Az amerikai Fed kamatemelésbe kezdett, a Bank of England már a közepén tart, az Európai Központi Bank, illetve a japán jegybank viszont nem tervez módosítást. Az ellentétes álláspontokat az eltérő gazdasági ciklusok mellett a konjunktúrára leselkedő kockázatok megítélésének különbözősége magyarázza.

Ritkán kérdőjelezik meg Alan Greenspannek, az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed elnökének hozzáértését, a napokban azonban többfelől is kétkedő hangok hallatszottak. Az irányítása alatt álló nyílt piaci bizottság ugyanis a múlt héten az irányadó kamatláb emeléséről döntött. A bankközi piac egynapos lejáratú hitelei után felszámított úgynevezett federal funds rate ugyan - a 0,25 százalékpontos emelkedés dacára - így is a hatvanas évek eleje óta nem látott mélységben, 1,5 százalékon áll, ám a szigorítást sok elemző szerint rosszul ütemezték. Éppen akkorra időzítették ugyanis, amikor az USA-ban a gazdasági növekedés lassulását és a munkahelyteremtés fékeződését mutató adatok jelentek meg.

Az USA hazai összterméke (GDP) az idei év második negyedében éves szinten 3 százalékkal gyarapodott, miközben január és március között az ütem még 4,5 százalék volt. Lassult a termelékenység javulása is, 3,7-ről 2,9 százalékra - ami nemzetközi szinten még mindig elismerésre méltó -, ám komoly visszaesés az előző három év 4 százalékos átlagához képest. Az pedig - tekintettel az elnökválasztási kampányra - már politikai hullámokat vetett, hogy a nem mezőgazdasági szektorokban júliusban mindössze 32 ezer új munkahely keletkezett, ez ugyanis azt jelzi, hogy a konjunktúra talán nem is olyan erős, mint ahogy azt a Fed és - főleg - a Fehér Ház látni szeretné.

A nyílt piaci bizottság azonban - épp-úgy, mint legutóbbi kongresszusi meghallgatásán Greenspan - úgy ítélte meg, hogy a gazdasági növekedés lassulása csak átmeneti, és jórészt az év eleje óta csaknem harmadával emelkedett, immár 45 dollár felett tanyázó hordónkénti olaj-árnak tulajdonítható. A júniusi utáni (HVG, 2004. július 10.) második kamat-emelés racionalitását - és egy szeptember eleji újabb szigorítás esélyét - magyarázók arra is felhívják a figyelmet, hogy a Fed éppenséggel a középtávon látni vélt, az olaj drágulása által is táplált inflációs nyomás ellen hajtott és hajt végre meg-előző lépéseket. A jegybank a júniusi emelést megelőző négy évben összesen 13 alkalommal - 6,5-ről az öt évtizedes mélypontot jelentő 1 százalékra - csökkentette az irányadó kamatlábat, és ezzel ugyan segítette a gazdaság kilábalását a recesszióból, ám a korábbi laza monetáris politikát számos közgazdász ma már inkább veszélyesnek, mintsem hasznosnak tartja az USA számára.

Nem a jelent fürkészi a brit jegybank, a Bank of England (BoE) sem, hiszen a fogyasztóiár-index júliusban éves szinten 1,4 százalékra mérséklődött, ami jóval kisebb a kormány monetáris politikai céljai között emlegetett 2 százaléknál. A BoE viszont augusztus elején - tavaly november óta immár ötödik alkalommal, ezúttal 0,25 százalékponttal - 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A londoni szigor oka nemcsak az, hogy a szigetország gazdasága - mondhatni hagyományosan - angolszász társával, az amerikaival azonos ciklusban mozog, és most éppen gyors növekedésben van, hanem az is, hogy a jegybank döntéshozóit aggasztja az ingatlanárak és a lakossági adósságállomány ezzel összefüggő elszabadulása.

