Tetszett a cikk?

Árfolyam-manipulációval gyanúsítják a részben állami tulajdonban lévő Telekom Austria vezetőit, akiknek azzal is szembe kell nézniük, hogy júniusig akár az egész vállalat magánkézbe kerülhet.

Mindent vagy semmit. Így szabták meg az osztrák távközlési cég, a Telekom Austria (TA) vezető menedzsereinek extra jutalmát 2000-ben, amikor a vállalat részvényei a tőzsdére kerültek. Ha 2004. február 23-26. között - hangzott az ösztönző ukáz - a TA-papírok árfolyama a bécsi tőzsdén meghaladja a 11,7 eurót, akkor 150 vezető állású dolgozónak összesen 9 millió euró üti a markát.

A Telekom-vezérek izgatottan figyelték hát a tőzsdei árfolyammozgást az ígéret "beválthatóságának" utolsó napján, ám 17 óra 28 perckor - két perccel a zárás előtt - a kurzus még mindig makacsul a 11,7 eurós határ alatt állt. Az utolsó percben azonban csoda történt: váratlanul egy hatalmas vételi ajánlat érkezett. Valaki vagy valakik 900 ezer részvényre jelentettek be vételi igényt összesen 10,7 millió euró értékben, ami másfélszer annyi volt, mint az egész napi forgalom. Az árfolyam persze nyomban megugrott, 11,73 euróra emelkedett - másnap viszont újra 11,7 alá süllyedt.

Az öröm leírhatatlan volt a TA-vezetők körében: a 9 eurós egykori nyitóáron számolt opcióért 11,7 eurót érő részvényeket kapnak, vagy készpénzben kasszírozhatják a 2,7 eurós árfolyamkülönbséget. Utóbbi a háromtagú igazgatótanács (it) esetében fejenként 324 ezer eurót jelent. Az örömbe azonban már másnap reggel üröm vegyült, a tőzsdefelügyelet ugyanis árfolyam-manipuláció gyanújával vizsgálatot rendelt el, kiderítendő, ki adta a legjobb pillanatban érkezett óriás megrendelést. Ha kiderül, hogy a háttérben törvénytelenség van, akár 20 ezer eurós büntetés is várhat az "összeesküvőkre".

A cég szóvivője cáfolta, hogy a társaságnak köze lenne a dologhoz, hozzátéve: a TA-nak - visszavásárlási programja keretében - joga lett volna bevásárolni a részvényekből. Ezt azonban előre be kellett volna jelentenie. Tőzsdei szakértők egyébként állítják: lejáró opciók esetében gyakori az ár megugrása, az árfolyam-kockázati alapok ugyanis ilyenkor szeretnek lecsapni a papírokra.

Akár történt svindli, akár nem, akár bizonyítható lesz, akár nem, az ügynek igen rossz az optikája. Elvégre a bécsi tőzsde második legnagyobb vállalatáról van szó, a "népi részvényként" propagált telefonpapírokról, a szaksajtó szerint is elismert vezetői teljesítményekről - és most mégis a tőzsdefelügyelet kutakodik a cégnél. Tovább rontja a képet, hogy az osztrák vagyonügynökség, a TA-ban 47,2 százalékkal tulajdonos ÖIAG egykori vezetője, Rudolf Streicher is 130 ezer euróval gazdagodik az ügylet révén.

Miközben Amerikában - ahonnan ez a jutalmazási forma elterjedt - a részvényopció népszerűsége hanyatlik, mivel mérleghamisításra és a papírokat rövid távon drágító trükkökre serkenti a tőzsdei cégek vezetőit, Ausztriában még virágkorát éli. Az ország legnagyobb cégei - az OMV-tól a Voestalpine-ig - élnek a módszerrel. A Telekom üzemi tanácsának vezetője sietett is javasolni: ezentúl a cég összes dolgozóját részesítsék a nyereségből, szánják erre például az üzemi eredmény 10 százalékát, elvégre a sikerhez mindenki hozzátett valamit.

