A világhírű húsvéti Fabergé-tojások hagyománya III. Sándor cárnak köszönhető. Összesen tíz, a hagyományos orosz matrjoskababa elve alapján szétszedhető, egyúttal valamilyen ajándékot rejtő műremeket rendelt feleségének. Halála után fia, II. Miklós is folytatta a hagyományt. A tojások tartalmáról többnyire még a megrendelő sem tudott. „Felséged elégedett lesz” – válaszolta általában Fabergé, ha a cár az éppen esedékes húsvéti ajándék felől érdeklődött. Udvari megrendelésre így több mint ötven tojás készült. Tízet közülük a Kreml múzeumában őriznek, több darab magángyűjteményeket gazdagít, nyolcnak a sorsa pedig ismeretlen, amióta több darabot a valutaínséges 1920–1930-as években külföldre adott el az állam.

A Fabergé-ház nem csak a cári családnak készített tojásokat. A szentpétervári elithez tartozó Alekszandr Kelh például összesen hetet rendelt a feleségének. A család még az 1917-es bolsevik forradalom előtt, a kincsekkel együtt Franciaországba költözött, és 1920-ban hat Fabergé-tojást eladott egy párizsi ékszerüzletnek. 1902-ben a Rotschild bankárdinasztia számára is készült egy óraművet rejtő tojás. Ez most Baden-Badenben látható, abban a Fabergé-múzeumban, amelyet május elején nyitott meg egy kevéssé ismert, ám dúsgazdag orosz üzletember, Alekszandr Ivanov. Ő eredetileg Moszkvában tervezte bemutatni több ezer darabos kollekcióját, ám miután megelégelte a harcot a bürokráciával, a cári idők arisztokráciája és a mai orosz elit által is kedvelt német üdülőváros mellett döntött.