Az internetes keresés szinonimájává vált amerikai Google tőzsdéremegy, és a befektetési bankárok reményei szerint újraélesztheti a világhálóra alapozott vállalkozások iránti lelkesedést. A cég üzleti jövőjét viszont árnyalhatja, hogy piaca ellen még az idén megindítja offenzíváját a Microsoft.

Csigalassúságúvá vált a hozzáférés az amerikai értékpapír-piaci felügyelet (SEC) internetes oldalához április utolsó előtti napján. Valósággal elözönlötték ugyanis azok az érdeklődők, akik a világhálós virtuális társadalom legújabb kultikus cége, a Google aznap bejelentett tőzsdére menetelének részleteiről próbáltak információt szerezni. A kaliforniai Szilíciumvölgyben a klasszikusnak mondható körülmények között - garázsban, két fiatalember ötletére alapozva - alig hat éve indult vállalkozás (HVG, 2001. október 13.) részvénykibocsátását óriási várakozás előzi meg, a remélt haszon mellett azért is, mert végre a befektetők és a riválisok is vethetnek egy pillantást a Google pénzügyeire.

Impozáns számokra lelhettek a szemlélődők a dokumentumokban. A most 31 éves Larry Page és a 30 éves - a szovjet tervhivatalban, a Goszplanban dolgozó matematikus apjával 1979-ben az Egyesült Államokba emigrált - Sergey Brin alapította Google valósággal új internetes kultúrát teremtett, és a tíz századik hatványának elnevezésére utaló cégnévből angol igét varázsolt, eközben pedig pénzügyi sikert is aratott. A március végén pontosan 1907 embert foglalkoztató vállalkozás a tavalyi évben 961,9 millió dolláros bevétel mellett 105,6 milliós adózás utáni nyereséget ért el, ami a zömmel a veszteséghatáron működő internetes vállalkozások tengerében kiemelkedő eredmény.

A 2001 óta nyereséges Google a becslések szerint mintegy százezres - hétköznapinak mondható gépekből összeállított - pc-hálózatával teljesíti azt a 200 millió keresést, amit a felhasználók naponta a világháló minden pontjáról, összesen 97 nyelven indítanak. Ezzel a Google - négy évvel azután, hogy feltűnt a leglátogatottabb internetes portálnak számító, ugyancsak amerikai Yahoo! (HVG, 1996. április 27.) honlapján - a világ legnépszerűbb keresőprogramjává vált.

Négy éve, a kilencvenes évek második felében nagyra fújt tőzsdei internetes buborék kipukkanása után - ami több ezermilliárd dollárnyi részvénytulajdont tüntetett el - nem sokan láttak üzletet az internetes keresésben; az akkori közvélekedés szerint ez a szolgáltatás csak afféle ingyenes kiegészítőként működhet, ám érdemleges bevételt aligha hozhat, nem is beszélve az esetleges profitról. A Google azonban megteremtette a nyereséges működés üzleti modelljét. Az internetes oldalak közötti kapcsolati háló fölfejtésére Brin és Page által kidolgozott algoritmus minden addiginál hatékonyabban vágott rendet a keresési eredmények között, és a Google valósággal berobbant az online közösségbe.

Sikerült elnyernie a felhasználók bizalmát azzal, hogy a keresés során előhozott honlapokat nem aszerint rangsorolja, mennyit fizetett értük azok gazdája, hanem az objektív - noha ritkább kulcsszavak esetén belső kapcsolatok tömeges létesítésével kijátszható - algoritmus alapján. Ám ez nem akadályozta meg abban, hogy az eredmények mellett olyan hivatkozásokat is megjelenítsen, amiért pénzt szed. A Google tavalyi bevételének már 95 százaléka származott ilyen kapcsolt reklámokból - a maradék 5 százalékot technológiájának licence hozta -, és iparági becslések szerint csak az amerikai piacon az idén 3,2 milliárd dollárt költenek a keresőprogramokhoz csatolt hirdetésekre a cégek, a kisvállalkozásoktól a multinacionális óriásokig.

