Tetszett a cikk?

Románia négyéves beruházási tervvel éleszti újjá uránbányászatát, hogy megfelelő mennyiségű alapanyagot biztosítson a cernavodai atomerőmű jelenleg is termelő egyes, építés alatt lévő kettes és tervezett hármas blokkjának.

Joggal irigykedhetnek "urános" társaikra Romániában a szén- és színesfémbányászok, hiszen miközben a román bányaszektor tíz éve a haláltusáját vívja, és egymást érik a bányabezárások és a leépítések, a kormány a minap 30 millió eurós, négy év alatt felhasználandó beruházási keretet nyitott meg a Nemzeti Uránbánya Vállalat (CNU) felélesztésére. A tőkeinjekciónak gazdasági okai vannak: fél évszázadnyi kitermelés után Bihar megyében és a Bánságban is kimerültek az uránkészletek, ez pedig veszélyezteti a cernavodai atomerőmű hazai forrásokból való uránellátását. Ráadásul 2006-ban várhatóan beindítják a 750 millió euróba kerülő - az EU által 223 millió euró hitellel finanszírozott - kettes blokkot is. Készek a tervek a harmadik egység felépítésére is, az avatást 2011-re ütemezték be. A dúsított urán importjától láthatóan ódzkodó bukaresti ipari minisztérium két legyet üthet egy csapásra: megmenekül a radioaktív anyag behozatali bonyodalmaitól, valamint a CNU-nál dolgozó kétezer alkalmazott - köztük 800 bányász - várható heves tiltakozásától, illetve a többi bányavállalat szolidaritási sztrájkjaitól.

Az elképzelések szerint a ma már egyedüliként termelő, várhatóan 10-12 éven belül kimerülő cruceai (Suceava megye) uránbánya mellé további négy fejtést akarnak megnyitni, valahol Ludas (Maros megye) környékén. A pontos helyszínt a minisztérium egyelőre titokban tartja, annyi azonban kiszivárgott, hogy az ott feltárandó uránérc fedezni fogja a cernavodai kettes és hármas blokk szükségleteit.

A váratlanul gyors kormánydöntés hátterében az áll, hogy Bukarest az uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalta: 2006. december 31-e után nem szubvencionálja tovább a bányaágazatot. Arra is kötelezettséget vállalt, hogy a szén, valamint a nemes- és színesfémek, illetve az uránérc hatósági árának megszüntetésével piacgazdasági feltételeket teremt az ágazatban, amely csak az idén 4715 milliárd lejes (1 forint = 160 lej) adósságot halmozott fel a költségvetéssel szemben. Ezt az adósságot azonban - amely a CNU 178 milliárd lejes tartozását is tartalmazza - néhány hete egy kormányhatározattal egyszerűen eltörölték. Két és fél év múlva azonban a bányavállalatok már nem számíthatnak ilyen mentőövre: vagy megállnak a saját lábukon, vagy kényszerűen bezárnak. Kérdés persze, hogy a szabadáras verseny, például a szénpiacon, mekkora villanyáram-dráguláshoz vezet majd.

A jelek szerint a Nastase-kabinet az uránbányászat mellett az atomipar más ágazataiban is fantáziát lát, gőzerővel működtetik ugyanis a Dél-Koreába és Kínába is exportáló Romag Prod nehézvízüzemet (Drobeta Turnu Severinnél, Mehedinti megyében), amely csak a kettes blokk beindításához mintegy 500 tonna nehézvizet szállít majd. A román atomipar mai sikereit tulajdonképpen Nicolae Ceausescu alapozta meg, aki a fáma szerint a nyolcvanas évek közepén kizárólag azért rendelt a mai napig korszerűnek számító kanadai gyártmányú Candu atomerőművet a - végül 1996-ban üzembe állított - cernavodai üzembe, hogy a nyugati technológia alkalmazásával borsot törjön Moszkva orra alá. A két szocialista állam közti feszültséget örömmel figyelő Nyugat azonban nem sokkal később megrettent: 1989-ben ugyanis Ceausescu bejelentette, hogy Románia felkészült az atombomba gyártására. Ha nem jött volna a rendszerváltás, Ceausescu - legalábbis titkosszolgálati értesülések szerint - be is tartotta volna az ígéretét.

A nukleáris gócpontot az Egyesült Államok, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) csak tavaly tudta véglegesen "hatástalanítani", amikor aláírták Bukaresttel a pitesti-i nukleáris kutatóintézet kísérleti atomerőművének átalakítását gyengén dúsított uránércet felhasználóvá. Az amerikai General Atomic cégtől vásárolt és még 1971-ben üzembe állított 14 megawattos Triga reaktor annak idején 20 százalékra dúsított uránnal működött, ami már elegendő lett volna az atomfegyver előállításához is. Sőt 1989-ben az amerikaiak még 16 kilogramm 93 százalékos dúsítottságú uránt is küldtek a reaktorhoz, ami tulajdonképpen megalapozta Ceausescu bejelentését. Románia ugyan 1992-ben aláírta az atomfegyverek békés felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményt, ám a Triga erejének lefékezése tíz évet vett igénybe, és 4 millió dollárjába került Washingtonnak.

Miközben most Románia dollármilliókat költ az új uránbányákra, az eddigi kitermelés környezetvédelmi bombáit csendben a szőnyeg alá söpri. Az öt évvel ezelőtt bezárt Resicabánya és Boksabánya környéki tárnákból a régió folyóiba csordogáló víz - a megye ökológiai hivatalának szakemberei szerint - negyvenszer több uránt tartalmaz a megengedettnél, nagyobb esőzésekkor pedig még katasztrofálisabb a helyzet. Hasonlóan megoldatlan az 1954-ben szovjet közreműködéssel megnyitott, de 1962-ben kimerült Bihar megyei bányák rekultivációja is.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Nem is olyan gyenge: erre képes a Samsung olcsó telefonokba szánt új processzora

Nem is olyan gyenge: erre képes a Samsung olcsó telefonokba szánt új processzora

Radar360: Szabad menni, szabad jönni, se teszt, se karantén

Radar360: Szabad menni, szabad jönni, se teszt, se karantén

Egy gyilkosságért 25 évet kapott férfi a magánzárkába kerülve matematikai mérföldkövet ért el

Egy gyilkosságért 25 évet kapott férfi a magánzárkába kerülve matematikai mérföldkövet ért el