A csehországi Koprivnicében létesít gyárat a sajátos dizájnjáról és magas árairól ismert, szórakoztatóelektronikai készülékeit eddig kizárólag odahaza gyártó dán Bang & Olufsen.

Első külföldi gyárának építését jelentette be a minap a luxuskategóriájú szórakoztatóelektronikai berendezéseket készítő dán Bang & Olufsen cég: 15 millió eurós beruházással egy 200 alkalmazottat foglalkoztató, tévékészülékek és hifiberendezések gyártására alkalmas gyárat épít az észak-morvaországi Koprivnicében, ahol a legkésőbb a jövő ősszel meg is kezdődhet a termelés. A skandináv dizájn jegyeit magán hordozó, különlegesen formatervezett szórakoztatóipari berendezéseiről világszerte híres dán cég - Prága külföldi befektetések ösztönzésére hivatott állami intézménye, a Czechinvest szerint - már idén szeptemberben be akarja indítani a termelést, igaz, egyelőre csak néhány bérelt épületben.

"Koprivnicét három ország negyven helyszíne közül választottuk ki, és azért döntöttünk mellette, mert a környéken jelentősek az ipari hagyományok" - indokolta az elhatározást John Bennett-Therkildsen, a Bang & Olufsen termelési igazgatója. A környék elsősorban a teherautó-gyártásról híres, ott található a néhány éve még a csőd szélén táncolt - időközben többségi amerikai tulajdonba került - Tatra teherautógyár. Prága más iparágak képviselőit is megpróbálja a környékre csábítani: a város közvetlen szomszédságában három éve állami befektetéssel 80 hektáros területen ipari parkot létesítettek, ahol már több külföldi cég is megtelepedett.

A termékeit a világ 40 országában több mint 2 ezer, saját, illetve franchise-formában működtetett - sokszor kiállítóteremnek is beillő - üzletben értékesítő dán cég 79 éves fennállása alatt először szánja rá magát külföldi gyártásra. A jelenleg mintegy 2800 alkalmazottat foglalkoztató társaságot két lelkes rádióamatőr, Peter Bang és Svend Olufsen alapította 1925-ben a Koppenhágától négyszáz kilométerre északnyugatra lévő Struerban. Olufsenék máig meglévő birtokán, a ház padlásán fejlesztették ki, kezdetben csak saját szórakoztatásukra, első kezdetleges rádiójukat. Nem sokkal később azonban már egy eladható változattal, az Eliminatorral rukkoltak elő.

A készülék óriási tetszést aratott, és a hirtelen támadt kereslet kielégítésére üzemet létesítettek a város mellett. Hamarosan elkészült a cég hírnevét megalapozó, öt úgynevezett izzókatódos csővel ellátott rádió, amelyet újabb és újabb technikai bravúrok követtek. 1930-ban megalkották a világ első rádiógramofonját, ám az igazi üzleti sikert a mozikban használatos hangosítóberendezés kifejlesztése hozta meg 1931-ben. Néhány évi szünet után a nyomógombos rádió következett, amelynek továbbfejlesztett változatán már 16 csatornát lehetett beprogramozni. A második világháború alatt romba dőlt gyár újjáépítése után piacra dobták - Európában elsőként - az elektromos, majd a kétorsós magnetofont, amit aztán 1948-ban az első hifi hangzású rádió, 1957-ben pedig annak hordozható változata követett.

A technikai újításokon felül az alapítók mindig is nagy hangsúlyt fektettek termékeik megjelenésére, teret engedve az ötvenes években formálódó, ma már világszerte "dán dizájnként" ismert sajátos formatervezési stílusnak. Kezdetben csak a stílus megteremtőinek számító művészekkel dolgoztattak, ám hamarosan saját formatervezői gárda alakult a cégen belül. Az évtizedek során újabb szórakoztatóelektronikai berendezésekkel bővült a termékek köre, de ma már a hangfalak, erősítők, magnók, CD- és DVD-lejátszók, televíziók, videók mellett iparművészeti igényű, műanyagot, fémet és üveget ötvöző, a készülékek formavilágát tükröző szobai dísztárgyak is találhatók a kínálatban. Az ipari formatervezés mintapéldájaként szolgáló készülékek némelyike 1978 óta a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is látható. A választékot időközben gyógyászati segédeszközökkel, a távközlés robbanásszerű fejlődése nyomán pedig vezetékes és mobiltelefonokkal is bővítő dán cég azonban a dizájn és a rendkívüli hangminőség mellett arról is ismert, hogy egyedi megjelenésű termékeiért az átlagos szórakoztatóipari berendezések többszörösét, sokszor öt-tízszeresét kell fizetni.

A családi vállalkozásból időközben tőzsdén jegyzett céggé lett Bang & Olufsen teljesítménye az utóbbi években kissé kiegyensúlyozatlanná vált: az ezredforduló évében 3,7 milliárd dán koronás forgalom mellett rekordszintű, 257 milliós nyereséget produkált, ami azóta jelentősen visszaesett. A mélypont 2001 volt, amikor 4,2 milliárd koronás forgalommal mindössze 138 milliós profitot ért el. Tavaly a bevétel ugyan csökkent (3,6 milliárdra), de a profitot 264 millióra sikerült felvinni. Az alapítók leszármazottai ma már nem vesznek részt a társaság irányításában - a céget szakmenedzserek vezetik -, pedig néhány éve Bang fia, Jens még a fejlesztésben tevékenykedett és az igazgatóságnak is tagja volt, míg Olufsen unokaöccse, Peter Skak a testület élén állt.

Időt kérnek a gimnáziumok igazgatói

Időt kérnek a gimnáziumok igazgatói

Hasznos lehet 7 éves gyerekeknél az fMRI-vizsgálat, már évekkel korábban jelezheti a depressziót

Hasznos lehet 7 éves gyerekeknél az fMRI-vizsgálat, már évekkel korábban jelezheti a depressziót

Zürichben megcsinálták a "mesterséges testet", a gép egy hétig is életben tart egy emberi májat

Zürichben megcsinálták a "mesterséges testet", a gép egy hétig is életben tart egy emberi májat

Vízilabda-Eb: győzött és csoportelső a női válogatott

Vízilabda-Eb: győzött és csoportelső a női válogatott

300 millióból építenek székházat a megye I.-ből visszalépő nagykőrösi csapatnak

300 millióból építenek székházat a megye I.-ből visszalépő nagykőrösi csapatnak

Honecker helyett Lufthansa a pártlapban – "Eljött a paradicsom", 1990. január 15.

Honecker helyett Lufthansa a pártlapban – "Eljött a paradicsom", 1990. január 15.