szerző:
HVG

A kindertojás fejedelmi elődjeiként is felfoghatók a több százmillió dollár értékű, évszázados ötvösremekek, amelyekre egy moszkvai kiállításon tömegek kíváncsiak.

A parányi hintó színaranyból készült, piros zománc borítja, tetején a cári koronát gyémántok díszítik, a hegyikristályból metszett ablakokra még finom függönyt is véstek. Rizsszemnél is kisebb kilincs nyitja-csukja az alig néhány centis ajtókat, és bár nem hosszú utakra készült, a bőr lengéscsillapítók sem hiányoznak. A kocsi hű mása annak, amely 1896-ban a koronázásra vitte II. Miklós orosz cár hitvesét, Alekszandra Fjodorovnát. Az uralkodó egy évvel később egy díszes húsvéti tojásba rejtve ajándékozta feleségének a Carl Fabergé – orosz nevén Karl Faberzse – vezette szentpétervári ékszerészműhely egyik mestere által nem kevesebb mint 15 hónap alatt elkészített pazar művet. Az alkotás, a világhírű Fabergé-tojások talán legismertebbike most Moszkvában, a Puskin Szépművészeti Múzeumban látható, több más hasonló kinccsel együtt.

A Fabergé kora című kiállítás, amelyet az orosz pravoszláv egyház feje, Kirill pátriárka nyitott meg, végső soron az egyik leggazdagabb orosz üzletembernek, Viktor Vekszelbergnek köszönhető. A több mint háromszáz ötvösremeket a Vekszelberg által létrehozott Korok kötődése alapítvány vásárolta. A gyűjteményt öt éve alapozta meg a milliárdos, amikor a londoni Sotheby's aukciósházat is megelőzve, a hírek szerint több mint százmillió dollárért megvett Malcolm Forbes amerikai médiacézár örököseitől 180 Fabergé-alkotást, köztük a cári udvarnak készített kilenc tojást (HVG, 2004. február 14.). A kollekció azóta tovább gazdagodott. „Csak a koronázási tojásért vagy 28 millió dollárt fizettek, a teljes anyag értékét pedig dollárszázmilliókban lehet mérni” – mondta a HVG-nek Jekatyerina Liszickaja, a tárlat egyik kurátora.

Van itt mexikói ónixból készült babérfa, amelynek leveleit 325 nefritből, gyümölcseit pedig drágakövekből formázták, a tetejére gombnyomásra kiugró, éneklő arany kismadár tollait pedig különleges zománccal színezték. Kiállították az első, 1885-ben III. Sándor cár által a feleségének, Marija Fjodorovnának megrendelt Fabergé-tojást is (a héját fehérre festették, a sárgája aranyból van, abba pedig rubinszemű, gyémánttarajos, ugyancsak színarany tyúkot rejtettek). Műkinccsé vált egyszerű használati tárgyak is megcsodálhatók a kiállítás tárlóiban: hamutartók, cigarettatárcák, delfin formájú óra, farkasról mintázott asztali öngyújtó, jó néhány ezüst teáscsésze, aranyból készült, színes gombkészlet és temérdek hajcsat. Fabergé híven követte ugyanis azt a 19–20. század fordulóján népszerű elvet, hogy a művészetbe életet, az életbe pedig művészetet kell vinni.

A látványosság ma is vonzza az érdeklődőket, méghozzá tömegével. „Hétköznap délelőtt csak kevesen vannak” – fogadta a HVG tudósítóját a tárlat előterében Tatyjana Kabanova, a múzeum egyik sajtósa, és a pénztáraknál álló 20-30 emberre mutatott. Délután azonban megnő a sor, sőt a hét végén az utcán kanyarog, csak másfél-két órás várakozás árán lehet bejutni a kiállításra – magyarázta lelkesen, és a legfrissebb statisztikákból idézett, hogy nem egészen három hét alatt több mint hatvanezer látogató járta végig a tárlat kilenc termét.

Carl Fabergé francia hugenották leszármazottja, ősei az Orosz Birodalomhoz tartozó balti területekre vándoroltak ki, ő maga már Szentpéterváron született. Művészetét Oroszországban ma nagyon is orosznak tartják, úgy tekintenek rá, mint az ország kulturális örökségének elidegeníthetetlen részére, és máig csodálat, szinte mítosz övezi alkotásait. „Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy miután drezdai, frankfurti, firenzei és párizsi mestereknél tanult, felvirágoztatta az apjától 1872-ben átvett műhelyt, és gyorsan a cári udvar szállítója lett, hanem azzal is, hogy minden alkotása egyedi” – magyarázta a HVG-nek Liszickaja. Sajátos zománctechnikájának rejtélyét még mindig nem sikerült megfejteni. Jól megfizetett, nagy alkotói szabadságot élvező mestereinek keze alól összesen több mint 150 ezer mű került ki, mégsem akad köztük két egyforma. Sőt, állítólag minden év végén beolvasztották az el nem adott darabokat.

Megtehették, hiszen a Fabergé-ház műveire óriási volt a kereslet. Európai uralkodók és arisztokraták, amerikai milliomosok rajongtak értük, sőt még a sziámi király is. Marija Fjodorovna cárné – mint egy levelében írta – bosszankodott is, amikor „az ostoba Fabergé” Moszkva, Odessza és Kijev után Londonban is képviseletet nyitott. Ez levont valamit abból az exkluzivitásból, hogy ha ajándékot kellett küldeni az európai uralkodóházak tagjainak, csak rendeltek valamit a szentpétervári Fabergétől, és biztos volt a siker.

Fabergé ügyfelének lenni státusszimbólum, a kiválasztottak kiváltsága volt, az alkotások új korukban is elképesztő értéket képviseltek. „Egy aprócska kristályváza, benne aranyvirágokkal például 20 rubelbe került akkor, amikor 3 kopejkáért már drága ruhát, vagy akár egy tehenet lehetett venni” – idézte föl Liszickaja. De talán ennél is jobban jelzi a népszerűségét és nagyszerűségét, hogy Fabergé kénytelen volt évente megváltoztatni cége emblémáját, mert műveit már életében hamisítani kezdték.

POÓR CSABA / MOSZKVA

Még egy helyettest kinézett magának Karácsony Gergely

Még egy helyettest kinézett magának Karácsony Gergely

Hadházy feljelentést tehet a parlamenti akciója után

Hadházy feljelentést tehet a parlamenti akciója után

30 évvel ezelőtt a világ proletárjai már csak a Népszava címlapján egyesültek

30 évvel ezelőtt a világ proletárjai már csak a Népszava címlapján egyesültek

Premier előtt látni a Mazda első elektromos autóját?

Premier előtt látni a Mazda első elektromos autóját?

Elvitte a Boeing profitjának felét a 737 MAX-ok miatti veszteség

Elvitte a Boeing profitjának felét a 737 MAX-ok miatti veszteség

Szijjártó: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra

Szijjártó: 2021 januárjától érkezhet katari földgáz Magyarországra