Az amerikai érdekeltségű, tucatnyi cégből álló, bukaresti Miami Group egyik vállalata, a Magnar System vehette meg nemrég a romániai lapterjesztési piac felét birtokló állami Rodipet hetvenszázalékos részvénycsomagját.

Rosszabb már úgysem lehet - vélekedtek a romániai lapkiadók tulajdonosai, amikor kiderült, hogy a szocialista lapterjesztés összes átkát magán viselő Rodipet vállalat többségi részvénycsomagját az általuk eleddig ismeretlen Magnar System Com. társaság vehette meg Ovidiu Musetescunak, az állami tulajdont kezelő APAPS elnökének decemberi utolsó hivatalos munkanapján. A cég neve nem véletlenül csengett ismeretlenül a lapkiadók számára, a Bukarest melletti Otopeni községben bejegyzett társaság fő profilja ugyanis az építkezés.

A számos szóbeszédre okot adó ügylet részleteit a bennfentesek állítólag már jó ideje sejtették. A hírek szerint azt is tudták, hogy a Magnar egyik leányvállalata a Miami Groupnak, melynek tulajdonosa, az arab származású, amerikai állampolgárságú Hasszan Awdi négy éve próbálja megkaparintani a 2002-ben 999,1 milliárd lejes (1 forint = 152 lej) forgalom mellett 58,5 milliárdos veszteséget produkáló Rodipetet.

A privatizációs szerződés szerint a 2002-t 44 milliárd lejes forgalommal és 588 millió lejes profittal záró Magnar 6 millió euróért kapta meg az állami lapterjesztő részvényeinek 70 százalékát (30 százalék a SIF Muntenia pénzügyi befektető társaság tulajdona). A vevő vállalta a terjesztés korszerűsítését, akárcsak a Rodipetnek a kiadókkal szemben felhalmozott 4,8 millió eurónyi tartozásának részletekben való törlesztését, továbbá a 3100 alkalmazott, valamint az 1500 eladóhely és a cég profiljának öt éven keresztül való megőrzését.

A legjelentősebb szakmai szövetség, a Román Sajtóklub (CRP) kiverekedte magának egyetlen széke megőrzését a privatizált Rodipet igazgatótanácsában. Kérdés persze, mit ér majd ezzel, hiszen elvben eddig is lehetősége volt őrködni a vállalat "objektivitása" felett, ám a gyakorlatban tehetetlennek bizonyult.

A Rodipetnél uralkodó fejetlenséget jellemzi, hogy csupán ez a cég vállalta egy újonnan indult, erősen antiszemitaként jellemzett lap, az Obiectiv legionar terjesztését. Szakmai berkekben pedig rémtörténetek keringenek a Rodipet trükkjeiről, elsősorban a kislapokkal való packázásokról: évekig halogatott kifizetések, ki sem szállított példányok, a remittenda felfújása, a katalógusból való "kifelejtés". A mindenkori hatalom által kézi vezérelt Rodipet azt is megtette, hogy a kellemetlenkedő országos napilapoknak kiküldött megrendeléseket önkényesen havonta 10 százalékkal megfejelte, és a forgalomnövekedésnek örvendő kiadók csak néhány hónap múlva értesültek remittendájuk felduzzadásáról. Sőt 2002 áprilisában átiratban közölték a svájci Ringier romániai érdekeltségével - amelynek akkor már 150 milliárd lejjel tartoztak -, hogy többé nem hajlandóak terjeszteni a csoport lapjait.

Így aztán érthető, hogy a romániai kiadók legádázabb ellensége a lapterjesztésben és -kihordásban érdekelt Rodipet-vasút-posta feltörhetetlen egysége. Néhányan, mint például a Kolozsváron kiadott, magyar nyelvű Krónika napilap - a szélmalomharcot feladva, román lapokat is bevállalva -, maguk szállítják ki újságjukat, a legjelentősebb román napilapok pedig Kolozsváron, Temesváron és Iasi-ban nyomtatják vidéki példányaikat, ahonnan magánterjesztő cégek viszik ki a standokra. Hasonló módon menekülnek a Rodipettől az irodalmi lapok, a szakkiadványok, a periodikák is, hisz ha nagy nehezen be is kerülnek a rendszerbe, pénzt alig látnak. A néhány jelentősebb magán lapterjesztőnek - mint például az NDC-nek vagy a Renének - tőke hiányában nem volt esélye letörni a triumvirátus monopóliumát.

A pénzügyőrség legszigorúbb ellenőrzéseit is átvészelő új tulajdonos előtt azután nyílt meg az út, hogy a bukaresti kormány hosszas huzavonájával néhány éve elriasztotta az utolsó komoly érdeklődőt, a francia Hachette-et. Awdi 1992-ben elektronikai termékeket árusító, Miami Electronics nevű üzleteivel kezdte romániai pályafutását. Később a Rodipet újságosbódéit szemelte ki az általa forgalmazott Bueno kávé, valamint telefonkártyák árusítására, néhány éve pedig megkaparintotta a Rodipet elárusítóhelyeinek, valamint a fővárosi közlekedési vállalat jegyárusító kioszkjainak a reklámfelületét is. A Rodipet persze neki is gyatrán fizetett, s miután már 700 ezer dollárral tartozott, Awdi dühében eldöntötte: bekebelezi a céget. Hátszele is volt, 1999-ben az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége is kiállított számára egy ajánlólevelet. Amikor pedig a kormány 2000-ben egy új rendelettel kiadói tevékenységhez kötötte a Rodipet privatizációjában való részvételt, Awad - hogy ringben maradhasson - hirtelenjében előállt a Femeia női lappal.

A lapkiadók egy része viszont már a decemberi tárgyalások idején félt, hogy a Magnar csupán távlati kereskedelmi célokból, a romániai városok legforgalmasabb helyein lévő másfél ezer bódé megszerzéséért vette meg a Rodipetet, amely ugyan a lapárusító helyeknek csupán 35 százalékát birtokolja, de piaci részesedése így is meghaladja az 50 százalékot. E félelmet látszik igazolni, hogy a Magnar máris bejelentette: a kioszkok későbbi modernizálásával, megnagyobbításával bővíti a szolgáltatások és a forgalmazott termékek körét is.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Zseniális megoldást találtak ki a műanyagszemét ellen, videón a légbuborékgát

Zseniális megoldást találtak ki a műanyagszemét ellen, videón a légbuborékgát

Hiába ismételték meg a választást Nyéstán, megint autókkal hordták az embereket szavazni

Hiába ismételték meg a választást Nyéstán, megint autókkal hordták az embereket szavazni

Karambol az Árpád hídnál, egy rendőr megsérült

Karambol az Árpád hídnál, egy rendőr megsérült

Az én hetem: Krusovszky Dénes útkeresése a tohuvabohuban

Az én hetem: Krusovszky Dénes útkeresése a tohuvabohuban

Iohannis diadalmaskodott a román elnökválasztáson, a második Viorica Dancila

Iohannis diadalmaskodott a román elnökválasztáson, a második Viorica Dancila

A Tesco nevében ígérnek csalók tízezres kupont

A Tesco nevében ígérnek csalók tízezres kupont