Óriásüzlet

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Egybeolvasztották az orosz Gazprom óriáscéget és a teljesen állami tulajdonú Rosznyefty olajipari vállalatot. Az állam így többségi tulajdonossá vált a világ legnagyobb gázipari cégeként emlegetett Gazpromban, egyúttal szélesebbre tárta a kaput a vállalat iránt élénken érdeklődő külföldi befektetők előtt.

Több legyet ütött egy csapásra a moszkvai kormány a múlt héten. Mihail Fradkov miniszterelnök döntést hozott a gázipari óriáscég, a Gazprom és a száz százalékig állami tulajdonban lévő Rosznyefty olajipari vállalat egybeolvasztásáról. A részvénycserével az év végéig végrehajtandó ügylet során a 38,4 százalékban állami tulajdonban lévő Gazprom leányvállalatai - amelyek együttesen 16,2 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban - a cég 10,7 százalékos részvénycsomagját becserélik a Rosznyefty százszázalékos pakettjére. Az orosz olajkitermelés öt százalékát adó társaság így a Gazprom részévé válik. Az ügylet révén a Gazprom többségi, 50,1 százalékos állami tulajdonba kerül: a 38,4 százalékos közvetlen állami tulajdon, valamint a Rosznyeftyen keresztül szerzett 10,7 százalékos rész mellett ugyanis egyszázalékos Gazprom-résztulajdonnal rendelkezik a teljesen állami kézben lévő, gázszállítással foglalkozó Roszgazifikacija cég is.

Az ügyletet jóváhagyó - sőt elemzők szerint hathatósan ösztönző - Vlagyimir Putyin elnök máris kijelentette: amint meglesz az ötvenszázalékosnál nagyobb állami tulajdonhányad, a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni azt a korlátozást, mely szerint külföldiek csak jelentős, 10-20 százalékos felárért, tízes csomagokban vehetnek Gazprom-papírokat. A kettős részvényárfolyam megszüntetése mellett Moszkva feltehetően azt a gátat is felszámolja, hogy a Gazpromnak legfeljebb 20 százaléka kerülhet külföldi kézbe.

Két nap alatt húsz százalékkal emelkedett a Gazprom-részvények árfolyama a moszkvai tőzsdén, és kisebb mértékben ugyan, de a londoni börzén is javult a kurzus az összeolvadás és a korlátozások közelgő felszámolásáról szóló hírek hatására. Elemzők szerint rövid időn belül a jelenlegi 50 milliárd dollárról százmilliárdra emelkedhet a Gazprom piaci értéke, mivel a külföldi egyéni és intézményi befektetők az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítanak az óriásvállalat iránt. A külföldiek egyébként úgynevezett szürke ügyleteken keresztül eddig is igyekeztek kijátszani a részvényvásárlási korlátozásokat, és amikor augusztusban egy ellenzéki képviselő a Gazprom valódi részvényesi struktúrájának kivizsgálását sürgette a moszkvai parlamentben, a cég részvényeinek árfolyama egyetlen nap alatt 12 százalékkal zuhant. A vizsgálatot szorgalmazó Jurij Szaveljov, a duma ipari bizottságának alelnöke szerint az orosz magánszemélyek és befektetési alapok mögé bújó külföldiek máris 25-40 százalékos Gazprom-részesedéssel rendelkeznek. Az "új" Gazpromnak egyébként szakértők szerint legalább ötször akkora olaj- és gáztartalékai vannak, mint az amerikai Exxon Mobilnak, hatszor akkorák, mint a British Petroleumnak (BP), és nyolcszor akkorák, mint a Royal Dutch/Shellnek.

A Gazprom "államosításának" másik fontos következménye lehet elemzők szerint, hogy az új óriásvállalat jó eséllyel pályázhat a már több mint hétmilliárd dollárnyi adóhátralék és büntetés kifizetésére kötelezett és a csőd szélén álló Jukosz olajipari vállalat legértékesebb elemeinek megszerzésére. Elsősorban is a leggazdagabb orosz üzletember, a jelenleg börtönben ülő Mihail Hodorkovszkij nevével fémjelzett cég kitermelésének mintegy hatvan százalékát adó Juganszknyeftyegaz többségi tulajdonára. Bár a Gazprom első embere, Alekszej Miller a napokban cáfolta, hogy a cég rá akarná tenni a kezét a Jukosz-vagyon egy részére, moszkvai politikai körökben egyáltalán nem tartják kizártnak: a Rosznyefty-vásárlás után a Gazprom-leányvállalatoknál maradt 5,5 százalékos Gazprom-résztulajdonért cserébe az állami holdinghoz kerül a kitermelővállalat.

Több tényező is arra utal, hogy a Juganszknyeftyegaz a Gazpromé vagy a magántulajdonban lévő, de Kreml-közelinek mondott Szurgutnyeftyegazé lesz. A Szövetségi Energiaügynökség vezetője, Szergej Oganyeszjan a napokban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az lenne a legjobb, ha az olajkitermelés húsz százaléka állami ellenőrzés alá kerülne. Hasonlóképpen nyilatkozott Szergej Ivanov védelmi miniszter is, aki egy tavalyi interjújában úgy vélekedett, az államnak meg kell szereznie a stratégiai iparágak fölötti ellenőrzést.

Erősíti a hazai "vásárlók" esélyeit, hogy - legalábbis a HVG-nek nyilatkozó elemzők szerint - az esetleges későbbi perektől tartó külföldi befektetők nem kívánnak részt vállalni a padlóra küldött Jukosz felosztásában. A Jukosz-dráma végének közeledtére utal egyébként, hogy a cég vezetői hétfőn bejelentették: napokon belül a harmadára csökkentik a Kínának szánt olaj mennyiségét. Az indoklás szerint a cégnek - számlái zárolása miatt - nincs pénze a fuvardíj kifizetésére. A moszkvai sajtó által provokatívnak minősített döntés meglepetést keltett, hiszen korábban több - kínai és orosz - illetékes is közölte, a Jukosz fizetésképtelensége esetén hajlandók átvállalni a díj kifizetését.

Akár egy hónapon belül visszavonhatják a BP egyik legértékesebb kitermelési engedélyét - jelentette be a múlt hét közepén egyébként Jurij Trutnyev ásványkincsügyi miniszter -, ha a brit cég nem fejleszti Moszkva szándékainak megfelelően a szibériai Kovitka gáz- és olajmező infrastruktúráját. Bár elemzők szerint szinte kizárt az engedély megvonása, figyelemre méltó, hogy az utóbbi hetekben a Gazprom több illetékese is megerősítette, hogy az ott eddig csak a gáz szállításában érdekelt cégük részt venne a kitermelésben is.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA