Először juthat Oroszország megkerülésével csővezetéken kőolaj európai fogyasztókhoz a Kaszpi-tenger térségéből, ha Ukrajnában tovább épül Lengyelország felé az Odessza-Brodi vezeték. Egyelőre azonban az ukrán csőkígyó csaknem két éve üzembe helyezettszakasza is üresen áll.

Ukrajna elvben megállapodott a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy a nemzetközi pénzintézet részt vesz az ukrajnai Odessza-Brodi kőolajvezeték (OBK) továbbépítésének finanszírozásában - jelentette be múlt heti sajtóértekezletén Viktor Janukovics ukrán kormányfő. Az OBK-t a lengyelországi Plock városáig hosszabbítanák meg, ily módon összekötve az Odessza melletti olajterminált az Oroszországból Németországba tartó Barátság 1. olajvezetékkel, illetve a gdanski kikötővel. Az ukrán miniszterelnök szerint még ebben a fél évben döntés születik a beruházást végrehajtó konzorcium összetételéről. Február közepén Aleksander Kwasniewski lengyel államfő egy nyilatkozatban elárulta: valamennyi érdekelt féllel, azaz Ukrajna mellett Kazahsztánnal, Azerbajdzsánnal, Oroszországgal és az Európai Unióval is egyeztetnek a vezetéképítésről.

A Fekete-tenger parti Odesszától mintegy 40 kilométerre lévő Pivdennij olajterminált és a Barátság 2. kőolajvezetéket összekötő 674 kilométer hosszú OBK-t a kilencvenes évek derekán kezdték építeni, de az elsősorban az Ukrajnán átmenő kőolajvezetékeket üzemeltető állami vállalat nyereségéből finanszírozott munkálatok igencsak elhúzódtak. A 200 ezer köbméteres tárolókapacitással rendelkező vezetékrendszer átadására 2002 májusáig kellett várni, ám az évi 14,5 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas OBK - amelynek áteresztőképessége később a háromszorosára is növelhető - mind a mai napig kihasználatlan. A tervezéskor ugyanis abból az utóbb tévesnek bizonyult prognózisból indultak ki, hogy ugrásszerűen megnő a kőolaj-kitermelés a Kaszpi-tenger Azerbajdzsánhoz tartozó szektorában, s az onnan származó exportolaj mennyisége 2005-re elérheti az évi 50 millió tonnát. Ehhez képest Azerbajdzsán olajkivitele még 2002-ben is alig haladta meg a 9 millió tonnát, a jelenlegi becslések szerint pedig az 50 millió tonnás szint leghamarabb is csak 2010-re teljesíthető. Igaz, elemzők szerint 2015-re a kaszpi régió négy szovjet utódállamában - Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban - összesen a mostani csaknem háromszorosára, évi 225 millió tonnára nőhet a folyékony szénhidrogének termelése, ami az export még nagyobb mértékű felfutását teszi lehetővé. Csakhogy közben hosszas huzavona után elkezdődött a konkurens projekt, a Bakut és a törökországi Ceyhan kikötőjét összekötő 1730 kilométer hosszú, évi 50 millió tonna nyersolaj továbbítására alkalmas csővezeték építése is (HVG, 2003. november 22.).

Elszámították magukat Kijevben a tekintetben is, hogy a hét ukrajnai kőolaj-finomító közül a négy legnagyobb - az odesszai, a kremencsuki, a herszoni és a liszicsanszki - a privatizáció során orosz olajtársaságok ellenőrzése alá került, ezért nem Kaszpi-tengeri nyersanyagra álltak rá. Az ukrán kormány a projekt gazdaságosságát illetően is ellentmondásos kijelentéseket tesz. A kőolajvezetékek üzemeltetésére alapított és a Naftohaz Ukraini nemzeti olaj- és gázipari társaság által irányított Ukrtransznafta elnöke, Olekszandr Todijcsuk hol 4,5, hol 6 millió tonnára taksálta azt a minimális évi olajmennyiséget, amelynek szállítása már jövedelmező lenne. Ennek ellenére mindeddig még ennyi olajra sem tudott szerződést kötni az ukrán cég, csak állítólagos ígéreteket tud felmutatni. Így a két lengyel olajtársaság, a Lotos és a PKN Orlen gdanski és plocki finomítója számára évi 3, illetve 4 millió, a cseh Ceská rafinerska évi 2 millió, a kárpátaljai nadvirnai feldolgozó pedig évi 1 millió tonna kőolaj fogadására tett szándéknyilatkozatot. Mi több, Szerhij Jermilov ukrán energetikai miniszter a minap közölte: a kazahsztáni tengizi lelőhelyen kitermelést folytató amerikai ChevronTexaco január végén jelezte, hogy hajlandó az idén 4-5 millió tonna nyersolajat szállítani az OBK-n keresztül németországi finomítókba. Az amerikai olajmulti eurázsiai részlegének szóvivője azonban sietve cáfolta, hogy bármiféle hivatalos ajánlatot tettek volna, de elismerte a tárgyalásokat.

