Átértékelték véleményüket a bukaresti brókercégek vezetői, akik tavaly még 30-40 százalékos általános részvénypiaci értéknövekedést jósoltak 2004-re, ma ugyanis már legalább 50-60 százalékot tartanak reálisnak. A Bukaresti Értéktőzsde (BVB) vezető részvényeinek értékét jelző BET tőzsdeindex ugyanis az év első tíz hetében közel 33 százalékkal emelkedett, és március 19-én néhány percre meghaladta a 3000 pontos álomhatárt is. A pénzügyi szakemberek és az alkuszok többsége a részvénypiac látványos felfutását annak tudja be, hogy az utóbbi pár hónapban egyre több külföldi befektető kezdett érdeklődni a román értékpapírok iránt. Az adatok is ezt igazolják: januárban külföldiek mintegy 5 millió dollárnyi tőkét hoztak be a bukaresti értéktőzsdére. Ez jócskán meghaladja a tavalyi mintegy kétmillió dolláros havi átlagot.

A romániai befektetők is aktivizálódtak, az ő érdeklődésük szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a spekulánsok igyekeznek meglovagolni a tetőző "árhullámot". A kisbefektetők közül is mind többen választják a banki kamatok vagy az egyre kedvezőtlenebbül alakuló valuta-megtakarítások helyett a nagyobb hozammal kecsegtető részvényeket. Megnőtt a tőzsdei szereplők száma is: januárban mintegy 220 új belépőt regisztráltak, ami 50 százalékos növekedés decemberhez képest. Az aktívan tőzsdézők - akik naponta legalább egy tranzakciót lebonyolítanak - száma 3115-re emelkedett. Ez a szám persze más európai tőzsdékhez képest még csekély, és a bukaresti tőzsde egészséges működéséhez is legalább napi hatezer ügyfélre lenne szükség a szakemberek szerint.

A részvényindex meredek emelkedésének másik, kézenfekvő magyarázata, hogy beköszöntött az osztalékszezon: a tőzsdei cégek március elseje és április közepe között tartják közgyűlésüket. A harmadik tényező a tömeges privatizáció során létrehozott úgynevezett alkalmazotti befektetői egyesületek jelentős részének feloszlása. Ezek az egyesületek vásárolták fel nyolc-tíz évvel ezelőtt - állami hitelből - a tömeges privatizációra kijelölt vállalatok többségét, amelyek közül később jó néhány bekerült a tőzsdére. Ezekben a vállalatokban az egyesületek általában jelentős, gyakran többségi részvénycsomaggal rendelkeznek, a privatizációs szerződés értelmében pedig többnyire tízéves részletben kellett kifizetniük a vételárat. A jogszabályok alapján azonban a szerződések teljesítése után az egyesületek megszűnhetnek, akkor a részvényeket a befizetések arányában szétosztják a tagok között. Az egyesületek feloszlása szinte törvényszerűen a részvények árának emelkedését is okozza, hiszen többen is törekszenek a kisebbségi tulajdonrészek koncentrálására, ami részvény-felvásárlási versenyt indít el. Nemrég két tőzsdei cégnél is feloszlatták a privatizációban szerepet játszó egyesületet: a pascani-i Siretul fehérneműgyár részvényeinek értéke néhány hét alatt majdnem a hétszeresére nőtt, míg a botosani-i Electrocontact villamosságiszerelvény-gyár esetében megháromszorozódtak az árak.

A bukaresti értéktőzsde két - az indexet alkotó kosárban 25-25 százalékos részt kitevő - meghatározó részvénye közül a Román Fejlesztési Bank (BRD) esetében 29 százalék volt az árfolyam emelkedése, míg a Petrom (SNP) kőolajipari cégnél 43. A szintén népszerű papírnak számító slatinai ALRO (ALR) alumíniumkombinátnál 53, a kolozsvári központú Transilvania Bank (TLV) esetében pedig 43 százalékos volt a drágulás az év első kereskedési napjának nyitóárához képest.

Sok részvényt azonban továbbra is alulértékeltnek találnak a tőzsdei elemzők. Az alulértékeltség egyik oka a külföldi tőke még mindig gyér érdeklődése. Igaz, a világ nagy tőzsdéinek spekulánsai felfigyeltek arra, hogy a bukaresti részvénypiac több mint félszáz tőzsde közül a legjobb eredményt produkálta 2002-ben: a vezető papírok árfolyama egy év alatt átlagosan 120 százalékkal emelkedett, az egyik kiemelkedő értékpapír, a Petrom-részvény esetében pedig a kereskedési ár megháromszorozódott, sőt a két és fél évvel ezelőtti bevezetéshez képest a hatszorosára nőtt. Hasonló növekedés volt az indexet meghatározó több más értékpapír esetében is: a kolozsvári TLV részvényei, amelyek három évvel ezelőtt 1400 lejes árfolyamon cseréltek gazdát - bár a pénzintézet az utóbbi években nem fizetett osztalékot, a nyereségrészesedést részvények formájában osztotta ki befektetői között -, a 2004. március 19-ei hétezer lejes kereskedési árral számítva 1142 százalékos hasznot hoztak. Vonzó lehet a külföldiek számára az is, hogy Romániában a tőzsdei árfolyamnyereséget csak egyszázalékos adó terheli, az osztalék adóterhe pedig 5 százalék.

A csábító lehetőségek ellenére azonban egy igazi tőzsdecápa számára a román piac túl szűk, ott aligha lehet napok alatt dollárszázmilliókat megforgatni. A tőzsdei kapitalizáció igen csekély: március 19-én - az index tetőzésének napján - is mindössze 4,77 milliárd dollár volt, ráadásul ebből is sok a "holt kézben" lévő részvény. A Petromnál például a mintegy 2,3 milliárd dollárnyi piaci értékű részvénymennyiség 93 százalékát még mindig az állam birtokolja. Az összesített forgalmi adatokat más közép- és kelet-európai értékpapírpiacok eredményeivel összevetve érzékelhető a bukaresti tőzsde elmaradottsága: a januári adatok alapján a forgalom összértéke szempontjából az isztambuli börze magasan vezeti a rangsort (havi 81 milliárd euró), majd Prága (7,4), Budapest (7,2), Ljubljana (0,627), Pozsony (0,588), Bukarest (0,233), Zágráb (0,182) és Szófia (0,129) következik.

Bár a brókerek szerint a BVB forgalmát megnövelheti a másodlagos értékpapírpiaccal (Rasdaq) tervezett egyesülés, a mintegy 2 milliárd dollár kapitalizációjú injekció és az ott jegyzett négyezer közepes méretű vállalat nem orvosolhatja a román börze sebeit. Az EU elemzői, amikor tavaly ősszel elhalasztották döntésüket arról, hogy Romániát működő piacgazdaságként ismerjék el, arra is felhívták a figyelmet, hogy még a két értékpapírpiac együttes kapitalizációja sem éri el a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát. Ez az érték a mostani felfutás eredményeképpen már 11 százalék fölött van. Szakértők szerint az igazi lendületet az adná, ha az értékpapírpiacon megjelennének a most privatizálandó áram- és gázszolgáltató vállalatok, valamint a majdnem 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkező, egymilliárd dolláros értékűre becsült Román Kereskedelmi Bank részvényei is.