Nemhogy meggyógyult, egyenesen Latin-Amerika legegészségesebb pénzpiaca a mexikói - vallják egyöntetűen pénzügyi szakértők, arra utalva, hogy egy évtizeddel az 1994-1995-ös pesoválság után Mexikót a térség legvonzóbb befektetési célpontjaként tartják számon. Erre utal, hogy a napokban a második legnagyobb spanyol pénzintézet, a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria (BBVA) 3,3 milliárd dolláros ajánlatot tett a mexikói Grupo Financiero BBVA-Bancomer SA 41 százalékos részvénypakettjének megvételére. Jóllehet a Bancomer 59 százaléka eddig is a BBVA kezében volt, az ajánlat meglepetésként érte a pénzpiacokat, mivel a spanyol bank korábban határozottan kijelentette: nem kívánja felvásárolni mexikói érdekeltségét. Francisco González BBVA-elnök azonban most azzal indokolta a döntést, hogy egyszerűen nem tudtak ellenállni az euró erősödése és a nemzetközi gazdasági környezet javulása okán kialakult kedvező légkörnek. A Bancomer - mely a felvásárlás után is megtartja nevét és logóját - 24,3 milliárd eurónyi betétállománya alapján Latin-Amerika legnagyobb bankja. Megelőzi az amerikai Citigroup 100 százalékos tulajdonában lévő másik nagy mexikói pénzintézetet, a Banamex of Méxicót (20 milliárd), illetve a szintén BBVA-érdekeltség brazíliai Bradescót (12,8 milliárd).

A spanyol és a mexikói bank egyaránt jó időszakot zár: a Bancomer a tavalyi negyedik negyedévben 13 százalékos nettó profitnövekedést ért el (főként a betétállomány és az áruvásárlási hitelek megugrása miatt), a BBVA pedig a 2003-as évben 30 százalékkal, 2,23 milliárd euróra növelte tiszta nyereségét. Az idei évre pedig mindkét bank további lendületes növekedést prognosztizál. A BBVA részben abból az összegből szándékozik előteremteni a vételárat, amely spanyol cégekben élvezett tulajdoni hányadának eladásából származik. A BBVA ugyanis három spanyol blue chip cégben is érdekelt - a Repsol olajtársaságban, az energetikai Iberdrolában, illetve a távközlési Telefónicában -, s az utóbbi három hónapban 1,4 milliárd euróra tett szert ilyen papírok eladásából. Mindezt úgy, hogy mindegyiknek továbbra is egyik legnagyobb tulajdonosa maradt.

Az USA pénzpiacára betörni igyekvő BBVA számára az is nagy vonzerő volt a Bancomerben, hogy az kezeli az Egyesült Államokban dolgozó mexikóiak - évi 13 milliárd dolláros - hazautalásainak 40 százalékát. A BBVA és hazai, illetve latin-amerikai riválisa, a Santander Central Hispano (SCH) egymásra licitálva kínál Spanyolországban is különféle vonzó konstrukciókat az ott élő latin-amerikaiaknak, különösen a mexikóiaknak, hogy hazautalásaikat rajtuk keresztül intézzék.

Jóllehet mindkét spanyol nagybank megégette magát 2001-ben és 2002-ben Latin-Amerikában - elsősorban az argentínai pénzügyi válság, illetve több térségbeli ország valutájának árfolyamesése miatt -, továbbra is fej fej mellett igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani maguknak a régió pénzpiacából. Ráadásul most úgy tűnik, a térség túljutott a válságos időszakon, és vezető gazdaságai növekedési pályára álltak. Mind közül kiemelkedik vonzerejével a legnagyobb gazdaságnak számító Mexikó, ahol az idén a hazai össztermék (GDP) 3,5-4 százalékos gyarapodásában bíznak, mivel egyre inkább fellendül az exportvezérelt gazdaság, nem kis részben a talpra állni látszó USA-nak köszönhetően. Noha a térség legnagyobb lélekszámú országa Brazília, amely így a bankok számára a legtöbb potenciális ügyfelet nyújtja, a mexikói GDP közel 40 százalékkal haladja meg a brazíliait, az életszínvonal pedig kétszerese az ottaninak. A BBVA számára ezzel együtt Mexikó a távlati cél, az USA előszobája. A spanyol bank elsősorban az Egyesült Államok déli államaiban akar megtelepedni, ahol magas - és egyre nagyobb - a spanyol ajkúak aránya.

A Bancomer egyébként azon kevés mexikói magánpénzintézetek egyike volt, amelyek túlélték a sorozatos bankcsődökkel járó 1994-es tequilaválságot. A BBVA 2000 júniusában vett 30 százalékos tulajdonrészt 1,4 milliárd dollárért a Bancomerben a dúsgazdag Garza Laguera családtól. A BBVA azóta folyamatos - részben tőzsdei - részvényvásárlások révén növelte tulajdoni hányadát, s a most megvásárlandó papírok többségét Eugenio Garza Laguera üdítőital-királytól kell megvennie. Miként a BBVA 2000-es Bancomer-vásárlása - legalábbis a Moody's befektetési tanácsadó cég szerint - a mexikói pénzpiac konszolidálódásának első jele volt, úgy a mostani lépés e folyamat lezárásaként tekinthető.

Sorban külföldi kézbe kerültek ugyanis az utóbbi években a legnagyobb mexikói bankok, egyedül a negyedikként számon tartott Banorte őrzi még függetlenségét. Szakértők szerint azonban aligha tudja sokáig tartani magát, a BBVA, az SCH, a Citigroup, a Bitalt birtokló brit HSBC, illetve az Inverlatot felvásárló kanadai Scotiabank közül bármelyik hamarosan vevőként jelentkezhet. A 2003-as évet jó eredményekkel záró Banorte (részvényeinek árfolyama egy év alatt 66 százalékot emelkedett) azonban egyelőre, úgy tűnik, nem eladó. Tulajdonosa, a tortillaárusításból milliomossá vált Roberto Gonzalez előszeretettel hirdeti pénzintézetét százszázalékosan mexikói kézben lévő bankként.

Hasonlóképpen bevehetetlennek tartják a másik - igaz, a többieknél jóval kisebb - független bankot, az Inbursát. Tulajdonosa - aki Latin-Amerika leggazdagabb embere -, Carlos Slim ugyanis az Inbursát használja vállalatbirodalma pénzügyi és hitelközpontjaként, melytől aligha akar egyhamar megválni.