Tetszett a cikk?

Négy éve zajló privatizációs huzavona végére tett pontot a múlt héten a szófiai kormány: a távközlési exmonopólium, a BTK állami részesedését az eredetileg győztes brit-amerikai befektetési társaság, az Advent ausztriai leányvállalatának adja el.

"Kétszer kellett csatát nyernünk ahhoz, hogy győzzünk" - foglalta össze találóan Chris Mruck, a brit-amerikai befektetési társaság, az Advent International egyik partnere a bolgár távközlési vállalat, a Blgarska Telekomunikacionna Kompanija (BTK) privatizációjának történetét. Az epés megjegyzés nem alaptalan, hiszen nem akármilyen kálváriát járt végig az Advent, amíg Ausztriában bejegyzett leányvállalata, a Viva Ventures Holding GmbH végre nyélbe ütheti az üzletet a szófiai kormánnyal: megvásárolhatja a BTK 65 százalékos állami részesedését. "Először a tendert, majd pedig a politikai csatát nyertük meg" - magyarázta a helyzetet Mruck. Kétségtelen, a BTK magánosításának levezénylésével megbízott szófiai privatizációs ügynökség már 2002 októberében az Advent leányvállalatát hirdette ki a fél évvel korábban kiírt privatizációs tender győzteseként.

A szerződéskötésből azonban semmi sem lett, időközben ugyanis a Szimeon Szakszkoburggotszki excár vezette kormány - jogi szabálytalanságokra hivatkozva - visszalépett, és egy tollvonással a tenderen indult másik befektetőt, a török Koc Holding érdekeltségébe tartozó Turk Telecom és az amerikai Carlyle befektetési társaság alkotta konzorciumot hirdette ki győztesnek (HVG, 2003. augusztus 2.). Döntését azzal indokolta, hogy a török- amerikai konzorcium kevesebb elbocsátást helyezett kilátásba, ami ellensúlyozza az alacsonyabb vételárat. A török-amerikai konzorcium mindössze 235 millió eurót kínált, és három év alatt 4300 alkalmazott elbocsátását jelentette be. Ezzel szemben a Viva 260 millió eurót, ráadásként pedig 400 millió eurónyi befektetést ajánlott, ám a 24 800 fős alkalmazotti létszámot 8800 fővel kívánta csökkenteni.

A pálfordulás hátterében - bolgár sajtóértesülések szerint - azonban politikai megfontolások húzódtak meg. A Szakszkoburggotszki kormánytöbbségét biztosító, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) a török befektetők érdekében nyomást gyakorolt a rendkívül népszerűtlen kormányfőre - állítólag a koalíció felmondásával is fenyegetődzött - a döntés megváltoztatásáért. A török befektetők nemtelen előnyben részesítésébe beletörődni nem akaró Viva azonban bírósághoz fordult, és tavaly szeptemberben a legfelsőbb bíróság helyt adott keresetének. A törökök pártja még ezek után sem adta fel, megpróbálta rávenni a kormányt, hogy ne vegye figyelembe a bíróság döntését, ám ez aligha tett volna jót az EU-tagságra készülő Bulgária nemzetközi hírének, nem is szólva arról, hogy az eddig is igen óvatos külföldi befektetőket is elriasztotta volna. Nyikolaj Vaszilev közlekedési és távközlési miniszter is elveszítette a türelmét: közölte, ha a kormány nem a bírósági ítéletnek megfelelő döntést hoz, egyszerűen lefújja a BTK privatizációját.

Márpedig ezzel a Szakszkoburggotszki-kormány is elismerte volna, hogy elődjéhez hasonlóan kudarcot vall a BTK privatizációjával. Ami immáron négy éve húzódik: elsőként - akkor még csak az 51 százalékos állami részesedésért - az előző, Ivan Koszov vezette jobbközép kormány írta ki a tendert, amelyre egyetlen stratégiai befektető, a görög OTE és a holland KPN alkotta konzorcium jelentkezett, és az is - legalábbis az akkori megítélés szerint - rendkívül alacsony vételárat, 610 millió dollárt ajánlott, amit nem fogadtak el.

Tavaly még kisebb összegek forogtak, még akkor is, amikor a politikai huzakodást látva mindkét részről megindult a licitemelés: a Viva 280 millió, a törökök pedig 260 millió euróra emelték az ígért vételárat. A bírósági döntéssel a hátterében a szófiai kormánynak azonban aligha volt más választása, mint hogy az eredeti tendergyőztessel állapodjon meg. A politikai színezetű perpatvarral ugyanakkor a szófiai kormány elérte, hogy a Viva nemcsak a vételárat emelte meg, hanem a beruházásra szánt összeget is: az eredeti vállalásában szereplő három év alatt 400 millió eurónyi beruházást 300 millióval megfejelte. Márpedig a befektetés igen sürgető az előrejelzések szerint a tavalyi évet 240 millió leva (1 euró = 1,9 leva) nyereséggel záró BTK számára: iparági szakértők szerint legalább 200 millió eurónyi befektetésre van szüksége ahhoz, hogy a tavaly liberalizált bolgár távközlési piacon meg tudja őrizni pozícióit. Az egészen 2003. január elsejéig monopolhelyzetet élvező BTK vonalhálózatának közel a fele ugyanis még analóg technológián alapul.

Persze az sem volt mellékes, hogy a Viva arra is ígéretet tett: csupán feleannyi dolgozót bocsát el, mint amit eredetileg beharangozott, három éven belül 4400 főt. A brit Financial Times értesülései szerint azt mindenesetre tudják már, kik lesznek az elsők. A tulajdonosváltást követően - amire a privatizációs szerződés február 20-ára kitűzött aláírása után kerülhet sor - elsőként a jelenlegi vezérigazgatótól és a menedzsment öt tagjától válnak meg.

Premier: Víg Mihály legendás dalát dolgozta fel Pátkai Rozina

Premier: Víg Mihály legendás dalát dolgozta fel Pátkai Rozina

Áder aláírta a hulladéktörvényt

Áder aláírta a hulladéktörvényt

A luxustáska az új arany – legalábbis így látja egy tanácsadócég

A luxustáska az új arany – legalábbis így látja egy tanácsadócég