekből, támogatásokból élni. Az RSA (Revenu de solidarité active) nevű konstrukció az aktivitást és a szolidaritást ötvözi nevében, azaz aki a szociális vagy munkanélküli-segélynél kevesebbért vállal munkát, annak a jövedelmét kipótolják az évenként meghatározott, úgynevezett garantált jövedelemre. Hasonlóképpen kiegészítik a nagyon keveset kereső körülbelül 700 ezer szegény munkavállaló jövedelmét is erre az összegre, amelyet a munkaidővel arányosan valamivel a minimálbér (jelenleg óránként 8,27 euró, teljes munkaidőben havi nettó 1037 euró) fölött és az eltartottak száma alapján állapítanak meg.

A francia kormány azt reméli, hogy az RSA révén a munkanélküliek elvállalnak olyan nehezebb vagy az övéknél alacsonyabb képzettséget igénylő munkákat, amelyekre nincs jelentkező, vagy amelyeket most vendégmunkások - gyakran feketén - végeznek, illetve hogy legalább részmunkaidőben elmennek az emberek dolgozni. A dolog szépséghibája, hogy az RSA csak a 25 éven felülieknek járna, márpedig a munkanélküliség a fiatalok körében 18 százalékos, több mint kétszerese az átlagosnak, a hátrányos helyzetű, főként külvárosokban élő fiataloknál pedig akár 30-40 százalékos. A jelenlegi szociális segélyezési rendszert felváltó RSA-t tavaly óta 34 franciaországi megyében tesztelik, országosan azonban a legkorábban jövő nyáron vezetik be, mivel a megvalósításához a jelenleg segélyekre költött pénzek összevonása után is plusz 1-1,5 milliárd euróra lenne szükség, amit még elő kellene teremteni.

A munkára ösztönzés mellett a másik eszköz a szigor. Franciaországban csökkentik a munkanélküli-járandóságát annak, aki nem fogadja el az illetékes hivatal, az ANPE által "ésszerűnek" minősített munkaajánlatot. (Körülbelül 1,9 millióan élnek munkanélküli-segélyből, a betöltetlen munkahelyek számát pedig 300-400 ezerre becsülik.) Az első elutasítás ára a segély 20 százaléka, másodjára a fele, harmadszorra pedig megvonják a segélyt, amely amúgy is legfeljebb harminc hónapig jár. Németországban is első alkalommal 10-30 százalékos csökkentéssel, visszaesőknél végleges megvonással késztethetik jobb belátásra a munkanélkülit. Kérdés persze, hol húzódnak az ésszerűség határai. Ha a német hivatal - a szolgáltató állam jelleget kidomborító új nevén: munkaügyi ügynökség - a szakképzettséget alulmúló vagy attól teljesen idegen tevékenységet ajánl, akkor nem is érdemes a segély csökkentésével próbálkoznia, mert az érintett bírósághoz fordulhat, ott pedig várhatóan neki adnak igazat.

A francia és a német árakhoz képest nem igazán jó üzlet segélyből élni. Franciaországban a szociális segély egyedülálló felnőttnek 450 euró, házaspárnak 670 euró, ehhez jönnek különféle kedvezmények, támogatások (társadalombiztosítási, lakhatási, utazási, tévé- és telefon-előfizetési), és gyerekenként pluszpénz jár. Összehasonlításul: a szegénységi küszöb családtagonként havi 817 euró, de még a munkavállalók közül is 1,7 millióan kénytelenek beérni ennél kevesebbel. A teljes lakosságnak pedig 13 százaléka, majdnem 8 millió ember csúszott e küszöb alá - annak ellenére, hogy Franciaországban a nemzeti össztermék 31,5 százalékát költik szociális kiadásokra, ami az EU-országok közül Svédország után a második legmagasabb összeg (Magyarországon ez az arány 21,9 százalék).

