Négynapos extra munkaszünet lesz húsvétkor a Volkswagen (VW) három németországi gyárában, amire évek óta nem volt példa. A hír kapcsán autópiaci elemzők nyomban megkongatták a vészharangot: nem fogy a várakozásoknak megfelelően Európa vezető autógyártójának új modellje, a tavaly ősszel debütált ötödik generációs Golf. A cég menedzsmentje ugyan azzal indokolta a munka szüneteltetését a wolfsburgi, a moseli és az emdeni gyárakban, hogy a dolgozók kérésének tesznek eleget, akik szeretnék családi körben tölteni az ünnepeket, ám a szakma nem fogadta el ezt az érvelést, és a hírre reagálva a frankfurti tőzsde kétszázalékos árfolyameséssel büntette a cég papírjait.

Az eddigi eladási adatok arra utalnak, hogy a vásárlási kedvet fokozandó néhány hete ingyen klímával - azaz mintegy ezereurónyi árelőnnyel - kínált új Golf nem fogy olyan lendülettel, mint 1974 óta gyártott, az autóipari trendeket rendre meghatározó elődei, amelyek alapvető fontosságúak voltak a cég bevételében és profitjában. A négynapos szünet miatt a három üzemben összesen 20 ezerrel kevesebb Golf, illetve Passat készül majd. Ezt a kiesést - állítja a cégvezetés - az év hátralevő részében pótolják, piaci elemzők szerint azonban aligha lesz tartható Bernd Pischetsrieder vezérigazgató 600 ezer Golf eladásával számoló idei terve.

Pedig a wolfsburgi központban a Golf 5-től azt remélték, hogy felpörgeti a VW-csoport forgalmát és javít a nyereségességen. A vállalat üzemi eredménye ugyanis a tavalyi első háromnegyed évben a korábbi felére, 1,7 milliárd euróra esett. Jóllehet a konszern tavaly 65 ezer darabbal kevesebb autót adott el, mint egy évvel korábban, a cégvezetés annak mégis örülhet, hogy ez a visszaesés csak a fele az egy évvel korábbinak. A csoporton belül éppen a névadó VW zuhant a legnagyobbat, de alulteljesített a másik német márka, az Audi is. Jól húzott viszont két külföldi márkája, a Seat és a Skoda, amelyekből - akárcsak egy évvel korábban - ismét növelték az eladásokat. Utóbbi kettőből kerül ki ma már a konszern minden negyedik eladott autója.

A VW nincs egyedül az eladási gondokkal a nyugat-európai autópiacon, ahol tavaly az összes jelentős gyártó kevesebb autót értékesített, mint egy évvel korábban (egyedül a német BMW ért el pozitív eredményt). A térségben 2003-ban is folytatódott a kereslet csökkenése, igaz, a visszaesés mértéke - 1,3 százalék - kisebb a 2002-es 2,9 százaléknál (HVG, 2003. február 8.). A szakértők a jelenséget elsősorban annak tulajdonítják, hogy a vezető nyugat-európai gazdaságok még mindig nem vettek lendületet, a két legfontosabb piacon - Németországban és Franciaországban - változatlanul magas a munkanélküliség, és a szociális juttatások megnyirbálásra is visszaveti a lakosság vásárlási hajlandóságát.

A VW-nek ugyan csökkent a piaci részesedése az előző évihez képest, de ezzel együtt is magasan vezeti az eladási listát. A második helyen továbbra is biztosan áll a francia PSA-csoport, amely a VW-énél nagyobb visszaesést kényszerült elkönyvelni, különösen a tavaly halványabban szerepelt Peugeot kocsik miatt. Változás volt viszont a harmadik helyen: a Ford és a Renault is megelőzte a General Motorst (GM).

Megtartotta hatodik helyét az olasz Fiat, melynek forgalma a teljes mezőnyben a legmeredekebben - 10,2 százalékkal - esett vissza, azaz továbbra sem sikerült megállítani a csoport évek óta tartó hanyatlását. A torinóiak számára enyhe reménysugár, hogy az idei év első hónapjában végre több autót adtak el, mint egy évvel korábban, amit szakértők egyértelműen a felfrissített Panda kedvező fogadtatásának tulajdonítanak. Őrzi hetedik helyét a DaimlerChrysler, melynek bármennyire népszerű is Smart miniautója, a Chrysler iránti érdektelenséget nem tudja ellensúlyozni.

Nem véletlenül figyelmeztetik a szakértők az európai gyártókat az ázsiai veszélyre: ha tartja az idei ütemet, jövőre akár meg is előzheti a DaimlerChryslert a ma még a nyolcadik helyen álló japán Toyota, a világ második legnagyobb autógyártója. Az európai autóimport első helyén álló Toyota - luxusmárkájával, a Lexusszal együtt - az idén tovább pörgeti a motort: januárban máris 30 százalékkal növelte nyugat-európai eladásait.

Az ázsiaiak már a második helyen állnak a VW mögött: a japán és a dél-koreai márkák együttesen 16 százalékot hasítanak ki a nyugat-európai autópiacból. A BMW-n kívül egyedül az ázsiai márkák - kivétel nélkül mindegyik - voltak képesek növelni eladásaikat és piaci részesedésüket. Jóllehet a japán Mazda vagy a dél-koreai Kia még mindig csak évi 200 ezer, illetve 100 ezer autót ad el Nyugat-Európában, ami eltörpül a VW 1,4 milliós vagy az Opel 1,3 milliós forgalma mögött, a növekmény - 30, illetve 48 százalék - az ázsiaiak egyre komolyabb jelenlétét sejteti.

A változásokat évről évre figyelemmel kísérő Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) egyelőre nem sok figyelmet szentel a kelet-európai piacnak, de az idei évre vonatkozó szakértői elemzésekben azért már szerepel, hogy például az EU-hoz csatlakozó legnagyobb országban, a 40 milliós Lengyelországban 360 ezer új autó talált gazdára tavaly (a legnépszerűbb a Fiat és a Skoda volt). Összehasonlításképpen: a 41 milliós Spanyolországban 1,4 millió új autót adtak el. Az ACEA tanulmánya ugyanakkor megjegyzi, hogy a térség EU-s átlagnál gyorsabban növekvő gazdaságai komoly vásárlói potenciált jelentenek, különösen, mivel autóparkjuk átlagos életkora (12-13 év) mintegy öt évvel elmarad az uniós átlagtól.