A németországi bevándorlók közül a törökök integrálódtak legkevésbé a helyi társadalomba – állítja egy most megjelent tanulmány.

„Milyen szósz kérni?” – kérdi az Antalya grillnek becézett bódéban a kebabárus, miközben a középen kettévágott pitakenyérbe pakolja a remélhetőleg tényleg borjúból származó, az óriásnyársról frissen lefaragott húsfalatokat. Gyorsan még rá a salátát, aztán a kis büfé sarkában falra szerelt tévé felé fordul. „Özil játszik ” – indokolja, miért köti le figyelmét annyira a német fociválogatott idénynyitó mecscse a norvégok ellen. Ezen debütál ugyanis Mesut Özil, a Werder Bremen 20 éves, török származású játékosa. Mégpedig a fekete-piros-sárga német nemzeti színekben.

Befutott. Mondhatni: a sikeres integráció példája. Ám a török szülőktől származó, de már Németországban született Özil inkább szabályt erősítő kivétel, amint azt a berlini népességkutató intézet (Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung) közelmúltban közzétett és nagy visszhangot kiváltott tanulmánya is igazolja. Eszerint ugyanis a Németországban élő, de külföldi gyökerű emberek közül éppen a törökök integrációjáról mondható el a legkevésbé, hogy sikeres lenne.

„Migrációs hátterű” – ez a közkeletű gyűjtőfogalom azokra, akik vagy maguk másik országban születtek, vagy legalább egyik szülőjükkel ez a helyzet. A 2005-ös népszámlálás adatai alapján Németországban 15 millió ilyen polgár él. Statisztikailag ebbe a körbe tartozik az a legnagyobb, csaknem 4 milliós csoport is, amelyet a kelet-európai térségből, elsősorban az egykori Szovjetunióból visszatelepült német származásúak alkotnak. Ám az ő esetük annyiban különleges, hogy ideérkezésükkor már volt valamiféle – általában gyenge és távoli, esetleg csak a nagypapától származó – kötődésük, ami megkönnyíti az integrációt.

Azt, hogy a migránsok beilleszkedése mennyiben sikerült, a berlini társadalomkutatók húsz különböző jellemző alapján próbálták mérni. Milyen a viszonyuk a közvetlen környezetükhöz, milyen iskolai végzettséget szereztek, a társadalmi munkamegosztás mely szintjén helyezkednek el – magyarán van-e egyáltalán munkájuk, s ha igen, milyen –, a szociális biztonság milyen szintjére jutottak el? Sikeres integrációnak mindezek alapján azt az állapotot minősítették, amikor a migrációs hátterű család vagy egyén a társadalomban elfoglalt hely, az esélyek és a lehetőségek szempontjából elérte vagy erősen megközelítette a „bennszülött” németek státusát.

Nyolcfokú skála alapján állították föl a rangsort, amely szerint a legproblémamentesebb az Európai Unió (a dél-európai térség, vagyis Spanyolország, Olaszország, Görögország, Portugália, valamint Románia és Bulgária nélkül) tagországaiból érkezettek esete, az ő integrációs mutatójuk a legmagasabb. Őket követi a német származású visszatelepülők csoportja, majd a távol-keleti és a dél-európai bevándorlóké, aztán a közel-keletieké és az afrikaiaké. A sor végén van a legnagyobb csoport: a több mint hárommillió török.

Az ő helyzetük a legrosszabb: körükben a legmagasabb – 30 százalékos (!) – azok aránya, akik még az általános iskolának megfelelő végzettséget sem szereznek, az érettségiig mindössze a 18 százalékuk jut el, és csak minden tizedik szerez közülük egyetemi vagy főiskolai végzettséget. (Összehasonlításként: az összlakosság körében alig több mint egy százalék az iskolai végzettség nélküliek aránya, a diplomásoké viszont megközelíti a 20 százalékot.)

Az integráció alacsony fokának másik oka – némi egyszerűsítéssel – az, hogy sokan vannak. Sokan, sőt elegen ahhoz, hogy maguk között tudjanak élni. Amit Heinz Buschkowsky, Berlin Neukölln kerületének polgármestere (itt az átlagosnál messze nagyobb, 20 százalékot meghaladó a külföldi állampolgárságú bevándorlók aránya) úgy fogalmazott meg, hogy kialakultak a párhuzamos társadalmak. Ebben a kerületben lehet török piacon vásárolni, török orvoshoz menni, török kávézóban ismerősökkel törökül beszélgetni, török utazási irodánál, török banktisztviselőnél ügyeket intézni. Különösen a háziasszonyokra igaz: szinte egész életüket leélhetik anélkül, hogy tudniuk kellene németül. Különösen, ha Törökországból „importálták” őket: elterjedt szokás, hogy a fiatal férfiak „otthonról” hoznak feleséget, akinek még egy félbehagyott német iskolai végzettsége sincs. A kerületben tanító pedagógusok panaszolják, szülői értekezleten a gyerekeknek is ott kell lenniük, hogy tolmácsoljanak az édesanyjuknak...

Az iskolában szerzett lemaradás aztán később sem hozható be, így érthető, hogy a felmérés meglehetősen sokkoló eredményeit kommentálva a legtöbb elemző az oktatás javításának fontosságát hangsúlyozta. Mert amíg ezt nem sikerül elérni, hiábavaló ábrándok maradnak az olyan felvetések, mint amilyennel Lale Agkün, a német parlament török származású – e tekintetben ugyancsak szabályt erősítő kivételnek számító – képviselőnője állt a nyilvánosság elé. Agkün ugyanis Barack Obama elnöki beiktatása után arról elmélkedett, a német társadalomnak is el kellene jutnia oda, hogy ne jelentsen problémát számára egy török, lengyel vagy orosz gyökerű miniszter, tartományi miniszterelnök, netán államfő.

Ettől ma még messze járnak, a parlamenti pártok közül is egyedül a Zöldek jutottak el odáig (ők is csak most, ellenzéki korukban), hogy – Cem Özdemir személyében – török származású társelnököt válasszanak. Marad a foci. Ám hogy ez Mesut Özil esetében sem volt egyszerű, annak még egy egészen másik vetülete is van. Özil, lévén török szülők gyermeke, a török válogatottságot is választhatta volna, mégis a német nemzeti tizenegy mellett döntött – internetes vendégkönyvébe ezért annyi sértegető, gyűlölködő, hazaárulózó bejegyzést kapott, hogy zárolni kellett a honlapját.

De legalább az Antalya grill kebabárusa nem kifogásolta Özil döntését. „Gut”, mondta, csak a németek „leider” éppen ezen a meccsen kaptak ki...

WEYER BÉLA / BERLIN

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

Nem jött be a német rendőröknek az aranyozott BMW

Nem jött be a német rendőröknek az aranyozott BMW

Óriásit buktak a bébiételek: 95 százalékuk tartalmazott káros anyagot

Óriásit buktak a bébiételek: 95 százalékuk tartalmazott káros anyagot

Nem egyszerű a helyzet Romániában, sűrűsödnek Orban gondjai

Nem egyszerű a helyzet Romániában, sűrűsödnek Orban gondjai

Elmondta Miriuta, miért rúgták ki a Kisvárdától, a sportigazgató szerint egész más történt

Elmondta Miriuta, miért rúgták ki a Kisvárdától, a sportigazgató szerint egész más történt

Luxus villapark épül a Balaton-parton, óriási az érdeklődés

Luxus villapark épül a Balaton-parton, óriási az érdeklődés