Kisebbfajta botrányt okozott Szlovákiában, amikor kiderült, a kormány az eddig ismertnél jóval nagyobb támogatást ígért a dél-koreai Hyundainak, hogy az országba csábítsa az autógyárat. A beruházás előkészítése ugyanakkor vontatottan halad.

Bármelyik vetélkedő ország elfogadta volna ezeket a feltételeket - vágott vissza Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter a vádakra, miszerint kormánya már-már megalázó pénzügyi feltételekbe ment bele azért, hogy megszerezze Szlovákia számára a dél-koreai Hyundai Kelet-Európába tervezett autógyárát. Amikor a Domino forum című pozsonyi lap a napokban nyilvánosságra hozta a Hyundaijal kötött titkos kormányszerződés szövegét, kiderült, hogy a 9 milliárd koronás közvetlen állami segítségnyújtáson kívül egyéb kedvezmények is szerepelnek a megállapodásban. Ha például a Hyundai mégsem fektetné be a megígért 30 milliárd koronát, nem kell visszafizetnie az addig felvett állami támogatást, viszont ha a beruházási összeg emelkedik, akkor - a megengedett 15 százalékos arányban - az államtól is több pénzre számíthat. Mindezt a lap szerint a kormány egy olyan szokatlan ígérettel is megfejelte, hogy átvállalja az új üzem építéséhez felvett hitelek kamatainak terhét. Pozsony ráadásul azt is vállalta, mindent megtesz, nehogy 100 kilométeres körzeten belül egy új gépkocsigyár vagy egy, nem a Kia számára bedolgozó alkatrészgyártó cég telepedjen meg (az ígéret azért is sajátos, mert az érintett terület egyharmada Csehországban, illetve Lengyelországban van).

A kormánytól kapott előnyökért cserébe a dél-koreaiaknak nem kellett konkrét ígéretet tenniük a beruházásra szánt tőkével, illetve a foglalkoztatással kapcsolatban sem. A kabinet viszont minden egyes munkahely kialakításához 1750 eurónyi összeggel járul hozzá, ami a tervezett háromezres létszám esetén további 210 millió korona. Rusko szerint a Hyundai óvatossága érthető: még nincsenek európai beruházási tapasztalatai, ezért minden elképzelhető kockázattal szemben igyekezett bebiztosítani magát. Pénzügyi szakértők szerint ugyan a kormány által nyújtott anyagi segítség valóban rendkívül nagy összeg, ám a beruházás tervezett négy-öt éves megtérülése miatt kedvezőnek látszik.

A Kia-gyár színhelyéül kiszemelt Zsolnán azonban egyelőre még az okozza a legnagyobb gondot, hogy a városban nincs előkészített iparterület. A kijelölt 270 hektárt az infrastruktúrát kiépítve, októberig kell átadni a dél-koreai partnernek. Első lépésként meg kell egyezni a több mint 12 ezer telektulajdonossal. A város négyzetméterenként 103, illetve 140 koronás árat kínál (ennyit fizettek Nagyszombatban is a francia PSA autógyár területéért). A zsolnai tulajdonosok egy része azonban négyzetméterenként 350 koronát követel, mondván, ők is részesedni akarnak a nagy üzletből. Az állam a vonakodókkal szemben a kisajátítást is kilátásba helyezte, ez azonban meghosszabbítaná a folyamatot, és az sem biztos, hogy egy esetleges perben sikerülne közcélú beruházásként elfogadtatni az autógyár építését. Az is kisebbfajta botrányt okozott, hogy az ünnepélyes alapkőletételre egy magántulajdonban lévő parcellán került sor.

Kormányvállalás az is, hogy 2006 októberéig Zsolnáig ér majd a Vág menti autópálya. Pedig ez a dél-koreaiak számára nemcsak az áruszállítás miatt fontos: a menedzsment tagjai a tervek szerint Pozsonyban laknak majd, gyermekeiket pedig Bécsben szeretnék iskolába járatni. A hiányzó 60 kilométeres út megépítése végig problémás, több szakasznak még az előkészítése sem kezdődött meg. A legkétségesebb a szűk völgyben fekvő Vágbesztercén (Povazská Bystrica) keresztülvezető rész: még a tervek sem készültek el, mivel a város öt éve akadályozza az útvonal kijelölését. Először a helyi civil szervezetek igyekeztek elérni, hogy a környező hegyekben, alagutakban haladjon az út, később az önkormányzat belement volna a városközponton átvivő emelt pályába, de cserébe 500 lakás felépítésének finanszírozását követelte. Szakértők szerint, ha idén novemberig nem kezdik meg az építést, 2006 októberére még egypályás változatban sem tudják megépíteni az utat. Ráadásul mintegy 700 parcellatulajdonossal is meg kell egyezni. Külön kérdés a finanszírozás: Szlovákia még a Hyundaijal kötött szerződés előtt elosztotta az uniós kohéziós alapból autópálya-építésre szánt pénzt, így most abban reménykedik, hogy képes lesz előleget kialkudni Brüsszeltől a 2007-től esedékes keret terhére.

