szerző:
HVG

Németország-szerte vihart kavart, és még a kancellárt is nyilatkozatra késztette a pápa döntése korábban kiközösített papok visszavételéről, akik között a holokausztot tagadó is van.

Szokványos, mondhatni unalmas rutintájékoztatónak ígérkezett, amikor múlt kedden Berlinben Angela Merkel német kancellár és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök a sajtó képviselői elé álltak. Ahogy ilyen találkozók után szokás, a két fél méltatta a kétoldalú kapcsolatokat, rámutatva a bennük rejlő lehetőségekre. De Angela Merkel másról is szólt, és ezzel olyat tett, amit eddig még egyik elődje sem: bírálta a Vatikánt, és elvárásokat fogalmazott meg a pápával szemben.

Maga is tudta, hogy merőben szokatlan, amit mond. Úgy is kezdte, hogy általában nem feladata egyházi döntések értékelése, de ha alapvető kérdésekről van szó, akkor más a helyzet. Márpedig, fejtegette Merkel, ha a Vatikán döntése nyomán az a benyomás keletkezhet, hogy a holokauszt tagadása megengedett, akkor itt alapkérdésekről van szó.

Az ő felfogása szerint – fejtegette a német kormányfő, aki egyben a kereszténydemokrata párt (CDU) elnöke is, és nem mellesleg egy protestáns lelkész leánya – a pápának egyértelműen világossá kell tennie, hogy a holokauszt tagadása megengedhetetlen. Ez a tisztázás Merkel szerint még nem történt meg. A pár mondatos nyilatkozat, majd annak utóélete a következő napokban még a gazdasági-pénzügyi válság híreit is háttérbe szorította Németországban. Az ügy aligha zárult le azzal, hogy a hét végén a kancellár és a pápa tisztázó telefonbeszélgetést folytatott.

Az előzmények: januárban XVI. Benedek pápa feloldotta négy, a második vatikáni zsinat tanításaival szembeszegülő pap kiközösítését (HVG, 2009. január 31.). A visszafogadottak között volt Richard Williamson angol püspök is, aki egy tévéinterjújában kifejtette, ő bizony nem hiszi, hogy a második világháború éveiben a nácik megöltek volna 6 millió zsidót, gázkamrák pedig egyáltalán nem is voltak. A kijelentés súlyát annak ismeretében lehet igazán értékelni, hogy a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusának harmadik bekezdése szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtandó, aki a nemzetiszocialista uralom alatt elkövetett népirtást nyilvánosan helyesli, tagadja vagy akár csak eljelentékteleníti.

Ez persze csak a büntetőjogi vetülete a kérdésnek: a mai Németország közéletében, sem a politikában, sem másutt nincs olyan komolyan veendő, mértékadó befolyással bíró erő, aki vagy amely támogatna bármiféle antiszemita megnyilvánulást. Mint ahogy a keresztény–zsidó párbeszéd, az Izraelhez fűződő baráti és szolidáris viszony is Konrad Adenauer, az NSZK első, egyébként hívő katolikus kancellárja óta a hivatalos politika elválaszthatatlan része. Ráadásul nem csak a hivatalos politikáé. Hogy lehet a gázkamrák létezését kétségbe vonni, hiszen mindnyájan láttuk azokat az iskolai tanulmányi kiránduláson? – osztotta meg csodálkozását a közönséggel egy vitaműsorban a közszolgálati tévé moderátora, és a többiek bólogattak, hát persze, mi is láttuk.

Akkor most ezt a holokausztot tagadó püspököt visszafogadja a pápa? A mi pápánk? – kérdezik a németek. Merthogy XVI. Benedeket nemcsak a legnagyobb példányszámú napilap, a jobboldali-konzervatív Bild Zeitung tekintette sajátjának – emlékezetes, azóta is sokszor idézett címlapján óriás betűk harsogták Joseph Ratzinger münchen–freisingi érsek katolikus egyházfővé választása után, hogy „Mi vagyunk a pápa” (HVG, 2005. április 30.) –, hanem általában a közvélemény is. Hiszen fél évezred után ő az első német, aki Szent Péter trónján ül, szívesen fényképezkedtek vele a politikusok, és popsztárnak kijáró lelkesedéssel köszöntötték a fiatalok a 2005-ös kölni katolikus ifjúsági világtalálkozón.