A brit GDP az első negyedévben 3,4, a másodikban pedig már 3,7 százalékkal gyarapodott, ez utóbbi kis híján négy éve a leggyorsabb ütem. A kiskereskedelmi forgalom pedig egyedül júniusban 1,1 százalékkal emelkedett, és a fogyasztást az sem gátolta, hogy - főleg a drágább ingatlanokhoz szükséges jelzáloghitelek miatt - a lakossági adósságállomány elérte az ezermilliárd angol fontot. A BoE ezért kétélű fegyvert használ, amikor a lakossági hitelfelvételt kamatemeléssel igyekszik fékezni - az elemzők arra számítanak, hogy a kamatláb 2005 elejére eléri az 5,25 százalékot -, mert ezzel a törlesztés terheit is súlyosbíthatja. Márpedig a legfrissebb adatok szerint a csődöt jelentő magánszemélyek száma még soha nem volt olyan magas, mint az idei második negyedévben.

Két társával ellentétben az Európai Központi Bank (ECB) egyelőre jottányit sem hajlandó változtatni az eurózóna 12 tagállamában érvényes irányadó kamatlábon, amely immár 15 hónapja mozdulatlan. Míg hónapokkal ezelőtt sokan azt szerették volna, hogy a konjunktúra felpörgetése érdekében az ECB csökkentse tovább a kamatokat, mostanában azt követelik a frankfurti döntéshozóktól, hogy az olajár emelkedése miatti inflációs nyomást letörendő - akárcsak a Fed vagy a BoE - szigorítsanak a monetáris politikán. Jean-Claude Trichet, az európai jegybank francia elnöke viszont minden fórumot megragad, hogy nyugalomra intsen: az eurózóna inflációja ugyan a célnak tekintett 2 százalékos mérték fölé gyorsult - az idén júliusban 2,4 százalék volt -, ám ez még nem ok a kapkodásra.

Már csak azért sem, mert - mint arra a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az IMF jelentései is fölhívják a figyelmet - a konjunktúra törékenynek bizonyulhat az eurózóna meghatározó gazdaságában, Németországban, ahol egy esetleges kamatemelés alaposan beárnyékolná a növekedési kilátásokat. Axel Weber, a Bundesbank elnöke - és az ECB kormányzótanácsának tagja - arra számít, hogy a német GDP az idén 1,8 százalékkal gyarapodhat, míg Franciaországban hivatalosan 2,3 százalékos növekedést jósolnak.

Az angolszász kamatemelési hullám nem érte el Japán partjait sem, ahol a kamatszint gyakorlatilag zéró, sőt a jegybank (BoJ) rendszeresen pénzt pumpál a gazdaságba, hogy a bankokat hitelezésre, a vállalatokat kölcsönfelvételre, a lakosságot pedig vásárlásra sarkallja. A szigetország gazdasága ugyanis ötödik éve az árak csökkenésével, deflációval küzd, ami a beruházások és megrendelések kitolásával fékezi a gazdasági tevékenységet. A BoJ pedig már csak azért sem döntene a kamatemelés mellett, mert azzal tovább erősítené a jent, és csírájában fojtaná el a nagy nehezen újraindult konjunktúrát. Nem is árt az óvatosság: a legfrissebb adatok szerint a japán GDP április és június között ugyan immár az ötödik egymást követő negyedévben gyarapodott, ám az ütem éves szinten 1,7 százalékra lassult az előző periódus 6,6 százalékáról, és jócskán elmaradt a 4,2 százalékos piaci várakozástól is.

NAGY GÁBOR

Greta Thunberg és Donald Trump párhuzamos valósága Davosban

Greta Thunberg és Donald Trump párhuzamos valósága Davosban

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Lemondott a fideszes képviselő, aki egy halálos baleset áldozatáról tett ki fotót a Facebookra

Lemondott a fideszes képviselő, aki egy halálos baleset áldozatáról tett ki fotót a Facebookra

A Tesla-gyár ellen tüntettek Berlin mellett

A Tesla-gyár ellen tüntettek Berlin mellett

Andy Vajna bizalmasa tanácsokat készül adni

Andy Vajna bizalmasa tanácsokat készül adni

Hirtelen drágább lehet elektromos autóval járni, mint ha benzint tankolnánk

Hirtelen drágább lehet elektromos autóval járni, mint ha benzint tankolnánk