Csendes forradalom zajlik az ENSZ berkein belül: a világszervezet felismerte, hogy az általa képviselt egyetemes célok csak akkor érhetők el, ha a magánszektor, a nagyvállalati szféra kulcsszerepet vállal megvalósításukban. E program egyik legfontosabb terepe a kelet-európai térség.

Összesen közel 3 millió dollár értékben több ezer kisvállalkozásnak nyújtott mikrohitelt Kazahsztánban a Chevron olajipari konszern, a világ első számú pénzintézete, a Citibank, valamint az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) közös vállalkozása. Létrehoztak egy üzleti inkubátorházat is, melyben 29 helyi kisvállalat juthat kedvezményes tanácsadói és pénzügyi szolgáltatásokhoz. A kezdeményezésből nem csak a helyi vállalkozók profitálnak: tovább javul a Kazahsztánban régóta nyereségesen működő Chevron presztízse, a Citibank számára pedig gyorsabb piaci terjeszkedést tesz lehetővé ismertségének növekedése. Az ENSZ számára a program a világ kormány- és államfői által 2000-ben New Yorkban elhatározott ezredfordulós fejlesztési célok (Millennium Development Goals - MDG) megvalósulását segíti.

Az albániai Gjirokastra városban az UNDP és az amerikai SC Johnson cég a munkanélküliség enyhítése érdekében hozott létre fejlesztési alapot, amely a helyi kézművesek - elsősorban a nők - munkáját, illetve termékeik piacra jutását segíti, egy mikrohitelprogram keretében 500 dolláros támogatást nyújtva a mestereknek. Bulgáriában 110 helyi nagyvállalat csatlakozott a fiatalok munkához juttatását és az AIDS elleni küzdelmet támogató programhoz. Lengyelországban a helyi olajnagyvállalat, a PKN Orlen és az amerikai farmergyártó Levi Strauss 300 ezer dolláros alapítványa további 300 ezer dollárnyi közpénzt mozgatott meg, amelyből a finomítónak otthont adó Plock város különböző fejlesztési programjait finanszírozzák.

A szegénység és a nyomor jelentős világméretű csökkentését helyezte kilátásba 2015-re az ENSZ MDG programja. Hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a haladás korántsem egyenletes. Míg Ázsiában - főleg Kínában és Indiában - látványosan visszaszorult a nagyon alacsony jövedelemből élők száma és aránya, Afrikában viszont nem sokat javult a helyzet, sőt több országban még romlott is. Nem sikerült látványos javulást elérni azokban az európai volt szocialista országokban sem, amelyek nem csatlakoztak 2004-ben az Európai Unióhoz. De még az EU-taggá lett országokban is olyan szegénységi gócpontok vannak, mint például a kelet-szlovákiai cigány települések, Lengyelországban a helyenként a 19. századot idéző önellátó parasztgazdaságok tömegei, illetve a balti országokban az állampolgársághoz is nehezen jutó orosz kisebbség.

Az ENSZ most azzal próbál javítani a helyzeten, hogy csatasorba hívja a magánszektort, az érintett térségekben jelen lévő helyi, illetve külföldi - sok esetben multinacionális - cégeket, felhíva figyelmüket a vállalati szociális felelősségre a működési területüket képező országokban, illetve régiókban. A szegénység enyhítése és a kirekesztettség leküzdése mellett a - növekedés egyik legnagyobb forrásának számító - kisvállalkozói szektor támogatása is kiemelt feladat. Az ENSZ-en belül működő Magánszektor és Fejlesztés Bizottság a világszervezet főtitkárának megbízásából készített - a közgyűlés idei ülésszaka elé kerülő - tanulmányában paradigmaváltás értékű megállapításként leszögezi: a fejlődés alapjául szolgáló megtakarítás, beruházás és innováció javarészt a magánszektorban és a helyi közösségekben születik.