Az adatai szerint több mint 6 milliárd internetes oldalt kereshetővé tett Google a pénzügyi eredményei alapján optimális időben vezeti be új kibocsátású részvényeit a tőzsdére - ám egyelőre nem tudni pontosan, mikor, mennyit és hova. A technológiai szektor papírjai hagyományosan az elektronikus tőzsdén, a Nasdaqon debütálnak, ám a New York-i Értéktőzsde (NYSE) is igyekszik magához csábítani az "új gazdaság" csillagait. A SEC a beadástól számított 60 napig vizsgálja a cég dokumentumait és könyveit, és a Google ezután értékesítheti a részvényeit, amire a megszokottól igencsak eltérő módszert választott.

A holland virágpiacokon alkalmazott licit elvét követve a papír iránt érdeklődőknek a kibocsátás két szervezőjénél, a CS First Boston és a Morgan Stanley befektetési bankoknál kell jelezniük, milyen áron és mennyi részvényt vásárolnának. A beérkezett ajánlatok alapján határozzák meg azt az árfolyamot, amelyen az összes papírt el tudják adni, aki ez alatt kínált, annak nem jut.

A befektetők számára hozzáférhető részvények száma még nem ismert, mint ahogy az sem, hogy a két alapító mennyit dob piacra kettejük összesen több mint 30 százalékos pakettjéből - a többit a dolgozók és a menedzsment mellett két neves szilíciumvölgyi kockázatitőke-társaság birtokolja -, ezért a tervezett maximális 2,7 milliárd dolláros kibocsátási érték is változhat. Az azonban biztos, hogy Brin és Page, valamint a 2001-ben a Novell szoftvercég éléről átcsábított Eric Schmidt - a kibocsátási közleményhez fűzött személyes hangú levél szerint ők hárman irányítják a Google-t - papíron legalábbis milliárdosok lesznek a tőzsdei megjelenéskor, ami a cég alkalmazottainak nagy részéből is multimilliomost csinál majd. Ráadásul a Google irányítása is a kezükben marad, hiszen a jelenlegi tulajdonosok részvényéhez tízszer annyi szavazat kapcsolódik majd, mint a kibocsátandó újak darabjához.

A Google - amely 25 és 30 milliárd dollár közöttire becsült kapitalizációjával annyit érhet, mint a világ legnagyobb autógyára, a General Motors - bejelentését követő lelkesedést azonban igyekeznek hűteni is. Elsősorban azért, mert mozgásba lendült a cég két nagy riválisa. A Google-lal szakítani igyekvő Yahoo! - amely változatlanul az internet leglátogatottabb portálja - tavaly az Inktomi megvételével a keresés technikai bázisát erősítette, az Overture Services bekebelezésével pedig a fizetős eredményeket kínálók piacvezetőjét szerezte meg. A legnagyobb veszélyt a Google terveire viszont a Microsoft jelenti.

A redmondi szoftveróriás, akárcsak a szintén ingyenes, de az online üzletre éppúgy kaput nyitó internetes böngészők esetében, a keresőprogramok fontosságára is későn ébredt rá, ám annál nagyobb lendülettel hajrázik. Az év második felére ígéri saját keresőprogramját a Microsoft Network (MSN) honlapján, és hírek terjedtek el arról, hogy a szolgáltatást esetleg integrálja a Windows operációs rendszer következő, egyelőre Longhorn néven emlegetett változatába. Ha ez utóbbit az USA trösztellenes hatósága ismét csak elnézi, akkor a Google akár a böngészőprogramokat forradalmasító és 1995-ös részvénykibocsátásával az internetlázat elindító (HVG, 1995. október 28.) Netscape Communications sorsára juthat: a cég ma az America Online (AOL) internetes szolgáltatóval összeolvadt Time Warner médiabirodalom egy eldugott sarkába szorult, miközben az általa teremtett piacot a későn eszmélt Microsoft Internet Explorere birtokolja.

 Így állítanák vissza a sajtószabadságot vidéken

Így állítanák vissza a sajtószabadságot vidéken

Négyes karambol miatt lezárták a teljes 33-as főútat

Négyes karambol miatt lezárták a teljes 33-as főútat

Agüero autóbalesetet szenvedett

Agüero autóbalesetet szenvedett

Megérkezett a teljesen új Toyota Yaris

Megérkezett a teljesen új Toyota Yaris

Nagymamákból lettek koszorúslányok egy amerikai esküvőn

Nagymamákból lettek koszorúslányok egy amerikai esküvőn

Drágulnak a repülőjegyek Németországban a klímaváltozás miatt

Drágulnak a repülőjegyek Németországban a klímaváltozás miatt