szerző:
HVG

Legyen-e kötelező hittanoktatás az iskolában, vagy elegendőek a mostani, etika nevű tantárgy keretében közvetített értékek? – erről döntenek népszavazás keretében a berliniek.

Mintha nem lenne elég gondjuk a pénzügyi-gazdasági válsággal, a növekvő munkanélküliséggel, a szociális problémákkal, még egy iskolai tantárgyról is népszavazást tartanak áprilisban Berlinben. Igaz, nem akármilyen tárgyról van szó: az eldöntendő kérdés az, hogy legyen-e kötelező a hittanoktatás, avagy sem. Pontosabban: kötelező legyen-e választaniuk a tanulóknak, illetve szüleiknek valamelyik egyház – tanrendbe épített, de felekezettől függően eltérő – hittanórái és a mostani oktatási rendszer szerint mindenki számára előírt etika nevű tantárgy között.

Jelenleg ugyanis a berlini iskolákban a hetedik osztálytól kezdődően a világnézeti-erkölcsi nevelést az etika keretében oldják meg. Ez a tantárgy hivatott arra, hogy eligazítsa a gyerekeket önmaguk megismerésében, a családi kapcsolatokban, a barátság és a hétköznapi viselkedés kérdéseiben – mégpedig az általános emberi-erkölcsi értékek alapján, vallássemlegesen.

Éppen ez utóbbi az, amit a népszavazás kezdeményezői kifogásolnak: szerintük jobb lenne, ha vallások szerint elkülönülve, az egyházak által kínált hittanórákat építenék be a kötelező órarendbe. Úgy vélik, az így közvetített értékek jobb eligazodást, nagyobb tartást nyújtanának a tanulóknak későbbi életük során. A föderális berendezkedésű Németországban az oktatás tartományi hatáskör, így a hittan esetében sincs egységes gyakorlat: vannak tartományok, például Bajorország, ahol a hittan a kötelező órarendbe épített tantárgy, másutt csak szabadon választható, tanórán kívüli lehetőség.

Az aktuális berlini értékvitának persze van politikai háttere is. Az önálló tartományi jogú, így oktatási kérdésekben is szuverén Berlin városállam szenátusa a szociáldemokratákból (SPD) és a Baloldal nevű párt képviselőiből tevődik össze. A jelenlegi oktatási rend az ő felfogásukat tükrözi, vagyis hogy helyesebb általános értékeket vallássemlegesen közvetíteni, mint egyetlen egyház tanításai alapján oktatni. A népszavazás kezdeményezői viszont a városi parlamentben ellenzékben lévő kereszténydemokraták (CDU) és a jobboldali-liberális FDP támogatását élvezik.

Egyszerre politikai küzdelem és kultúrharc, ami ezekben a hetekben Berlinben folyik, nem csak vallásfilozófiai és pedagógiai-etikai érvek ütköznek, hanem hatalmi-taktikai megfontolások is. A polgárok döntési lehetőségének kiírásához a kezdeményezőknek 170 ezer aláírást kellett összegyűjteniük, amit csaknem megdupláztak: 300 ezren adták a nevüket a referendum követeléséhez. De a teljes sikerhez ennél is többre van szükség. Legalább a szavazásra jogosultak egynegyedének, vagyis 610 ezer embernek kell igennel voksolnia (és persze az is feltétel, hogy az igenek legyenek többségben) ahhoz, hogy a következő tanévtől az órarendbe építve kapják a diákok a hittanoktatást, amit ma csak tanórán kívül vehetnek igénybe.

Kulcskérdés tehát a népszavazáson való részvételi arány. A kezdeményezők azt szerették volna, hogy a szenátus a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben rendezze meg a referendumot. Ebben az esetben nyilván több esélyük lett volna a sikerre, hiszen ha már amúgy is elmennek szavazni az emberek, feltehetően a hittan kontra etika kérdéséről is véleményt mondanak. Ha viszont csak egyetlen ügyről van szó, már kisebb a hajlandóság, amint azt a tavalyi, a bezárásra ítélt tempelhofi repülőtér megmaradásáért kezdeményezett voksolás is megmutatta: bár akkor is sikerült a kiíráshoz elegendő aláírást összegyűjteni, a szavazás érvénytelen volt a csekély részvétel miatt (HVG, 2008. május 3.).

A Klaus Wowereit kormányzó polgármester vezette szenátus végül április 26-ára írta ki a népszavazást. Hivatalos indoklás szerint a testületnek az a kötelessége, hogy minél hamarabb eleget tegyen a kezdeményezők akaratának. De a döntésben nyilván az a meggondolás is szerepet játszott, hogy így a lehető leghamarabb lekerül a kérdés a napirendről, és valószínűleg ez a voksolás is eredménytelen lesz az érdektelenség miatt.

Merthogy a városvezetők természetesen abban reménykednek, hogy a kezdeményezés elbukik, és marad a mostani rend. Jürgen Zöllner, Berlin oktatási szenátora szerint például az általános értékközvetítő etika megszüntetése hátráltatná a sikeres integrációt. A mostani rend mellett érvelők szerint ugyanis a felekezetek szerinti erkölcsi-világnézeti oktatás inkább az elkülönülés irányába hat, ami egy olyan sokszínű, vallásilag is vegyes összetételű, multikulturális környezetben, mint Berlin, kifejezetten kontraproduktív hatással volna a társadalmi együttélésre.

Mindenesetre a következő hetekben élénk választási küzdelem várható. A kötelező hittan hívei, akik Pro Reli néven egyesültek (a Religion, vallás szóból vezetvén le nevüket), még feljelentést is tettek a szenátus ellen, mondván: 1,4 millió euró közpénzt dob ki az ablakon azzal, hogy nem az EU-választás napjára tűzte ki a népszavazást. Az etika tantárgy megőrzésének és a kötelező hittan elutasításának szorgalmazói – akik viszont a Pro Ethik jelszó alatt gyülekeznek – a következő napokban 20 ezer plakátot kívánnak kihelyezni a városban, a saját álláspontjukról győzködve a polgárokat.

WEYER BÉLA / BERLIN

Lemondott Kínáról a Facebook, már nem akarnak jelen lenni az országban

Lemondott Kínáról a Facebook, már nem akarnak jelen lenni az országban

Meghalt Kurtág Márta zongoraművész

Meghalt Kurtág Márta zongoraművész

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Sajátos nevelés egy keszthelyi gimnáziumban: nyilvános bocsánatkérésre köteleztek diákokat és egy tanárt egy műsor miatt

Sajátos nevelés egy keszthelyi gimnáziumban: nyilvános bocsánatkérésre köteleztek diákokat és egy tanárt egy műsor miatt

Itt sincs chorizóból a kerítés - elcsíptük Tóbiás József utolsó parlamenti beszédét

Itt sincs chorizóból a kerítés - elcsíptük Tóbiás József utolsó parlamenti beszédét

Több mint félmillió tüntető vonult utcára Barcelonában

Több mint félmillió tüntető vonult utcára Barcelonában