Döntő lökést adhatott a ChevronTexaco érdeklődése az ukrán kormánynak, amikor február 4-ei ülésén a mielőbbi használatbavétel mellett foglalt állást, azzal, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően északi irányba szállítsanak olajat. Orosz olajtársaságok ugyanis az OBK üzembe helyezése óta ostromolják Kijevet azzal a javaslattal, hogy az üresen álló vezetéket működtessék ellenkező irányban, vagyis Brodiból nyomják délre a nyugat-szibériai olajat, és Odesszából tankereken szállítsák tovább. Az utóbbi években látványosan nő az orosz olajexport (tavaly meghaladta a 420 millió tonnát), ezért a cégek mindent megtesznek, hogy bővítsék kiviteli csatornáikat. Úgy tűnt, a British Petroleum (BP) és az orosz Tyumenszkaja nyeftyjanaja kompanyija közös vállalata, a TNK-BP 2003 tavaszán meggyőzte az ukránokat a "fordított üzemmód" előnyeiről, hiszen vállalta, hogy folyamatosan évi 9 millió tonna olajat szállít Brodiból Odesszába. Politikai felhangoktól sem mentes viták után a Janukovics-kabinet végül mégis visszatáncolt. Ám könnyen lehet, hogy az események újabb fordulatot vesznek, mert az OBK koncesszióba adásáról beterjesztett törvénytervezet kapcsán az ukrán parlamentben a képviselők egy része bírálta a kormány döntését, mondván, amíg nincs elegendő kaszpi olaj, átmenetileg elfogadható lenne a TNK-BP ajánlata. Annál is inkább, mivel Ukrajna olajtranzitból származó bevételei jelentősen megcsappantak azóta, hogy az orosz olajtársaságok a 2001-ben lefektetett 254 kilométeres Szuhodolszkaja-Rogyionovszkaja átkötővezeték révén az ukrajnai csőrendszer megkerülésével is el tudják juttatni a nyersolajat a novorosszijszki kikötőbe.

Kijev hosszú távú stratégiáját ugyanakkor az EU transzeurópai energiahálózatról szóló koncepciójához igazítja. Márpedig Brüsszelben az északi irányban történő olajszállítást támogatják, mert így differenciálják a beszerzési forrásokat, és tehermentesítik a Boszporusz tengerszorost, amely éppen a Kaszpi-tengeri kitermelés fellendülése miatt egyre nehezebben viseli majd el a növekvő - és egyre komolyabb ökológiai kockázatokkal járó - tankhajóforgalmat. Ezért az EU szorgalmazza az OBK továbbépítését is. Az 514 kilométeres Brodi-Plock vezeték lefektetése lengyel értékelések szerint több mint félmilliárd dollárba kerülne, ám az Ukrtransznafta szerint 20-25 százalékkal olcsóbban is megoldható.

Negyedkiló heroint próbált Magyarországra hozni egy angol férfi

Negyedkiló heroint próbált Magyarországra hozni egy angol férfi

Skóciában négy embert kezelnek a koronavírusra jellemző tünetekkel

Skóciában négy embert kezelnek a koronavírusra jellemző tünetekkel

Először lesz Magyarországon Comic Con

Először lesz Magyarországon Comic Con

Orbán: Jó esély van az együttműködésre a mérsékelt iszlám pártokkal

Orbán: Jó esély van az együttműködésre a mérsékelt iszlám pártokkal

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt

A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt

Jön az In Flames

Jön az In Flames