Régi nótának tűnik, hogy a nők háttérbe szorulnak a tudományos életben, és egy friss európai felmérés szerint a műsorváltozás még várat magára.

Európában egyelőre csak Skandináviában van a kutatónőknek a férfi kollégáikkal majdnem azonos esélyük, hogy magas pozícióhoz jussanak a tudományos életben. Az esélyegyenlőségben évtizedek óta élen járó Finnország, Norvégia, Svédország, Dánia és Izland példája annak ellenére egyedülálló, hogy az Európai Bizottság a zászlajára tűzte a nők méltó képviseletét a tudomány legmagasabb köreiben is. Mindenesetre a brüsszeli bizottság múlt havi jelentése a 27 uniós tagállam, valamint Horvátország, Izland, Izrael, Norvégia, Svájc és Törökország tudománypolitikájáról azt mutatja, hogy a tudományos döntéshozói testületekben a nők részvétele csak a skandináv államokban éri el vagy haladja meg azt a 40 százalékot, amekkora az arányuk az egyetemi diplomások és a doktori fokozatot szerzők között.

HVG
Európában a leginkább hímsovinisztának a német tudományos élet mutatkozik. A szaklapok bírálóbizottságának például mindössze a 9 százaléka tartozik a gyengébbnek mondott nemhez, jóllehet az összes fejlett országhoz hasonlóan az egyetemekről Németországban is nagyjából ugyanannyi nő kerül ki, mint ahány férfi. Abban, hogy később mégsem futnak be tudományos karriert, az is közrejátszhat, hogy miközben a tudományos fokozat megszerzéséhez a szaklapokban rendszeresen publikálniuk kellene, még a legfejlettebb társadalmakban is elvárják tőlük, hogy a férfiaknál nagyobb részt vállaljanak a háztartási feladatokból és a gyermeknevelésből – jutott a jól ismert következtetésre az Európai Bizottság vizsgálódását boncolgatva a Nature angol tudományos magazin május végi cikke. A rangos tudományos lap szerzői szerint Bulgária, Horvátország, Csehország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország sem éppen ideális hely a tudományos karrierre vágyó nők számára.

A hazai kutatóintézetekben dolgozóknak körülbelül a harmada nő, ugyanakkor a kutatás és felsőoktatás vezetői pozícióiban az arányuk évek óta csak 12 százalék körül mozog – összegezte tapasztalatait a Magyar Tudomány tavaly novemberi számában Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, néhány héttel azelőtt, hogy az Akadémia elindította a Nők a tudományban című programját. Ma az akadémikusok között a 267 rendes tagból mindössze kilenc, a 77 levelező tagból pedig tíz hölgy (lásd táblázatunkat). A brit lap következtetésével egybehangzóan Csépe szerint is az nehezíti az arányok javítását, hogy a nők nem képesek egyensúlyt teremteni a karrier és a gyerekvállalás között, hiszen nincs lehetőségük részmunkaidőben vagy otthon dolgozni, és nemcsak családbarát munkahelyekből, de színvonalas gyermekintézményekből is kevés van az országban.

Induláskor még hasonlóak az esélyek: napjainkban az egyetemet végzettek fele nő, pedig a felsőoktatás kapui a nők előtt Európa-szerte csupán a 19. század második felében nyíltak meg, igaz, az elszántabbak korábban is látogattak egyes fakultásokat. A velencei Elena Lucrezia Cornaro Piscopiát például a Padovai Egyetem már 1678-ban a filozófia doktorává avatta. A rendhagyó székfoglalóra olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy az egyetem csarnoka helyett a padovai katedrálisban tartották a ceremóniát. A hat nyelven (görögül, latinul, spanyolul, arabul, héberül és franciául) beszélő, matematikából és csillagászatból is képzett tudós asszony a tudománytörténeti legendárium szerint eredetileg zárdában nevelkedett volna. A művelt lányára roppant büszke arisztokrata édesapa azonban merész húzással mégis egyetemi karriert szánt neki.

Ehhez képest még manapság, több mint háromszáz évvel később is tanulmányok foglalkoznak azzal, hogy a magasabb tudományszervezési posztok többségét – köztük a kutatások finanszírozásáról, vagyis a tudóspalánták további karrierlehetőségéről döntőket – a férfiak birtokolják. Ez pedig erősíti a nők hátrányát, legalábbis ennek a nyomát vélte felfedezni két svéd immunológus, Christine Wenneras és Agnes Wold. 1997-ben számoltak be arról, hogy a kutatási pénzeket elosztó kuratóriumok bonyolult pontozórendszerének elemzése elárulta, ugyanakkora pontszám eléréséhez az orvostudományokban kutató nőknek a férfiakhoz képest 3-4 publikációval többet kell bejuttatniuk a legrangosabb tudományos lapokba.

Közben akadnak, akik minduntalan fölmelegítik a régi tézist, hogy az esélyeltérések a nemek közti különbségekkel magyarázhatók. Cyril Burt brit pszichológus már 1912-ben kísérletben igazolta ugyan, hogy a nők és a férfiak intelligenciája között nincs mérhető különbség, három évvel ezelőtt az amerikai, a brit és a kanadai pszichológusok szövetségét tagként egyaránt erősítő John Philippe Rushton kanadai pszichológus mégis az ellenkezőjét bizonygatta. Százezer diák bevonásával végzett tanulmányában arra jutott, hogy a 17–18 éves kamasz fiúk intelligenciaszintje átlagosan magasabb, mint a velük egyidős lányoké. A szellemi rátermettséget nemcsak nemi, hanem más tanulmányaiban etnikai alapon is osztályozó Rushtont sokan rasszistának bélyegzik, és ma már a kutatók túlnyomó többsége szerint a tudományos teljesítmény nem örökletes tényezők függvénye.

Bár az Európai Bizottság idézett felmérése szerint a gyakorlat egyelőre nem biztató, a tudományos közvélemény legalább elméletben kezdi átértékelni az évszázados előítéleteket. Jó példa erre Larry Summers, akit 2005-ben elküldtek az amerikai Harvard Egyetem rektori székéből, miután egy konferencián tudományterületekre lebontva azt boncolgatta, hogy a nők nemcsak társadalmi helyzetük vagy az előítéletes felvételi eljárások miatt alulreprezentáltak a tudományos pályákon, hanem azért is, mert bizonyos feladatokra agyilag kevésbé alkalmasak.

BALÁZS ZSUZSANNA

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Brüsszelben találkozott a néppárti bölcsekkel Orbán

Brüsszelben találkozott a néppárti bölcsekkel Orbán

Szeret instagramozni? Hamarosan nagyobb biztonságban teheti majd meg

Szeret instagramozni? Hamarosan nagyobb biztonságban teheti majd meg

Molnár Zsolt nem lesz alpolgármester

Molnár Zsolt nem lesz alpolgármester

Lezajlott az első csak női űrséta

Lezajlott az első csak női űrséta

Borkai Zsolt veszített az Alkotmánybíróságon

Borkai Zsolt veszített az Alkotmánybíróságon