Leendő európai Detroitként emlegeti az osztrák sajtó Szlovákiát a zsolnai beruházással kapcsolatos gondok ellenére is. A kilencvenes évek eleje óta működő, tavaly 280 ezer gépkocsit gyártó pozsonyi Volkswagen-üzem (VW) napjainkra Szlovákia vezető vállalatává vált, 180 milliárd korona feletti éves forgalma nagyobb, mint a gépipar fennmaradó részének összesített eredménye. Ráadásul folyamatosan nő a hazai hozzáadott érték: tavaly a kivitel 73 milliárd koronával volt több a behozatalnál, majdnem kétszer annyi, mint egy évvel korábban. A Touareg terepjáró részegységeinek már az 58 százaléka szlovákiai üzemekből származik. A térségben máris szakemberhiány alakult ki, hiába haladja meg magasan a munkások 26 ezer koronás átlagfizetése a 14 ezer koronás ipari átlagbért, több száz főt 100 kilométeres körzetből kell a gyárba szállítani. Tavaly a 2600 új alkalmazott kétharmada Kelet-Szlovákiából érkezett.

A pozsonyi üzem átalakulóban van, a német konszern főként munkaigényesebb modelljeinek gyártását helyezi át oda Németországból, illetve más nyugat-európai üzemeiből. Az idén valószínűleg leállítják az új Golf készítését, pedig tavaly több hónapos termeléskiesést okozott a program előkészítése. Helyette - a Polo kisautó és a Touareg terepjáró mellett - megkezdik az új Audi terepjáró gyártását. A Touareg felfutására jellemző, hogy tavaly fél éven keresztül szünnap nélkül, négy műszakban gyártották. A VW beszállítói Pozsony és a cseh határ között két ipari parkot is megtöltenek. E cégek terjeszkedésének egyelőre csak a munkaerő hiánya szab gátat. Szakemberek most arra számítanak, hogy a Pozsony-Nagyszombat-Zsolna tengely létrejötte után ezek a társaságok a Vág völgye felé terjeszkednek tovább, kihasználva az ottani egykori hadiipar szakképzett munkaerejét.

A szakemberhiány miatt mindhárom autógyár komoly erőfeszítéseket tesz a képzés felfuttatása érdekében. A VW szerint minden harmadik szlovákiai szakmunkástanuló kötődik valamilyen formában az iparághoz. A pozsonyi cég az utóbbi években kilenc oktatóközpontot alapított, ahol tavaly több mint kétezer új diák kezdett tanulni a frissen bevezetett német tananyag alapján. Nagyszombatban - ahol teljes gőzzel folyik az évi 300 ezer gépkocsi gyártását tervező PSA csarnokainak építése - megkezdődött a munkaerő-felvétel. Bár a termelés - 3500 alkalmazottal - csak 2006 januárjában indul, már az idén 400 ember léphet be, akiknek nagy része Franciaországba utazik majd tapasztalatszerzésre.

A statisztikák szerint Szlovákiában a gépkocsiipar - a szervizeket is beleértve - tavaly 54 ezer embernek adott munkát, számuk három év alatt 20 ezerrel nőtt. Felfutóban van a bedolgozói hálózat is, e cégek tavalyi 104 milliárd koronás forgalma 2002-hez képest megduplázódott. A keresetek viszont a fővárostól távolodva csökkennek, a Kiában a szalag mellett dolgozók az első becslések szerint 12-15 ezer koronás havibérre számíthatnak.

TUBA LAJOS / POZSONY

Évtizedek óta nem volt annyi halálos baleset az utakon, mint most

Évtizedek óta nem volt annyi halálos baleset az utakon, mint most

Kubatov: Az ellenzéki nász mézeshetei gyorsan elmúlnak majd

Kubatov: Az ellenzéki nász mézeshetei gyorsan elmúlnak majd

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Egy kis rejtély: eltűnt az egyik laptop 3 modell a Microsoft áruházából

Egy kis rejtély: eltűnt az egyik laptop 3 modell a Microsoft áruházából

Négyes karambol miatt lezárták a teljes 33-as főútat

Négyes karambol miatt lezárták a teljes 33-as főútat

Salvinit választotta utódjának Berlusconi

Salvinit választotta utódjának Berlusconi