Keresztes Imre
Keresztes Imre

Az eltörölt, mégis élő kasztrendszerbe sem tartoznak azok az indiai törzsek, amelyekre a brit gyarmati időkben rásütötték a bűnöző stigmát.

Tömeges öngyilkossággal fenyegetőztek a minap az indiai pardi nomád törzs asszonyai és gyermekei. A segélytáborokban élők úgy érzik, amúgy is nyomorúságos életüket teljesen ellehetetleníti, hogy a nyugati Mahárástra állam kormánya leállította az élelmiszersegélyeket és a vízszállításokat, a gyerekeket pedig kitiltották az iskolákból. A hatóságok arra hivatkoznak, hogy a segélyadagok csak abban az esetben járnak, ha a férfiak dolgoznak, de nehezen ellenőrizhető, hogy az általában nem a táborokban élő családfők éppen merre vándorolnak.

Az ügy hátterében az áll, hogy a törzset egy nő évekkel ezelőtti kollektív megerőszakolásával és meggyilkolásával vádolják. Az áldozat szűkebb közössége bosszúból felgyújtott több kalyibát is a segélytáborban, az önkényes igazságszolgáltatást állítólag a helyi önkormányzat is bátorította.

az 1,2 milliárd lakosú Indiában országszerte élnek olyan törzsek, amelyek hivatalosan nem részei a sokszínű társadalomnak, és a többség szerint alapvetően bűnözésből élnek.

Hatvan- és százmillió közé becsülik azok számát, akik a törvényi megfogalmazás szerint a nomád és a be nem jelentett törzsek kategóriájába tartoznak. E páriák képviselői jó 60 évvel az ország függetlenné válása után is azért harcolnak, hogy legalább a legalapvetőbb jogokat megkapják. Ezek az emberek mintha nem is léteznének, hiszen népszámláláskor nem veszik őket lajstromba – legutóbb 1931-ben, a brit gyarmati uralom alatt számolták meg őket –, nincs személyi igazolványuk, gyermekeik többnyire nem járnak iskolába. Mivel java részük vándorló életet él, nincs se lakcímük, se ingatlanuk. Még a betiltott, de a társadalomban mégis érvényesülő kasztrendszerbe sem tartoznak, vagyis az érinthetetleneknél – a dalitoknál – is lejjebb sorolják őket.

A nomád és be nem jelentett törzsek rendezetlen helyzete gyarmati örökség. Némelyiküket – így a pardi közösséget – „bűnös” törzsnek nyilvánította egy 1871-ben elfogadott törvény. A jogszabály eleinte csak a gyarmat északi részére vonatkozott, de fokozatosan kiterjesztették, így 1911-ben már egész Indiában érvényesek voltak a velük szembeni korlátozások. A törvény szerint az akkori helyi kormányzatok dönthették el, mely törzseket, altörzseket, klánokat, bandákat sorolják a „hagyományosan bűnözésből élő” közösségek közé. Számuk végül elérte a 160-at.

Tagjaikat azzal bélyegezték meg, hogy születésüktől fogva hivatalból törvényszegőknek minősülnek. Kötelezték őket, hogy regisztrálják magukat a rendőrségen, megtiltották, hogy szabadon vándoroljanak, sok esetben szögesdróttal körbezárt táborokba kényszerítették őket. Sorsuk korábban is szerencsétlen volt, mivel a 19. századi gazdasági változások tönkretették életmódjukat. Az erdők fogyásával csökkent a vadászterületük, a sóra kivetett adó ellehetetlenítette a sókereskedelemből élőket. Kétségtelen, hogy emiatt sokan bűnözni kezdtek. A londoni The Economist idézte a brit hatóságok 1880-as jelentését, miszerint a pardi törzs tagjai „szakadtak és koszosak, sunyi testtartással járnak”. Többnyire pénzhamisítással, gyilkossággal, rablással, betöréssel vádolták meg őket, gyerekeiket 6 és 18 éves koruk között javítóintézetekbe zárták.

India csak az 1947-es függetlenné válás után öt évvel törölte el a bűnöző törzsekről szóló törvényt, és az érintetteket pozitív diszkriminációval próbálta kiemelni a nyomorból. Csakhogy a szövetségi országban állami szinten egy sor törvény született a visszaeső bűnözőkről, nem említve ugyan a bűnözés örökletességét, de ugyanolyan korlátozásokat bevezetve, mint a hírhedt 19. századi gyarmati jogszabály. Például e törzsek tagjait alapos gyanú alapján bármikor és bármeddig őrizetbe lehet venni, és a rendfenntartók igen tágan értelmezik az „alapos” kifejezést.

Ezért a rendőri visszaélések különösen sújtják a nomád és a be nem jelentett törzseket, ezen belül is a pardikat, akik általában munkanélküliek és földtelenek. Ezért például vadorzókká váltak, számlájukra írják az oroszlánok és tigrisek fogyását, ami miatt a környezetvédők haragját is magukra vonták. Mások védett madarakra specializálták magukat. Vannak közöttük, akik kígyókat fognak és bűvölnek, vagy faluról falura járva élezőköveket csiszolnak, fonott kosarakat árulnak, majmokkal műsorokat adnak elő. De megélhetésüket nehezíti, hogy számos faluból kitiltották a hagyományos öltözetük és vallásuk alapján jól felismerhető pária törzsek tagjait.

A központi kormány 2008-ban bizottságot nevezett ki, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne változtatni az előítéleteken, és munkához juttatni a halmozottan hátrányos helyzetű embereket. Csakhogy például a pardik körében 80 százalékos az írástudatlanság, és kultúrájuk szerint nagyobb a presztízse annak, aki többször volt börtönben. A rendőrség úgy véli, a pardik fele bűnöző, de emberjogi aktivisták szerint általában a törzsbeli férfiak tizede szegi meg a törvényt. Ami nem is annyira kimagasló egy olyan országban, ahol a parlamenti képviselők negyedét vádolják köztörvényes bűnökkel.

KERESZTES IMRE

Nobel-díjra terjesztették fel Hongkong népét

Nobel-díjra terjesztették fel Hongkong népét

Az új ukrán elnök nemcsak sokat beszél, de cselekszik is

Az új ukrán elnök nemcsak sokat beszél, de cselekszik is

Mobilokra is kiadják minden idők egyik legsikeresebb PC-játékát

Mobilokra is kiadják minden idők egyik legsikeresebb PC-játékát

Videóra vették az állatkínzást a hamburgi laborban, most bezárhatják az intézményt

Videóra vették az állatkínzást a hamburgi laborban, most bezárhatják az intézményt

Újabb videojátékosokat zárt ki a Blizzard, mert kiálltak a hongkongi tüntetők mellett

Újabb videojátékosokat zárt ki a Blizzard, mert kiálltak a hongkongi tüntetők mellett

Óriástüntetés jön, de Madrid odacsapna a katalán kemény magnak

Óriástüntetés jön, de Madrid odacsapna a katalán kemény magnak