Tetszett a cikk?

A titói Jugoszlávia iránt fel-fellángoló nosztalgia miatt könnyen megeshet, hogy a .yu internetes tartománynév a hivatalos felszámolás ellenére is életben marad.

Majdnem két évtizeddel az egykori Jugoszlávia szétesése és három évvel az utolsó délszláv államszövetség, a szerb–montenegrói unió csendes kimúlása után véget ér Jugoszlávia internetes léte is. 2008 eleje óta a .yu országjelzés használói választhattak, hogy Szerbia (.rs) vagy Montenegró (.me) virtuális felségjele alatt akarnak-e tovább élni, most pedig, idén október 1-jétől – legalábbis a hivatalos bejelentés szerint – már egyáltalán nem működhetnek a régi jugoszláv internetes címek.

A .yu végű nevek elvben valóban elérhetetlenné válhatnának ugyan, ám az utóbbi években több példa is akadt arra, hogy az internetes névválasztás nem feltétlenül a világhálós címeket kiosztó nemzetközi szervezet, az ICANN szájíze szerint alakul. A szerb–montenegrói államszövetség például 2003-ban hivatalosan megkapta az 1993-ban kettévált Csehszlovákiától visszamaradt .cs végződést, ám a crnagorác és szerb nethasználók egy pillanatig sem vették komolyan a változást, és töretlen lendülettel folytatták a .yu használatát. A .cs tartománynév viszont mára teljesen eltűnt: Csehországhoz a .cz tartozik, a csehszlovák állam iránti nosztalgia elhanyagolható, a jugoszlávpártiak pedig egyáltalán nem érezték sajátjuknak a címet.

A mai napig él és virul viszont a .su tartománynév, amelyet mindössze egy évvel a Szovjetunió 1991-es megszűnése előtt osztottak ki. Ez egyre inkább az egykori birodalomra nosztalgiával visszaemlékezők találkahelyévé válik. Az egyik legárulkodóbb nevű honlap a stalin.su, amely a világtörténelem egyik legnagyszerűbb alakjának nevezi az 1953-ban meghalt szovjet diktátort. Ugyancsak figyelemre méltó a nashi.su honlap, amely mögött az a ma is aktív, Kreml-párti ifjúsági szervezet áll, amely hangos és nemegyszer erőszakos utcai akciókkal hívta fel magára a figyelmet. Megtévesztő elnevezések is akadnak, a lenin.su honlapon például nem a proletariátus lánglelkű vezérét éltetik, hanem egy moszkvai internetes reklámcég ajánlja szolgáltatásait.

A mintegy 80 ezer .su-cím 92 százaléka oroszországi honlaptulajdonosokhoz vezet, de Ukrajnában és Kazahsztánban is szép számmal akadnak .su-rajongók. Az internetes cím jövője egyelőre megjósolhatatlan, mindenesetre az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent a nevet újonnan regisztrálók száma, elsősorban azért, mert a cím fennmaradása kérdéses.

A .su kitartó túlélése biztató lehet azoknak, akik a Szovjetunióhoz hasonlóan a titói Jugoszláviát is visszasírják. Körükben az utóbbi években ismét egyre többen emlékeznek meg az 1980-ban meghalt jugoszláv vezető születésnapjáról. Tito az interneten is népszerű, és a jugónosztalgiát sejtető .yu hívei akár meg is vásárolhatják ezt a tartománynevet az ICANN-től, és a hozzá tartozó ország nélkül is használhatják. Sőt, földrajzi értelemben fel is mutathatnak egy új – igaz, igencsak kicsi – Jugoszláviát. Az egykori föderáció kicsinyített mását – hegyekkel és tengerpartokkal – 2003-ban, Szabadka közelében hozta létre egy Kanadából visszatért szerb üzletember, Blasko Gabrics. Bár a háromhektáros projekt fejlesztése az utóbbi években – elsősorban pénzhiány miatt – lelassult, a Yugoland park ma is látogatható.

NÉMETH ANDRÁS

Monitor

Csillagpótlás

Ha valakiknek, akkor a szerbiai rendszámtáblagyártóknak jól jött az egykori Jugoszlávia 1991-es széthullása utáni...

Magyar kéz munkáját dicséri az új BMW M4 koncepció

Magyar kéz munkáját dicséri az új BMW M4 koncepció

Ilyen még nem volt: egyhuzamban 28 percen át volt a levegőben a magniX e-repülőgépe

Ilyen még nem volt: egyhuzamban 28 percen át volt a levegőben a magniX e-repülőgépe

„Minden nővel úgy beszélt, mintha tárgyak lennének” – zaklatásról nyilatkoztak az Operettszínház volt munkatársai

„Minden nővel úgy beszélt, mintha tárgyak lennének” – zaklatásról nyilatkoztak az Operettszínház volt munkatársai