Tetszett a cikk?

Befektetési guruk megszólalásait sem szokta olyan érdeklődés kísérni, mint XVI. Benedek pápának a válságból való kilábalásban iránymutatónak szánt állásfoglalását, a Szeretet az igazságban kezdetű enciklikát.

A molyan politikai nagyhét volt az elmúlt pár nap a Vatikán életében. Szinte minden napra jutott egy-egy nem éppen liturgikus természetű esemény. XVI. Benedek pápa pénteken találkozott Barack Obama amerikai elnökkel, ezt megelőzően Aszo Taro japán, illetve Kevid Rudd ausztrál miniszterelnököt fogadta. A személyes megbeszéléseken túl a pápa a G8-csúcstalálkozón részt vevő állam- és kormányfőkhöz intézett – a résztvevőket a „végletes szegénység” 2015-ig történő felszámolására buzdító – múlt heti intelme is azt jelzi, hogy a katolikus egyház feje aktív szereplője kíván lenni a zsákutcás fejlődés jeleit mutató modern világ megújításának. Ennek amolyan elvi alapvetéseként is értelmezhető a legújabb pápai enciklika, a Caritas in veritate (Szeretet az igazságban). A múlt héten megjelent dokumentum a jelenkor alapvető társadalmi kérdéseit – a makrogazdasági folyamatoktól a túlnépesedésig – „az igazságban rejlő szeretet fényében” vizsgálja, megkülönböztetett figyelmet szentelve a szociális kérdéseknek.

A XVI. Benedek pápaságának ötödik évében kiadott – sorrendben immáron a harmadik – enciklikának sokan már megjelenése előtt megelőlegezték a „történelmi jelentőségű” titulust. Tény: az egyházfői tanítás születésének körülményei aligha választhatók el a világot megrengető gazdasági-társadalmi válságtól. Elemzők szerint a Vatikán nem véletlenül igazította az – amúgy Péter és Pál ünnepére (június 29.) dátumozott – enciklika megjelenését az olaszországi G8-csúcs időpontjához.

A különböző olvasói igényeket kiszolgálandó mindjárt két formátum – 100 és 144 oldalas változat – is napvilágot látott a kiadványból. De másfél euróért az egyik legnagyobb olasz családi magazin, a Famiglia Cristiana mellékleteként is megvehető, és persze létezik az internetről ingyen letölthető változata is. A pápa által németül megírt, egyelőre csak hat világnyelven hozzáférhető írásnak – az enciklikák történetében szokatlan módon – még el sem készült a hivatalos, latin változata. Megjelenését a szerkesztők szerint az új szakkifejezések lefordításának nehézségei késleltetik.

A szociális enciklika szervesen illeszkedik a korábbi pápák hasonló tárgyú írásainak sorába. XIII. Leó 1891-ben született Rerum novarumja mellett a mostani írás előképei közé tartozik VI. Pál pápának a II. vatikáni zsinat után két évvel, 1967-ben kiadott, Populorum progressio című, a szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolását is sürgető enciklikája. De rímel II. János Pálnak a piaci haszonelv korlátok közé szorítását szorgalmazó, 1991-es, Centesimus annus kezdetű írására is. Valamennyi – így a mostani – szociális enciklika alaptézise, hogy Isten nélkül a fejlődés embertelenné válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy XVI. Benedek csak a világ – jelenleg mintegy 1,1 milliárd főre becsült – katolikusaihoz akarna szólni. Célcsoportjába tartozik „valamennyi jó szándékú ember”, amit például Obama is magára vett. Az amerikai elnök, bár a biotechnológia vagy az abortusz megítélésében komoly vitában áll a Vatikánnal, azt mondta: rá, illetve a politikájára komoly hatást gyakorolt a katolikus egyház szociális tanítása.

A Caritas in veritate nem ígér konkrét válaszokat a világ problémáira. A pápa ezzel elismeri, többféle eszközzel is elérhető a cél, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés az embert, az emberiséget szolgálja. Alaptétele viszont, hogy csak az igazságra épülő politika és gazdaságpolitika hozhat fejlődést.

Akik a kapitalizmus elleni röpiratot vártak az egyházfőtől, azoknak csalódniuk kell. A profit – mint a gazdaságot mozgató erő – vagy a globalizáció az enciklika szerint nem önmagában véve rossz. A kérdés az, hogy a közjónak vagy a puszta egyéni érdekeknek rendelődnek-e alá. Ahhoz, hogy a piac működésében a társadalmi felelősség, a szolidaritás, a kölcsönös bizalom, az etika érvényesülni tudjon, az enciklika szerint újra kell gondolni az állam közhatalmi szerepét, meg kell erősíteni védelmi funkcióit. De XVI. Benedek szerint az egyes államok önállóan már nem is képesek sem a válság leküzdésére, sem a globalizáció folyamatának szociális alapú alakítására. Szükség lenne egy olyan, az ENSZ-nél hatékonyabb világkormány (bár az enciklika kerüli ezt a kifejezést) létrehozására, amelyben nem az egyes államok geopolitikai érdekei dominálnak. Az egyházfő szerint csak egy ilyen globális intézmény szavatolhatná a szegénység világméretű felszámolását, a környezet védelemét, miközben hatékonyan orvosolná például a migrációs problémákat. A recesszióból való kilábalás kulcsa, a társadalmak boldogulásának legfontosabb eszközei az oktatás és az egyének munkához juttatása – véli a pápa. Aki – az enciklikák műfajától kissé szokatlan módon – részletesen foglalkozik például a szakszervezetekkel, amelyeknek ma szerinte nemcsak az ágazati érdekeken kell felülemelkedniük, de a munka világán kívül rekedteket is képviselniük kell.

Az enciklika gazdasággal kapcsolatos nézetei – ha nem is a benne olvasható teológiai levezetéssel alátámasztva – a közgazdaságtan világi szakirodalmában is egyre nagyobb teret kapnak. Feltehetően nem is ezek lesznek a pápai dokumentum legtöbbet támadott részei, hanem például azok, ahol XVI. Benedek a bioetika kérdéseit boncolgatja, vagy ahol arról beszél, hogy nem lehet egyenértékűnek tekinteni a különböző „életstílusokat” – például az azonos neműek együttélését a férfi-nő házassággal.

DOBSZAY JÁNOS

Vagány sportszedánt leplezett le a Honda prémiummárkája

Vagány sportszedánt leplezett le a Honda prémiummárkája

Révész Sándor: A közmunka átok és létszükséglet

Révész Sándor: A közmunka átok és létszükséglet

Szlovénia úgy döntött, befejeződött a járvány

Szlovénia úgy döntött, befejeződött a járvány