Síszabadságát megszakítva sietett vissza Bécsbe Heinz Sundt, a TA vezérigazgatója, hogy elhárítsa a tőzsdei manipuláció gyanúját. Sundt - akit korábban már többször is megkíséreltek leváltani - azonban a részvényopciós botránynál is súlyosabb veszéllyel kénytelen szembenézni. A pénzügyminisztérium ugyanis, a költségvetési bevételeket növelendő, fel akarja gyorsítani a még állami érdekeltségű cégek privatizációját, a TA-tól például már az év első felében megválna, méghozzá teljes egészében. Mára csak az ÖIAG kezelésében lévő 47,2 százalékot kell értékesíteni, a többit korábban, a tőzsdén keresztül, már eladták. Sundtnak viszont meggyőződése, hogy az államnak meg kellene tartania 25 százalékot, lévén szó infrastrukturális alapszolgáltatásról.

De nemcsak az a kérdés, hány százalékot kellene eladni a TA-ból, hanem az is, milyen formában, azaz együtt vagy külön értékesítsék-e a vezetékes telefonszolgáltatásért felelős Telekomot 100 százalékos leányvállalatával, a Mobilkommal. Sundt szerint az utóbbi öngyilkosság lenne, a TA ugyanis még mindig folyamatosan teret veszít a vezetékes telefonos üzletágban (kizárólag a gyors ADSL-szolgáltatás iránt nő a kereslet, az év végéig az előfizetők száma elérheti a 350 ezret), egyetlen jelentős nyereségforrása a Mobilkom. Az egykoron monopolhelyzetű TA részesedése 53 százalékra csökkent a vezetékestelefon-piacon, miközben árait is kénytelen volt lejjebb szállítani. Ráadásul régi adósságokat is cipel magával, ami rontja eredményét. A múlt év első kilenc hónapjában például a vezetékes ágazat forgalma 1,6 milliárd euró volt, adózás előtti eredménye 626 millió, de az üzemi csak 16 millió. Eközben az 1,5 milliárd eurós mobilüzletág 338 milliós üzemi eredményt tudott összehozni. Sundt tehát együtt dobná piacra a két tevékenységet, mégpedig vagy a tőzsdén keresztül - ez akár évekig is eltartana -, vagy pedig a régóta kérőként jelentkező svájci Swisscomnak adná el. Az ÖIAG és Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter azonban nem hajlandó a TA-t részvényenként 13 euró alatt adni, a svájciak viszont 11 eurónál megmakacsolták magukat. Ha később esetleg közelednek az ajánlatok - tartják elemzők -, akár vásárlás is lehet a dologból.

A vezetékes rendszerért felelős TA-főnök, Rudolf Fischer azt látná jónak, ha a TA holdinggá alakulna - ez persze Sundt hatalmának erodálódását jelentené -, és két egyenrangú vállalat, a vezetékes üzletágban működő Festnetz AG, illetve a maroktelefonokért felelős Mobilkom AG jönne létre. Szétválasztáson gondolkodik a vagyonügynökség is, ők azonban a holdingszintet kiiktatnák, és a két részt külön tennék pénzzé. Úgy vélik, külön-külön mindenképpen több pénzhez jutnak, mint ha egyben értékesítik a vállalatot: a TA-ért 2,5 milliárdot, a Mobilkomért pedig 4 milliárdot szeretnének kapni. A Mobilkom szakértők szerint Ausztriában elérte a csúcsot; ahhoz, hogy tovább fejlődhessen - az eddig meghódított horvát és szlovén piac mellett -, újabb országokban kellene megvetnie a lábát. A célpontok között egyelőre Bulgária és Szerbia szerepel, és felmerült Omán is. A Vodafone-nal együtt - amellyel több mint egy éve lépett partneri viszonyra, és amelynek külön történő eladás esetén feltehetően a tulajdonába kerül - jóval nagyobb tőkeerővel indulhat beszerző körútra.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Elkészült Magyarország legnagyobb egybefüggő homlokzati üvegfala

Elkészült Magyarország legnagyobb egybefüggő homlokzati üvegfala

Először nem Steven Spielberg rendezi az Indiana Jones-filmet

Először nem Steven Spielberg rendezi az Indiana Jones-filmet

Nem elég hatásos az a fertőtlenítő, amelyből bölcsődékbe, óvodákba és orvosokhoz is került

Nem elég hatásos az a fertőtlenítő, amelyből bölcsődékbe, óvodákba és orvosokhoz is került