Tetszett a cikk?

Bizakodó volt a hangulat a szezonnyitó amerikai hajókiállításokon, ahol a szélesebb fogyasztói kör számára elérhető sport- és halászhajók mellett a luxusjachtok iránt is nőtt az érdeklődés.

Kereken 23 millió dollárt fizetett a világ legjobban kereső sportolója, az amerikai golfjátékos Tiger Woods, pontosabban egy érdekeltségébe tartozó cég azért a 155 láb (több mint 47 méter) hosszú, háromfedélzetű luxusjachtért, amelyet a kanadai Christensen Shipyard Ltd. júliusban ad át a megrendelőnek. A 9 fős személyzet mellett 12 utas elhelyezésére alkalmas, hatkajütös hajó belsejét sötét cseresznyefa és márványberakás borítja. A Christensen képviselője további részleteket nem árult el a Woodsnak szánt hajóról, ám azt például tudni lehet, hogy a 2003 tavaszán átadott - 5 lábbal rövidebb és 5 millió dollárral olcsóbb - Mysticen több száz literes akvárium választja el egymástól a szalont és az étkezőhelyiséget, és hogy a tervezők egy 5 és fél méteres vitorlásnak, három jetskinek és egy kajaknak is hagytak helyet. A Christensen ezúttal is anélkül kezdte el a szuperjacht építését, hogy meglett volna a vevő; hajóikat általában félkész állapotban kezdik árulni, hogy a vásárló maga dönthesse el, milyen enteriőrt szeretne.

Az illusztris vásárlóknak köszönhetően a luxusjachtok piacán 180 fokos fordulat következett be. Legalábbis erről beszéltek a március végi Palm Beach-i hajókiállítás résztvevői, akiket már a korábbi, Fort Lauderdale-i és miami vásárok sikere is igen bizakodóvá tett. Bármilyen különös ugyanis, annak ellenére, hogy a jachtvásárlás viszonylag magas életszínvonalat feltételez, a gyártók megérzik az általános konjunktúra változásait. A leghamarabb a 30 lábnál kisebb hajók iránti érdeklődés csappan meg, fejtette ki a Chicago Tribune hasábjain az amerikai Brunswick-csoport önmagában évi mintegy 2,5 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító hajóépítő vállalata, a Mercury Marine szóvivője.

Minél magasabb hajóosztályról van szó, az amerikai tapasztalatok szerint annál később mutatkozik meg a kereslet alakulásában a recesszió hatása, amikor pedig élénkülni kezd a gazdaság, legelőször a kis sport- és halászjachtok vásárlói térnek vissza a boltokba, később követik őket a luxuskategóriákban utazók. Paradox módon a gazdasági visszaesés még a valóban egyedi gyártású, 80 lábnál hosszabb úgynevezett megajachtok potenciális vásárlóit is elriasztja, aminek inkább lélektani okai vannak, elvégre - mint a 140 éves múltú Burger Boat Co. vezérigazgatója fogalmaz - senki sem szereti, ha a képébe vágják, hogy sokmilliós játékszerre költi a pénzét, amikor cégei dolgozókat bocsátanak el.

Ezek a játékszerek szerte a világon hatalmas iparágat - mintegy 6 ezer, 10 méteresnél kisebb hajókat és több száz, különböző nagyságú jachtokat előállító üzemet - tartanak el, hiszen évente összesen mintegy 40 milliárd dollár értékben adnak el jachtokat és egyéb vízisport-eszközöket, s becslések szerint ebből a tetemes forgalomból 25 milliárd dollár jut a luxusjachtok értékesítésére. Ráadásul minden egyes eladott megajacht további komoly bevételt hoz a konyhára, hiszen a hajók fenntartása akár a vételár 8 százalékát is elérheti évente. Az óriási piacból körülbelül 50 százalékkal részesedik az Egyesült Államok, vagyis ha az ottani gyártók derűlátók, akkor az európai versenytársaknak sem lehet okuk panaszra. Igaz, az erős euró nem kedvez az európai jachtépítő társaságoknak, amelyek alig néhány éve, a közös európai valuta gyengélkedése miatt még nagyra törő terveket szövögettek jelenlétük növeléséről az amerikai piacon.

A leglátványosabban Európában az utóbbi években a termékeinek negyedét az USA-ba exportáló olasz Ferretti Group fejlődött, amelynek papírjai 2000 nyara óta a milánói tőzsdén is forognak. A hetvenes évek elején, családi vállalkozásként indult cég vezetője és egyben tulajdonosa, Norberto Ferretti a kilencvenes évek vége óta végrehajtott vállalatfelvásárlások révén olyannyira diverzifikálta a csoport termékpalettáját, hogy ma már egyszerre kínál viszonylag széles tömegek számára elérhető, 55 ezer eurós ártól megvásárolható jachtokat és 25 millió dolláros tengerjáró státusszimbólumokat. A Ferretti stratégiájának sikerét mutatja, hogy a 2002-es üzleti évben a cég csaknem 40 százalékkal, 333 millió euróra növelte bevételeit. A 10 és 30 méter közötti jachtok kategóriájában Európa első számú gyártójává lépett elő, a megajachtok piacán pedig mindössze két gyártó előzi meg a kontinensen, a szintén olasz Azimut-Benetti és a német Lurssen.

Az 1969-ben kereskedőcégként alapított, első saját jachtját 1974-ben vízre bocsátó Azimut 1985-ben szerezte meg az ellenőrzést a világ egyik legpatinásabb luxushajó-gyártója, a csőd szélére került Benetti fölött. Ma a két cég külön-külön is első lehetne a világpiacon, az egyesült Azimut-Benetti azonban a 2002-ben legyártott 56 darab, átlagosan 33 méter hosszú jachtjával magabiztosan vezeti a megajachtgyártók toplistáját. Az utána következő három társaság, a Lurssen, a Ferretti és a holland Feadship termelése együttesen sem éri el az Azimut-Benettiét. A cég alapító tulajdonosa, Paolo Vitelli a Ferrettiével ellentétes üzleti filozófiát vall: nem annyira akvizíciók révén, sokkal inkább belső növekedési tartalékainak kihasználásával akarja erősíteni piaci részesedését. Vitelli egyelőre a társaság fölötti ellenőrzésről sem hajlandó lemondani: nemrég ugyan a Sanpaolo IMI bank 20 százalékos tulajdonhányadot szerzett az Azimut-Benettiben, ám továbbra is az alapítóé a részvények 75 százaléka, a fennmaradó 5 százalékon pedig a vezető menedzserek osztoznak.

Nem kellett volna felrakni azt a Range Rovert a kisteherautóra

Nem kellett volna felrakni azt a Range Rovert a kisteherautóra

Számoljunk le az illúziókkal, ha a boldogságunkról van szó

Számoljunk le az illúziókkal, ha a boldogságunkról van szó

Több mint hatmillió ember koronavírusos

Több mint hatmillió ember koronavírusos