Németországban akkor fordul igazán komolyra a dolog, ha lejár a munkanélküli-segély, amely életkortól és a ledolgozott évektől függően 6-24 hónapig jár. Ez után következik a köznyelvben - a kitalálója, Peter Hartz negyedik reformintézkedésére utalva - Hartz IV-nek elnevezett juttatás, közben pedig jönnek a munkaügyi ügynökség említett, elvben nehezen visszautasítható állásajánlatai. A Hartz IV a szociális segély szintjén van, összege most havi 351 euró, vagyis alig több, mint 10 euró jut a napi megélhetésre. Ezen felül megtérítik a méltányolható méretű lakás bérét és fűtését. A 351 eurós segély annak jár feltételek nélkül, aki valamilyen okból munkaképtelen, 65 év feletti, nincs nyugdíja, vagy végleg nem tudnak neki állást találni. Németországban tavaly mintegy 5 millió ember részesült az említett juttatásokban, nagyjából fele-fele arányban voltak közöttük a tartósan munkanélküliek, illetve az eleve már szociális segélyre jogosultak.

A munkára ösztönzés keletebbre sem ismeretlen. Oroszországban meglehetősen könnyű elveszteni a munkanélküli-segélyt, amely egyébként sem lehet magasabb a létminimumnál, miközben a legkisebb segély csak 781 rubel (alig 6 ezer forint), ami az éhenhaláshoz is kevés. Akik nem látogatják legalább havonta az állásközvetítőt, vagy elutasítanak két olyan ajánlatot, amelyre képzettségük alkalmassá tenné őket, kikerülnek az ellátásból, és hasonló sorsra jut az is, akit rajtakapnak, hogy feketén dolgozik, miközben segélyt kap. Részben a fizetett közmunkában való részvétel is feltételnek számít: az önhibájukból állás nélkül maradók, illetve az első munkát keresők, valamint a szakképzettség nélküliek nem mondhatnak nemet a közmunkára, ha a jövőben is kapni akarják járulékaikat.

Romániában már a szociális segélyt is szigorú feltételekhez kötik: aki munkaképes, az csak akkor kaphatja meg, ha havonta 72 órát dolgozik a köz érdekében. Ezt az erélyes polgármesterek ki is használják, és - főként vidéken - velük sepertetik az utcát, tisztíttatják az árkokat, kaszáltatják a füvet, szedetik össze az út mentén a szemetet. A HVG által megkérdezett polgármesterek tapasztalatából kiderül, hogy a nagyvárosokban könynyebb megszabadulni a 72 órás közmunkától, falun azonban szinte lehetetlen, és az önkormányzat, mivel saját büdzséből kell fizetnie a segélyt, mindent elkövet, hogy a jogszabályok szigorú betartatásával rövidítse a listát. Háromhavonta írásban kell például igazolni a polgármesteri hivatalban, hogy a segélyezett szerepel a munkanélküliségi listán, és egyetlen állást sem utasított vissza. Igaz, a többségnek ez nem jelent gondot, mert vagy a munkaerő-hivatalban "intézik el" az igazolást, vagy orvosi bizonyítványt visznek, hogy munkaképtelenek, így aztán évekig is kihúzhatják segélyekből.

A szociális segélyről szóló 2001-es törvény értelmében mindenkinek a megélhetéséhez - beleértve a romániai lakcímre bejelentett külföldieket is - havi 100 lejt (7 ezer forintot) juttat az állam, ezt évente az inflációhoz igazítják. Többtagú családnál az egy főre jutó összeg arányosan csökken - két személyre 183 lej, háromra 243, négyre 300, ötre 356 -, viszont minden más bevételt beszámítanak, akár még a családi pótlékot is, és az állam csak a különbözetet fizeti ki.

Monitor

Munkás felvétel

Az észak-csehországi bányászvárosban, Mostban a 70-es években épült Chánov lakótelep rapid gettósodása, a nem roma...

És akkor már csak kicsit kell dolgoznunk, hogy az EU legkorruptabb országa legyünk

És akkor már csak kicsit kell dolgoznunk, hogy az EU legkorruptabb országa legyünk

Brexit: Boris Johnson aláírta a kilépési megállapodást

Brexit: Boris Johnson aláírta a kilépési megállapodást

Baleset az M3-on, teljes az útzár

Baleset az M3-on, teljes az útzár

Bemutatjuk Putyin háttéremberét, akitől Habony Árpád is tanult

Bemutatjuk Putyin háttéremberét, akitől Habony Árpád is tanult

Nincs magyar érintettje a koronavírusnak

Nincs magyar érintettje a koronavírusnak

Fekete István 120: Aki megjósolta korunk legnagyobb feladatát

Fekete István 120: Aki megjósolta korunk legnagyobb feladatát