szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Újévre fordulóra, amikor Magyarországon a H1N1 vírus szövődményeiben elhunytak száma már meghaladta az ötvenet...

Újévre fordulóra, amikor Magyarországon a H1N1 vírus szövődményeiben elhunytak száma már meghaladta az ötvenet, Ausztriában hivatalos adatok szerint a járványnak még csak három áldozata volt. A halálesetek november 2–13. között történtek, először egy amúgy egészséges 11 éves kislány hunyt el Innsbruckban, aztán Salzburgban egy H1N1-gyel fertőzött 38 éves férfi infarktusban, a harmadik áldozat pedig egy 26 esztendős, születésétől vesebeteg grazi diák volt.

Az osztrák lakosság oltása a vírus ellen az első haláleset utáni héten, november 9-én kezdődött el. Az egészségügyi hatóság az Európában ausztriai gyártóközpontot működtető amerikai gyógyszermultival, a Baxterrel kötött kizárólagos szerződést. A hatáserősítő, úgynevezett adjuváns nélküli vakcinát, a magyarral ellentétben, dupla mennyiségben, két ütemben kell beadni, három hét különbséggel. Azaz a nyolcmillió osztrák állampolgár számára 16 millió ampullát rendeltek, azzal a feltétellel, hogy ha marad felesleges oltóanyag, azt a Baxter zokszó nélkül visszaveszi.

A halálesetek után az emberek megrohamozták az oltóhelyeket, és bár híre ment, hogy a Baxter anyagával oltják a német elitet is – amiből Németországban botrány lett, a „mezei németek” pedig elkezdtek vakcinatúrára özönleni a határon –, az osztrákok oltási buzgalma hamar alábbhagyott. Maga az egészségügyi miniszter és a kancellár is rossz példával járt elöl, amikor demonstratívan elutasították a vakcinát. Ráadásul elterjedt a hír, hogy valójában nincs is szükség kétszeri oltásra, az első dózis is elég. Akárhogy is, a 2009-es év végi adatok azt mutatták, hogy a nyolcmillióból 270 ezer embert oltottak be. „Az osztrákok hagyományosan oltásellenesek (nem csupán az influenza, hanem például a kanyaró elleni vakcina esetében is ez derült ki), az európai listán mindig hátul kullognak, az átoltottság még sohasem haladta meg a 13 százalékot” – magyarázkodott a HVG-nek Monika Redlberger, a bécsi virológiai intézet munkatársa. „A döntést átengedjük a lakosságnak”- vágta ki magát Robert Muchl, az osztrák egészségügyi minisztérium szakértője, amikor a HVG azt firtatta, miért nem kampányolnak az egészségpolitikusok az oltás mellett.

Hogy lehet ekkora különbség az osztrák és a magyar H1N1-halálozásban, amikor Ausztriában az átoltottság csak tizedakkora, mint nálunk? – adódik a kérdés. Az uniós információgyűjtő ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) tavaly év végi adataiból az derül ki, hogy egyetlen olyan szomszédja sincs Ausztriának, ahol az övét megközelítően alacsonyak lennének a halálozások. Még a gazdag Svájc is 12 állampolgárának elveszítését jelentette.

A rejtélyt firtató HVG-nek az illetékes osztrák szakemberek különféle magyarázatokkal szolgáltak. „A hatóság elrendelte ugyan, hogy kötelező a H1N1-gyanús haláleseteket külön jelenteni, de a rendelet végrehajtását nem ellenőrzi senki” – indokolta a jelenséget Redlberger. „A minisztériumi illetékesek túlságosan magukba zárkóztak a pandémia idején, a kórházi vezetőket máig nem vonják be a döntésekbe, az adatközlésbe, és a sajtó is bagatellizálja a dolgot” – vélekedett Richard Greil immunológus a salzburgi egyetemi klinikáról.

Találgatások helyett Reinhilde Strauss doktornő, az egészségügyi minisztérium fertőző betegségekkel és járványokkal foglalkozó osztályának vezetője utánament a HVG felvetésének, és végül január második hetében közölte, hogy az új típusú influenza ausztriai áldozatainak száma nem három, hanem huszonkettő. Szerinte a hiba az adattovábbításban keresendő, emiatt nem jutottak el a megfelelő információk Brüsszelbe. És az osztrák sajtóba sem, tehetnénk hozzá, az ottani média december végéig tartotta magát a három áldozat verziójához, egyáltalán nem késztetve védekezésre a lakosságot.

A hosszú hallgatást a Die Presse konzervatív napilap törte meg január 13-án, immár a minisztériumtól kapott tényleges adatok alapján. A lap beszámolója szerint számos osztrák kórházban, de még az európai legjobbnak tartott bécsi AKH-ban (Allgemeine Krankenhaus der Stadt Wien) – akárcsak a híres innsbrucki, valamint grazi egyetemi klinikán – is többször katasztrófahelyzet alakult ki, mert nem volt elég lélegeztetőkészülék. A váratlan gondon külföldi gépek kölcsönzésével lettek úrrá. A Die Presse információi szerint az AKH-ban annyi súlyos tüdőgyulladásos esettel szembesültek egy hét alatt az orvosok, mint máskor egy egész évben. Két haláleset is történt emiatt.

Mostanra az is kiderült, hogy a beadott vakcinákkal csaknem azonos mennyiségű oltóanyag kárba veszett, mivel a kibontástól számított három órán belül fel nem használt tízadagos üvegcsék megmaradt tartalmát ki kellett dobni. A minisztérium most a H1N1 következő hónapokban várható újabb támadására számítva úgy döntött, hogy folytatja a tartalékolást, és újabb szerződést köt a Baxterrel. Lapzártánkig az ausztriai H1N1-áldozatok száma 27 főre nőtt.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Baráti banknak adhatta el aranyát az MNB, majd egyből visszavette

Baráti banknak adhatta el aranyát az MNB, majd egyből visszavette

Ön mivel hallgat zenét? Berobbant a Spotify és az Apple Music

Ön mivel hallgat zenét? Berobbant a Spotify és az Apple Music

Hétmilliárddal drágult a Budapest–Hatvan-vasútvonal felújítása

Hétmilliárddal drágult a Budapest–Hatvan-vasútvonal felújítása