Tetszett a cikk?

Románia négyéves beruházási tervvel éleszti újjá uránbányászatát, hogy megfelelő mennyiségű alapanyagot biztosítson a cernavodai atomerőmű jelenleg is termelő egyes, építés alatt lévő kettes és tervezett hármas blokkjának.

Joggal irigykedhetnek "urános" társaikra Romániában a szén- és színesfémbányászok, hiszen miközben a román bányaszektor tíz éve a haláltusáját vívja, és egymást érik a bányabezárások és a leépítések, a kormány a minap 30 millió eurós, négy év alatt felhasználandó beruházási keretet nyitott meg a Nemzeti Uránbánya Vállalat (CNU) felélesztésére. A tőkeinjekciónak gazdasági okai vannak: fél évszázadnyi kitermelés után Bihar megyében és a Bánságban is kimerültek az uránkészletek, ez pedig veszélyezteti a cernavodai atomerőmű hazai forrásokból való uránellátását. Ráadásul 2006-ban várhatóan beindítják a 750 millió euróba kerülő - az EU által 223 millió euró hitellel finanszírozott - kettes blokkot is. Készek a tervek a harmadik egység felépítésére is, az avatást 2011-re ütemezték be. A dúsított urán importjától láthatóan ódzkodó bukaresti ipari minisztérium két legyet üthet egy csapásra: megmenekül a radioaktív anyag behozatali bonyodalmaitól, valamint a CNU-nál dolgozó kétezer alkalmazott - köztük 800 bányász - várható heves tiltakozásától, illetve a többi bányavállalat szolidaritási sztrájkjaitól.

Az elképzelések szerint a ma már egyedüliként termelő, várhatóan 10-12 éven belül kimerülő cruceai (Suceava megye) uránbánya mellé további négy fejtést akarnak megnyitni, valahol Ludas (Maros megye) környékén. A pontos helyszínt a minisztérium egyelőre titokban tartja, annyi azonban kiszivárgott, hogy az ott feltárandó uránérc fedezni fogja a cernavodai kettes és hármas blokk szükségleteit.

A váratlanul gyors kormánydöntés hátterében az áll, hogy Bukarest az uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalta: 2006. december 31-e után nem szubvencionálja tovább a bányaágazatot. Arra is kötelezettséget vállalt, hogy a szén, valamint a nemes- és színesfémek, illetve az uránérc hatósági árának megszüntetésével piacgazdasági feltételeket teremt az ágazatban, amely csak az idén 4715 milliárd lejes (1 forint = 160 lej) adósságot halmozott fel a költségvetéssel szemben. Ezt az adósságot azonban - amely a CNU 178 milliárd lejes tartozását is tartalmazza - néhány hete egy kormányhatározattal egyszerűen eltörölték. Két és fél év múlva azonban a bányavállalatok már nem számíthatnak ilyen mentőövre: vagy megállnak a saját lábukon, vagy kényszerűen bezárnak. Kérdés persze, hogy a szabadáras verseny, például a szénpiacon, mekkora villanyáram-dráguláshoz vezet majd.

A jelek szerint a Nastase-kabinet az uránbányászat mellett az atomipar más ágazataiban is fantáziát lát, gőzerővel működtetik ugyanis a Dél-Koreába és Kínába is exportáló Romag Prod nehézvízüzemet (Drobeta Turnu Severinnél, Mehedinti megyében), amely csak a kettes blokk beindításához mintegy 500 tonna nehézvizet szállít majd. A román atomipar mai sikereit tulajdonképpen Nicolae Ceausescu alapozta meg, aki a fáma szerint a nyolcvanas évek közepén kizárólag azért rendelt a mai napig korszerűnek számító kanadai gyártmányú Candu atomerőművet a - végül 1996-ban üzembe állított - cernavodai üzembe, hogy a nyugati technológia alkalmazásával borsot törjön Moszkva orra alá. A két szocialista állam közti feszültséget örömmel figyelő Nyugat azonban nem sokkal később megrettent: 1989-ben ugyanis Ceausescu bejelentette, hogy Románia felkészült az atombomba gyártására. Ha nem jött volna a rendszerváltás, Ceausescu - legalábbis titkosszolgálati értesülések szerint - be is tartotta volna az ígéretét.

A nukleáris gócpontot az Egyesült Államok, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) csak tavaly tudta véglegesen "hatástalanítani", amikor aláírták Bukaresttel a pitesti-i nukleáris kutatóintézet kísérleti atomerőművének átalakítását gyengén dúsított uránércet felhasználóvá. Az amerikai General Atomic cégtől vásárolt és még 1971-ben üzembe állított 14 megawattos Triga reaktor annak idején 20 százalékra dúsított uránnal működött, ami már elegendő lett volna az atomfegyver előállításához is. Sőt 1989-ben az amerikaiak még 16 kilogramm 93 százalékos dúsítottságú uránt is küldtek a reaktorhoz, ami tulajdonképpen megalapozta Ceausescu bejelentését. Románia ugyan 1992-ben aláírta az atomfegyverek békés felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményt, ám a Triga erejének lefékezése tíz évet vett igénybe, és 4 millió dollárjába került Washingtonnak.

Miközben most Románia dollármilliókat költ az új uránbányákra, az eddigi kitermelés környezetvédelmi bombáit csendben a szőnyeg alá söpri. Az öt évvel ezelőtt bezárt Resicabánya és Boksabánya környéki tárnákból a régió folyóiba csordogáló víz - a megye ökológiai hivatalának szakemberei szerint - negyvenszer több uránt tartalmaz a megengedettnél, nagyobb esőzésekkor pedig még katasztrofálisabb a helyzet. Hasonlóan megoldatlan az 1954-ben szovjet közreműködéssel megnyitott, de 1962-ben kimerült Bihar megyei bányák rekultivációja is.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Orosz elefánt Orbán porcelánboltjában: mégse jön össze könnyen a Fidesz új pártszövetsége?

Orosz elefánt Orbán porcelánboltjában: mégse jön össze könnyen a Fidesz új pártszövetsége?

Nagyon sósan eszik? Akkor erről érdemes tudnia

Nagyon sósan eszik? Akkor erről érdemes tudnia

Okoskutyaház is született az Orbán Ráhel barátnője által vezetett ügynökség programjában

Okoskutyaház is született az Orbán Ráhel barátnője által vezetett ügynökség programjában