Tetszett a cikk?

Pert vesztett a sanghaji bíróságon a francia Lacoste hongkongi riválisával, a márkajelzésként szintén krokodilt használó Crocodile céggel szemben. A döntés értelmében a Lacoste vagy kivonul az évi 54 milliárd eurós forgalmú kínai ruházati piacról, vagy új márkajelzéssel látja el termékeit.

Krokodilok harcaként emlegetik a nemzetközi üzleti életben a francia La Chemise Lacoste SA és a szingapúri bejegyzésű Crocodile International Ltd. között az ázsiai piacok megszerzéséért évtizedek óta a bíróságokon folyó védjegycsatát. A háborúskodás abból fakad, hogy mindkét, elsősorban a sportos eleganciát megtestesítő szabadidő-ruházatra szakosodott, zárt részvénytársaságként működő családi vállalkozás a krokodilt választotta márkajelzésnek.

Egy jelentéktelennek tűnő - az avatatlan szem számára szinte észrevétlen - különbség mutatkozik csupán a Lacoste és a Crocodile márkajelzése között: a franciák krokodilja jobbra néz, ellentétben a balra tekingető szingapúri változattal. A márkajelzések ábrázolásából adódóan a két cég szembenállása időnként egy-egy délkelet-ázsiai város utcáin szemmel is látható: Hongkongban például üzleteik egymás mellett kaptak helyet, így a cégéren ábrázolt két krokodil - tükrözve korántsem barátságos viszonyukat - stílusosan egymásra vicsorog. A márkajelzésnél azonban sokkal szembetűnőbb, hogy a Crocodile jóval olcsóbban, feleannyiért árulja termékeit, mint a Lacoste.

Súlyos presztízsveszteség volt a franciák számára a napokban a sanghaji bíróság első fokon elmarasztaló ítélete. Ennek értelmében a kínai piacon a Lacoste-nak fel kell hagynia a krokodil védjeggyel. Nyilvánosan meg kell követnie riválisát, amiért a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, az övéhez kísértetiesen hasonló márkajelzéssel jelent meg a kínai piacon. Ezenfelül a sanghaji bíróság szimbolikusan egydolláros pénzbírságra is ítélte a francia céget. Az ítélet hírére a család részéről Philippe Lacoste közölte: nem hagyják annyiban a dolgot, fellebbeznek az ítélet ellen, ám egyúttal megpendítette, hogy ha másodfokon is hasonlóan elmarasztaló döntés születik, a nagyapja, a híres teniszező René Lacoste által alapított családi vállalkozás kivonul a kínai piacról. "Nem a forgalomról van szó - tette hozzá a Lacoste unoka -, hanem a cég hírnevéről, amit a Crocodile azzal, hogy gyengébb minőségű termékeket gyárt, nap mint nap megsért." A Lacoste egyébként évente 4 millió eurót áldoz a márkahamisítók kiszűrésére, és ennek az összegnek közel a felét az e téren élenjárónak számító kínai piacon költi el.

Érzékenyen érintené a kínai piac elvesztése a világ 110 országában jelen lévő, tavalyi évét 587 millió eurós forgalommal záró francia céget, hiszen a kínaiak évente 54 milliárd euró értékben vásárolnak ruházati termékeket. Miközben a Lacoste nem hozta nyilvánosságra kínai forgalmának értékét, a Crocodile annyit elárult, hogy évi 300 millió eurós eladásának több mint harmadát az ottani értékesítés teszi ki. A szingapúriak egyébként a kínai piacon nagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkeznek, mint a franciák: a Crocodile ezer üzletben árulja "krokodilos" ruházati termékeit, míg a Lacoste mindössze 134 saját boltot mondhat magáénak, igaz, ezenfelül még 1100 áruházban is jelen van egy-egy pulttal.

A sanghaji bíróság ítélete azért is lepte meg a franciákat, mert eredetileg a Lacoste perelte be a szingapúriakat, akik aztán ellenpert indítottak. Mindketten azt állították, hogy a saját márkájuk volt előbb bejegyezve a kínai piacon. Kétségtelen, a Lacoste cég a világon elsőként választotta védjegyéül a krokodilt: a pamuttrikógyártó családi vállalkozást 1933-ban megalapító exteniszező az indulástól fogva krokodilt varratott a - kezdetben kizárólag fehér színű - trikókra. Mégpedig azért, mert a teniszben sikerre sikert halmozott, mindenkit "felfaló" alapító Lacoste a krokodil becenevet kapta. Az is igaz viszont, hogy bár a harmincas években a krokodilt Európa-szerte a Lacoste-tal azonosították, a francia cég csak a hetvenes években jelent meg a Távol-Keleten, a kínai piacon pedig 1980-ban védette le márkanevét.

A Crocodile céget a Kínából Szingapúrba emigrált Tan Hian Csin hozta létre 1947-ben, és a varrodáiból kikerült trikókra 1951-től - ez évben jegyeztette be márkajelzésként - került fel a krokodil. Érvei között szerepelt, hogy számos ázsiai piacon a hatvanas évek folyamán, amikor a Lacoste-nak még eszébe sem jutott, hogy átlépje a kontinens határait, ő már levédette a balra néző krokodilt. Igaz, Kínában hivatalosan csak 1994-ben védette le a márkajelzést. Úgy tűnik azonban, a bíróságot ez az apró tény nem igazán érdekelte, hiszen úgy értékelte, hogy a szingapúri cég már jóval a franciák 1980-as bejegyzése előtt jelen volt a kínai piacon.

Nemcsak a kínai piacon képtelen a két cég egymás mellett megférni, harcukat több ázsiai országban már megvívták. A nyolcvanas évek elején felosztották egymás közt az ázsiai piac nagy részét, miután a Crocodile számára kedvezőtlen bírósági döntés született. A szingapúriak még a hetvenes években indítottak "márkajelzési pert" az az idő tájt a japán piacra betört Lacoste ellen, amit a franciák nyertek meg, arra való hivatkozással, hogy a két cég logója eltér egymástól; hiszen az egyik krokodil balra, a másik viszont jobbra néz. A Crocodile - miután a franciák másfél millió dollárnyi kártérítést fizettek neki - átengedte riválisának a tajvani, a malajziai, a brunei, az indonéz és a szingapúri piacokat. A fennmaradókon - köztük a pakisztáni, az indiai, a későbbiekben pedig a dél-koreai - pedig "testvériesen" megosztoztak. A kilencvenes évek elején még egyszer összevesztek: ezúttal a kambodzsai és a mianmari piaci jelenléten, ahova a Crocodile követte a Lacoste-ot. Ezúttal a szingapúriak érveltek azzal, hogy a két krokodil nem azonos; az érv ezúttal is hatott, ezért ismételten osztozniuk kellett.

Beszáll a Budapest Bank a Mészáros-féle gigabankba

Beszáll a Budapest Bank a Mészáros-féle gigabankba

Benyújtotta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot a kormány

Benyújtotta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot a kormány

Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem

Alapítványi formában működhet tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem