Meg nem vett fejsze nyele

Utolsó frissítés:

Kelet-közép-európai regionális olajtársaság létrejötte derengett fel a múlt héten annak kapcsán, hogy a cseh kormány a - magyar Mollal fúziós célú együttműködési tárgyalásokat folytató - lengyel PKN Orlen olajtársaságnak ítélte az Unipetrol többségi állami részesedését.

Akár meg se ismételte volna a Vladimír Spidla vezette cseh balközép koalíció az Unipetrol olajkonszern másfél éve kudarcot vallott privatizációját. A múlt héten kihirdetett tendergyőztes, a lengyel PKN Orlen vezette konzorcium egyik tagja ugyanis éppen az a svájci-cseh tulajdonú vegyipari Agrofert, amely két és fél éve a cseh olajkonszernre még Milos Zeman szociáldemokrata kormánya által kiírt privatizációs pályázatot megnyerte. Az ügylet akkor azért hiúsult meg, mert az Agrofert - az energetikai cég romló eredményeire való hivatkozással - végül nem fizette ki a vételárat. Igaz, Andrej Babis elnök-vezérigazgató és egyben kisebbségi tulajdonos 2002 augusztusában a nem sokkal korábban hatalomra került Spidla-kabinetnek felvetette, hogy a PKN Orlennel közösen "rendezné a számlát", ám ezt elutasították (HVG, 2002. november 11.).

Első látásra úgy tűnhet, hogy a Spidla-kabinet jobban járt volna, ha elfogadja Babis korábbi ajánlatát, hiszen a most kialkudott vételár kissé alacsonyabb az akkori ajánlatnál. A konzorcium - amelyben a ConocoPhillips amerikai olajkonszern is részt vesz - ugyanis 11,3 milliárd koronát (1 cseh korona = 7,7 forint), a korábbi ajánlatánál közel 400 millió koronával kevesebbet ad az Unipetrol állami tulajdonrészéért. Pedig a mostani vételár is gálánsnak mondható, hiszen a részvényenkénti 98,9 korona mintegy 20 százalékkal több a jelenlegi tőzsdei jegyzésnél. Ráadásul a leendő tulajdonosok átvállalták az olajtársaság 4,1 milliárd koronás adósságállományát is.

Lényegesen többe kerül azonban ennél a tendergyőztesnek az Unipetrol, hiszen - a cseh tőkepiaci törvénynek megfelelően - a fennmaradó 37 százaléknyi részesedést birtokló kisrészvényeseket is ki kell vásárolnia. Elemzők szerint a PKN Orlen várhatóan 84 koronát kínál fel a kisrészvényeseknek az állami részesedésen felüli tulajdonhányadot megtestesítő részvények darabjáért. Mindenesetre a privatizációs várakozások alaposan felhajtották az Unipetrol prágai tőzsdén forgó részvényeinek értékét, februárban ugyanis a cseh olajkonszern papírjainak jegyzése még csak 60 korona körül mozgott.

Nem véletlen, hogy a 28 százalékban állami tulajdonú lengyel olajtársaság történetének második külföldi akvizíciójához éppen az amerikai ConocoPhillips céggel szövetkezett. Iparági elemzők egyöntetűen állítják, hogy az Unipetrol legértékesebb része az évi 8,2 millió tonnányi olaj feldolgozására alkalmas Ceská rafinérská, amelynek 51 százaléka van a cseh cég kezében. A fennmaradó hányad külföldieké: a ConocoPhillips az egyik résztulajdonos az olasz ENI és a brit- holland Royal Dutch/Shell mellett. Ez azért lényeges, mert a külföldieknek - egy korábbi megállapodás értelmében - opciójuk van a tulajdonukban nem lévő részvényhányad megvásárlására. Az Unipetrol tavalyi 69 milliárd koronás forgalmának közel felét adó olajfinomító tulajdonosainak két hónapjuk van arra, hogy mindhárman együttesen éljenek opciójukkal, és újabb egy hónap, ha csak egyiküket érdekli az üzlet. Elemzők arra számítanak, hogy a jelenleg 16,33 százalékos részesedéssel rendelkező ConocoPhillips meggyőzi tulajdonostársait az eladásról, és így az olajfinomító teljes egészében az Unipetrol birtokába kerül.

Az éves forgalma alapján a legnagyobb cseh vállalatnak számító, jelenleg 8100 alkalmazottat foglalkoztató Unipetrol ezen felül nem sok jóval kecsegtet. A konszern hat vállalatából három veszteséggel zárta a tavalyi évet. A cseh piacon 315 benzinkútból álló hálózatával 13 százalékos részesedést magáénak mondható Benzina ráfizetéses, akárcsak az évi 800 ezer tonna olaj finomítására képes, aszfaltot és kenőzsírt gyártó Paramo, valamint a többek között PVC-t előállító Spolana, amelynek üzemei a 2002-es csehországi árvíz során súlyosan megrongálódtak. Ám a Ceská rafinérská, a petrolkémiai Chemopetrol és a gumiipari Kaucuk nyeresége elég volt ahhoz, hogy az Unipetrol egésze megússza az évet veszteség nélkül. A konszern 2003-ban 148 millió koronás nyereséget mutatott ki, szemben az egy évvel korábbi 635 millióval.

A prágai kormány az Unipetrolért januárban ringbe szállt hét külföldi olajtársaság közül a PKN Orlen mellett még két jelentkezőt, a magyar Molt és a Royal Dutch/Shellt is kiválasztotta. Miután mindketten félreálltak, nem sok választási lehetősége maradt a prágai kormánynak. Piaci elemzők szerint a Mol visszalépésében szerepet játszhatott, hogy fúziós tárgyalásokat folytat a lengyelekkel, és nem feltétlenül kívánt versenytársként fellépni velük szemben. Már csak azért sem, mert a szlovák Slovnaftban és a horvát INA-ban birtokolt tulajdonrészével jelenleg is regionális "nagyhatalomnak" számít a térségben. A visszalépés azonban egyes piaci elemzők szerint akár még vissza is üthet, hiszen a közel kétezer lengyelországi kutat üzemeltető, majdnem 18 ezer embernek munkát adó PKN Orlen az Unipetrol, illetve a tavaly megvásárolt 494 észak-németországi Aral-töltőállomás révén eléggé megerősödött ahhoz, hogy keményebb tárgyalópartnerként lépjen fel a fúziós tárgyaláson. Nem is szólva arról, hogy a lengyel cég pénzügyi mutatói is jelentősen javultak: költségcsökkentő intézkedéseinek, valamint az emelkedő olajáraknak köszönhetően 45 százalékkal magasabb, 24 milliárd zlotys (1 zloty = 52,8 forint) forgalom mellett két és félszeresére, egymilliárd zlotyra növelte nyereségét.

A Mollal való esetleges fúzió mintha egyre inkább távolodna. "További tárgyalások szükségesek (...) annak érdekében, hogy egy kötelező érvényű megállapodás szülessen, és hogy a tranzakcióhoz rendelkezésre álljon valamennyi lényeges kormányzati és társasági hozzájárulás" - áll a Mol és a PKN Orlen múlt pénteken közzétett közös nyilatkozatában. A két társaság tavaly novemberben - Medgyessy Péter varsói látogatása idején - írta alá a megállapodást a közép-kelet-európai régió olajiparának konszolidálásában való együttműködésről (HVG, 2003. november 29.). E szerint ez év április 30-áig kizárólagos tárgyalásokat folytattak egy esetleges fúzió előkészítéséről.

Varsó egyes értesülések szerint halasztást kért a határidő lejártakor, arra való hivatkozással, hogy Leszek Miller kormányfő május 2-án lemond, emiatt a lengyel kincstárügyi minisztérium nem kíván dönteni arról, támogatja-e a Mol és a PKN egyesülését. Márpedig a két ország május elsejei uniós csatlakozásával a fúzió létrejötte tovább nehezedik, hiszen ezután már az EU szabályait is figyelembe kell venni, amelyek szigorúbbak a két ország előírásainál. Hasonló belpolitikai helyzet három éve egyszer már meghiúsította a PKN Orlen és a Mol együttműködését: akkor a Miller vezetésével hatalomra került baloldali koalíció a végső stádiumban levette a napirendről a lengyel olajvállalat privatizációját, amit elődje épp a magyar olajvállalat bevonásával tartott elképzelhetőnek.