Lassul az orosz sörpiac bővülése, az előrejelzések szerint az idén a tavalyinál csak 5-6 százalékkal több folyékony kenyér csúszik le az oroszországi fogyasztók torkán. Ahogy telítődik a piac, úgy élesedik a legnagyobb gyártók, a BBH és a Sun Interbrew közti verseny.

Néhány évvel ezelőtt az orosz illetékesek úgy döntöttek, a sörfogyasztás népszerűsítésével próbálják elérni a vészes méreteket öltő, évente és fejenként 15 liter körüli vodkaivászat visszaesését. A program, melynek részeként a sörre nem vonatkoztak teljes egészében a tömény italok reklámozását korlátozó szabályok, csak felerészben tekinthető sikeresnek: miközben a töményfogyasztás stagnált, a sörforgalom 1999 és 2003 között 86 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy négy év alatt 44 százalékkal növekedett az alkoholtartalmú italok oroszországi összforgalma.

Az idén elemzők szerint legfeljebb 5-7 százalékkal bővülhet az orosz sörpiac, és ez a növekedési ütem állítólag meg is marad még néhány évig, amíg az orosz polgárok éves átlagfogyasztása nem éri el a hetven litert. Oroszországban tavaly fejenként 51 liter sör fogyott el, ami jóval kevesebb, mint az Európai Unió 76 literes vagy Németország mintegy 150 literes átlaga.

Az utóbbi évek gyors termelésnövekedése után most egyre élesebbé válik a piaci szereplők közti verseny. A korábbi évek piacvezetője, a dán Carlsberg, illetve a brit Scottish and Newcastle 50-50 százalékos közös tulajdonában lévő Baltic Beverages Holding (BBH) tavaly volt kénytelen első alkalommal piacvesztést elkönyvelni: az Oroszország és egész Kelet-Európa legnagyobb sörgyárát üzemeltető cég részesedése 33-ról 32,5 százalékra esett vissza. A BBH legismertebb márkája a holland Heineken után Európában a legnagyobb mennyiségben eladott Baltyika, amelyből tavaly 16,17 millió hektoliternyi fogyott, és egymagában 22 százalékos piaci részesedést mondhat magáénak. A BBH egyébként nem zárt igazán jó évet: adózás előtti eredménye - elsősorban az új gyárak üzembe helyezése, illetve az értékesítési hálózat gyors bővítése miatt - 352 millió euró volt, ami 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idei első negyedév alapján úgy tűnik, hogy a BBH piaca az idén is szűkülni fog, és részesedése az év végére 31 százalékosra zsugorodik.

A BBH részben üzemeinek konszolidálásával igyekszik fokozni versenyképességét. Terveik szerint a Baltyika sört gyártó szentpétervári Baltyika cég irányítása alá helyezik a BBH többségi tulajdonában lévő többi orosz üzemet, amitől jelentős megtakarítást várnak. Növelni akarja a BBH a csapolt sör népszerűsítését célzó reklámokra fordított összegeket. A csapolás gyakorlata csak néhány évvel ezelőtt jelent meg újra Oroszországban: az egykori Szovjetunióban szinte csak üveges sört lehetett kapni, és a néhány, csapolt sört is árusító étterem akkor szűnt meg vagy váltott profilt, amikor Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető a nyolcvanas évek második felében bevezette az alkoholfogyasztást korlátozó törvényt, a "szuhoj zakont".

A BBH fő vetélytársa az évről évre izmosodó, orosz-belga közös tulajdonban lévő Sun Interbrew, amely két és fél év alatt 12-ről 17,2 százalékra tornázta fel piaci részesedését. Az agresszív hirdetési és marketingpolitikát folytató, Oroszország mellett Ukrajnában is jelen lévő Sun Interbrew részben annak köszönheti népszerűségének növekedését, hogy termékeit - köztük a Szibirszkaja Koronát és a Klinszkojét - kétliteres műanyag palackokban is forgalmazza. A Sun Interbrew egyébként tavaly vált nyereségessé: a 2002-es 3,6 millió eurós veszteség után 2003-ban 54,3 millió eurós forgalom mellett 21,3 millió eurós adózott nyereséget termelt.

Több nemzetközi óriás is jelen van a Carlsberg és az Interbrew mellett a mintegy hatmilliárd dolláros sörpiacot jelentő Oroszországban: a most ötszázalékos részesedéssel bíró Heineken 2001-ben vásárolta meg a Bravo sörgyárat, míg a dél-afrikai SAB a SABMiller vegyesvállalat révén a piac két százalékát mondhatja magáénak. A világ legnagyobb sörgyártója, az Anheuser-Busch egyelőre nem képviselteti magát Oroszországban, ám meg nem erősített beszámolók szerint hamarosan megjelenik a 145 millió lelkes piacon. Nem kizárt, hogy az amerikai cég valamelyik nagyobb orosz sörüzem felvásárlásával veti meg a lábát, a lehetséges célpontok között van a hét-hét százalékos piaci szegmenssel bíró Ocsakovo, illetve a tatárföldi Krasznij Vosztok. Az utóbbi egyébként egy tatár üzletember, Ajrat Hajrullin sikertörténetének tekinthető: a most harmincas éveinek elején járó fiatalember egy évtizeddel ezelőtt az akkor a 68. legnagyobb sörgyárnak számító Krasznij Vosztok minőséginek aligha nevezhető termékeinek árusításával kezdte pályafutását, és végül egy kioszkhálózat létrehozásával kereste meg a sörgyár megvásárlásához szükséges vagyont.

A külföldön gyártott sörök - az importtermékeket egyik napról a másikra megdrágító 1998-as gazdasági válság hatására - szinte teljesen kikerültek a forgalomból, az importsörök forgalma néhány százalék körül van. A nemzetközi óriások így saját márkáikat is Oroszországban állítják elő, a Carlsberg például a BBH rosztovi gyárában készíti az országban eladott Carlsberg sört.

Lakner Zoltán: Tényleg megszűnt a centrális erőtér, kérdés mit kezdünk vele

Lakner Zoltán: Tényleg megszűnt a centrális erőtér, kérdés mit kezdünk vele

Pár udvari beszállítót kiüthetnek az új városvezetők, az oligarchákat nem tudják megsebezni

Pár udvari beszállítót kiüthetnek az új városvezetők, az oligarchákat nem tudják megsebezni

Ez az új villanyterepjáró a Mercedes és Kína szerelemgyereke

Ez az új villanyterepjáró a Mercedes és Kína szerelemgyereke

Női bűnözőkre vadászik az Europol

Női bűnözőkre vadászik az Europol

Több száz pedofilt kapcsoltak le egyszerre világszerte

Több száz pedofilt kapcsoltak le egyszerre világszerte

A Brexiten múlik, hogy lesz-e Orbán-beszéd október 23-án

A Brexiten múlik, hogy lesz-e Orbán-beszéd október 23-án