Egy másik jelentős ENSZ-kezdeményezés az 1999. februárban Davosban meghirdetett globális megegyezés (Global Compact - GC), amelynek kiemelkedő eseménye volt a Kofi Annan főtitkár vezetésével idén júniusban 500 nagyvállalati vezető részvételével tartott csúcstalálkozó. Az egykor alig ötven vállalat részvételével indított GC mára a világ legnagyobb méretű, a magánszektor társadalmi felelősségére építő hálózatává vált, 1700 vállalat - köztük olyan nagyok, mint a német-amerikai DaimlerChrysler autógyár, az élelmiszer-ipari francia Danone, a svéd Volvo-csoport, a mobiltelefon-gyártó finn Nokia, az üdítőital-készítő brit Cadbury Schweppes vagy az amerikai Pfizer gyógyszergyár - csatlakozott hozzá. A tagvállalatok a GC eredeti kilenc - általános emberi jogi, munkajogi és környezetvédelmi elveket felölelő - alapelve mellé a júniusi találkozón tizedikként felvették a korrupció elleni küzdelmet. A GC nemzeti szervezetei a tíz alapelven túl gyakran a saját országuk számára fontos feladatokat tűznek ki maguk elé, ajánlásokat fogadnak el - együttműködésben a vállalati szektorral. Olaszországban például az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetével (ILO) közösen igyekeznek munkaerő-politikai ajánlásokat tenni a kormánynak, hogy segítsék a társadalomból kirekesztődő csoportok - elsősorban bevándorlók, nők, idősek - be-, illetve viszailleszkedését.

A kelet-európai régióban - miként a fejlődő országok nagy részében - az UNDP szervezi a GC programjait. Lengyelországban például a GC helyi szervezete az UNDP-vel karöltve szociális feladatok ellátására szövetkezett az iskolai oktatást, a civil társadalom fejlődését, valamint a fenntartható turizmust támogatva. Bulgáriában az UNDP és a megnyert vállalatok az üzleti etika alapnormáinak közös kialakítására és betartatására koncentrálnak. Üzbegisztánban a napelemeket gyártó dán Batec cég a taskenti, illetve a koppenhágai kormány, valamint az UNDP együttműködése révén két helyi gyártót juttatott fejlett technológiához, illetve részt vett az ottani viszonyokhoz igazított prototípus kifejlesztésében.

A londoni székhelyű McKinsey tanácsadó cég elemzése szerint a GC-világhálózat máris hozzájárult a vállalati szektor szociális felelősségének globális méretű tudatosításához. Nagy kérdés ugyanakkor, miként lehet hosszabb távon összehangolni a vállalatok szociális felelősségét a magánszektor alapvető céljával, a profitmaximalizálással. Ráadásul az ENSZ szervezetébe sokan még ma is antikapitalista értékeket szeretnének belelátni, a nemzetközi civil szervezetek jelentős része rossz néven is veszi a magánszektor felé való nyitást. Az ENSZ számára azonban egyre világosabb, hogy csak előre menekülhet: a világ nyomasztó szociális problémáinak megoldására akkor van esély, ha a fejlődő, illetve az átalakuló országok kedvezőbb feltételeket teremtenek a magánbefektetések - különösen a helyi kisvállalkozói szektor - számára, a kormányok és a világszervezet pedig szorosabbra fűzik kapcsolatukat a privát szféra vállalataival.

A roma döntéshozók hallgatnak Gyöngyöspatáról és ez is csak Orbánnak jó

A roma döntéshozók hallgatnak Gyöngyöspatáról és ez is csak Orbánnak jó

Újabb negatív rekord született, soha nem volt még ennyi szén-dioxid a légkörben

Újabb negatív rekord született, soha nem volt még ennyi szén-dioxid a légkörben

Kártérítést kaphat Tóásó Előd

Kártérítést kaphat Tóásó Előd

A kormány közel hétezer munkahelyet vett 2019-ben, darabját 16 millió forintért

A kormány közel hétezer munkahelyet vett 2019-ben, darabját 16 millió forintért

Kőbányán is kihirdették a klímavészhelyzetet

Kőbányán is kihirdették a klímavészhelyzetet

Előadás közben egy nyest zuhant a nézők közé a miskolci színházban

Előadás közben egy nyest zuhant a nézők közé a miskolci színházban