A visszafogadásról szóló vatikáni döntés közzététele és különösen a Merkel-nyilatkozat óta nincs nap, hogy ne kerülne műsorra a kérdést boncolgató televíziós kerekasztal. Ezzel az üggyel foglalkoznak vezércikkek tucatjai, nyilatkozatok sokasága. A vitában azonban senki sem mondta, hogy XVI. Benedek antiszemita lenne, netán ő maga is tagadná a holokauszt megtörténtét. Mivel a pápa korábban, Auschwitzban tett látogatása kapcsán, majd a mostani Williamson-botrány kirobbanása után mondott szavai is ennek ellenkezőjéről tanúskodnak, ilyesmit aligha lehetett volna állítani róla. Ezért ütközött általános értetlenségbe, miért fogadta vissza Williamsont, és tett ezzel gesztust az ókonzervatív, a zsidókat eltévelyedett megtérítendőknek tartó Szent X. Piusz Társaságának. „Katasztrófa” – minősítette a helyzetet Karl Lehmann bíboros, húsz éven át a német katolikus püspöki kar elnöke, Ratzinger bíboros pápává választásának fő támogatója. Hogy XVI. Benedeket félrevezették, vagy csak nem mérte föl döntésének következményeit, erről megoszlanak a vélemények (lásd Pápai csalhatóság című írásunkat). Mindenesetre a berlini nagykoalíciós kormány másik pártjának, a szociáldemokratáknak (SPD) az elnöke, az egyébként ugyancsak hívő katolikus Franz Müntefering lakonikus egyszerűséggel kommentálta a történteket, mondván: bebizonyosodott, hogy a pápa sem tévedhetetlen.

A múlt hét közepén, egy nappal Angela Merkel megnyilatkozása után XVI. Benedek felszólította Williamsont, félreérthetetlenül és nyilvánosan határolódjon el a holokausztot tagadó nézeteitől. Williamson válasza: akkor teszi ezt meg, ha történelmi bizonyítékokat talál, az pedig időbe telik. Hétvégi nemhivatalos értesülések szerint a Piusz Társaság latin-amerikai vezetője eltávolította a püspököt egy argentin papi szeminárium éléről. Németországban pedig Williamsonnak a világi hatalommal mindenképpen meggyűlik a baja. A bajor hatóságok ugyanis – az ominózus interjú Regensburgban, a német törvények hatóterületén készült – hivatalból eljárást indítottak ellene.

Az ügy mindenesetre messze túlnőtt a katolikus egyházon: a németországi evangélikus egyház püspök-elnöke, Wolfgang Huber az egyházak közötti együttműködés, az ökumené szempontjából minősítette igencsak problematikusnak, ha a Luther nézeteit betegségnek tartó Piusz Társaság képviselői visszatérhetnek a katolikus egyház kebelére.

WEYER BÉLA / BERLIN

Koronavírus: már három fertőzött izraelit találtak a Jokohamában karanténba zárt óceánjárón

Koronavírus: már három fertőzött izraelit találtak a Jokohamában karanténba zárt óceánjárón

Megkezdték az amerikaiak kimentését az karanténba zárt óceánjáróról

Megkezdték az amerikaiak kimentését az karanténba zárt óceánjáróról

Újabb életveszélyes vihar söpörhet végig Európán

Újabb életveszélyes vihar söpörhet végig Európán

 Bezuhant a japán gazdaság, miután 10 százalékra emelték az áfát

Bezuhant a japán gazdaság, miután 10 százalékra emelték az áfát

Sebestyén Balázs a TV2 polipján nevetgél

Sebestyén Balázs a TV2 polipján nevetgél

Horrorbaleset a Váci úton – gyorsulási verseny vezethetett kis híján tragédiához

Horrorbaleset a Váci úton – gyorsulási verseny vezethetett kis híján tragédiához