Munkaerőbajok

Utolsó frissítés:

Tőzsdei pánikot váltott ki a múlt héten a munkaerő-kölcsönző svájci óriáscég, az Adecco váratlan bejelentése, hogy nem tud a megígért időben előállni tavalyi mérlegadataival. A befektetők Parmalat-típusú csalást sejtenek, de vannak, akik szerint csak kommunikációs balfogásról van szó.

"Ha kiderül, hogy csupán vihar volt egy pohár vízben, akkor azt kell mondanom, ez volt a legpocsékabbul menedzselt vállalati közlemény, amit életem során hallottam" - fogalmazott egy londoni bankár az Adecco-pánik harmadik napján. A világ legnagyobb munkaerő-kölcsönző cége, amely a svájci Cheserex-ben székel, és 68 országban van jelen, január 12-én 14 soros közleményben tudatta, hogy a december 28-án zárult tavalyi pénzügyi év auditált adatait valószínűleg nem fogja tudni a tervezett időpontban, február 4-én közzétenni. A késedelem okaként a közlemény mindenekelőtt a belső ellenőrzésnek az Adecco észak-amerikai érdekeltségénél, az Adecco Staffingnál tapasztalt gyengeségét említette, de fenntartotta a lehetőséget, hogy néhány más országban lévő vállalakozásnál is további vizsgálatokra lesz szükség.

A zavaros közlemény hatására a zürichi, a frankfurti és a New York-i tőzsdén is jegyzett vállalatóriás részvényárfolyama zuhanni kezdett, a befektetők pánikba estek, és eszeveszetten próbáltak szabadulni az Adecco-papíroktól. Menekülési igyekezetük következtében a részvények közel 50 százalékot veszítettek értékükből az előző napi záráshoz képest. A bankok, alkuszok, részvényesek 24 órán át sötétben tapogatóztak, miközben Svájcból a vállalat vezetői "no comment" üzenetet küldtek. A közszerepléstől irtózó, mindössze 36 esztendős vezérigazgató, Jerome Caille éppen úgy igyekezett felszívódni, mint a felügyelőbizottság (fb) elnöke, az Adeccót korábban vezető John Bowmer. De összeharapta a száját a szintén fb-tag, civilben egyetemi tanár Conrad Meyeri is, aki nem csupán arról ismert, hogy ő vezeti az Adecco auditáló és finanszírozással foglalkozó bizottságát, hanem arról is, hogy számos svájci cég fb-jében ott ül, többek között a Neue Zürcher Zeitung újságvállalkozáséban is. Egyedül a pénzügyi igazgató eresztett meg annyi megjegyzést, azt is csak az amerikai érdeklődőknek, hogy nem mérlegcsalásról van szó, csupán az ellenőrzési mechanizmus nem elég jó ahhoz, hogy a beharangozott időre le lehessen zárni az auditálási munkálatokat.

Felix Weber szavai múlt hétfőn még 8 százalékos árfolyam-erősödést értek, és legalább azt a rémületet kezdték eloszlatni, hogy az Enronhoz vagy a Parmalathoz hasonló újabb világméretű pénzügyi csalás történt az Adeccónál. Kedden aztán Weber a New York Timesnak még határozottabban magyarázta, hogy a vállalatcsoport helyzete sokkal jobb a feltételezettnél, nincs ok a pánikra. Ennek ellenére két amerikai ügyvédi iroda bejelentette, hogy gyűjtőpert indítanak az Adecco ellen azok nevében, akik 2000 márciusa és 2004 januárja között vásároltak a cég részvényeiből. Szerintük ugyanis a cég hamis vállalati eredményekkel tévesztette meg a befektetőket. Nem zörög a haraszt - mondják az elemzők is, akik amíg nem jutnak pontos információkhoz, mélyebb bajokra gyanakodnak.

A bizalmi válságot a német Handelsblatt üzleti napilap szerint közvetve az Adeccót két esztendeje vizsgáló Ernst & Young indította el, amelynek 2003 végi kritikáit a belső ellenőrzési rendszerről a sajtó megszellőztette. Az újságok arról is tudni véltek, hogy a nyilvánosság előtt hallgató manhattani államügyészség és az amerikai tőzsdefelügyelet szintén vizsgálódni kezdett. Bennfentesek állítják, az Adecco nehézségei mindenekelőtt a cég roppant agresszív terjeszkedési, ezen belül is akvizíciós politikájával függnek össze. Konkrétan a 2000-ben megszerzett amerikai konkurenssel, az Olstennel, amelyért a továbbképzési tanfolyamokat, karrierépítést is szervező multi 1,5 milliárd svájci frankot adott. A vásárlással az Adecco egyszeriben amerikai piacvezető lett, és 2002-ben 25 milliárdos forgalmában 25 százalékosra nőtt az USA-hányad. Az akkor még konszernfőnök Bowmert ünnepelték, utóbb azonban szemére vetették, hogy túlságosan drágának bizonyult a vásárlás, az amerikai gazdaság visszaesésével összefüggően csalódáskeltően visszament az üzlet.

A mélyebb bajokat keresők nem csupán az Olstenért adott árat sokallják, hanem a 23 százalékos saját tőkét is keveslik. Túl gyorsnak találják a cég növekedését, amivel nem járt együtt kellő szinergia. Az Adecco 1996-tól indult hihetetlen növekedésnek, amikor a svájci Adia és a francia Ecco nevű cégek egyesültek, és váltak a munkaerő-kölcsönző cégek között világmásodikká. Idővel az Adecco már maga mögé utasította a Manpowert és a Vediort, a nyereséget pedig 11 millió frankról 354 millióra pumpálta fel hat év alatt.

Irdatlan vállalkozásról van szó, a munkaerőt maga alkalmazó és cégeknek - mindenekelőtt multiknak - kikölcsönző Adecco naponta 100 ezer üzleti partnerrel áll kapcsolatban és 650 ezer fős munkaerősereget közvetít. Az Eccót valaha Lyonban alapította állásközvetítésre a ma 67 esztendős, titokzatos francia üzletember, Philippe Foriel-Destezet, aki közel 50 nagyvállalat fb-jében ül benn, vagyona 2,6 milliárd svájci frank körül járt 2003 áprilisában, és ő a legnagyobb Adecco-részvényes 18 százalékkal. 16 százalékot mondhatott magáénak az Adiát és később a fuzionált vállalatot is naggyá tevő Klaus Jakobs, az egykori csokoládékirály, akinek Christian fia most is ott ül az fb-ben. A Tobleronét és a pörkölt kávét a német-svájci Jakobs 1990-ben eladta a Philip Morrisnak, és egy évvel később vette meg az 1957-ben alapított, lausanne-i Adiát, amit öt év alatt tett egészséges, nyereséges vállalkozássá. Tavaly év végén Jakobs 11,75 százalékra csökkentette részesedését, az eladott részvények java a Jakobs család többi tagjának jutott.

Hogy a vállalat élén álló francia Caille, aki 23 esztendősen az Adecco spanyol részlegénél indult, és onnan tornázta fel magát a csúcsra, képes lesz-e megbirkózni a váratlan bizalmi válsággal vagy azzal, ami mögötte rejlik, még nem tudni. Korábban szívesen hangoztatta, hogy a piaci visszaesés érvét egyetlen munkatársától sem hajlandó elfogadni. Ám lehet, hogy hamarosan ő is a sorsukra jut.