Tetszett a cikk?

Hosszú licit végén a japán Sony vezette konzorcium tette a legjobb ajánlatot az utolsó nagy független hollywoodi stúdióra, az oroszlános védjegyéről ismert MGM-re. A Sonynak főleg az MGM több ezres filmkönyvtárára fájt a foga, annak révén ugyanis tetemes nyereségre tehet szert a DVD-eladásokból.

A világ legnagyobb médiabirodalmaként emlegetett amerikai Time Warner vezetői abban a hitben ringatták magukat, hogy nyeregben vannak, és 4,6 milliárd dolláros ajánlatukkal simán megszerzik a csillogó múltjánál szerényebb jelenű hollywoodi Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) filmstúdiót. A The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap értesülései szerint szeptember második csütörtökjén már csak percek hiányoztak ahhoz, hogy az MGM igazgatótanácsa rábólintson az ügyletre, akkor azonban váratlanul fax érkezett a cég Los Angeles-i központjába az addig vesztesnek tűnő, a japán Sony elektronikai konglomerátum vezette konzorcium legújabb, mintegy 4,9 milliárd dolláros vételi ajánlatával.

A Time Warner erre feladta a hosszú ideje tartó licitet, és az MGM-nél a napokban az egyedül maradt vevőjelöltről szavaznak. Lapértesülések szerint a csaknem 3 milliárd dollár készpénzt és 1,9 milliárd dollár adósság átvállalását jelentő tranzakcióban a Sony 250-300 millió dollárral vesz részt. Hasonló összeggel száll be két befektetési társaság, a CS First Bostonhoz tartozó DLJ Merchant Banking Partners és a - korábban például a Burger King gyorsétteremlánc felvásárlásában is részt vett - Texas Pacific Group, egy harmadik, a Providence Equity Partners 450 milliót invesztál, míg a fennmaradó összeg a konzorcium által fölvett bankhitelből származik. A japán cég külön üzletet kötött a 22 millió előfizetőjével az USA legnagyobb kábelhálózatát birtokló - és néhány hónapja a Disneyre sikertelen ajánlatot tett - Comcast Corporationnel, amely opcióját beváltva 300 millió dollárért 20 százalékos részt vásárolhat az MGM-ben.

A Sony emellett abban is megegyezett, hogy a Comcasttal közös vállalatot hoz létre televíziós produkciók gyártására, és a saját, illetve az MGM "filmkönyvtárából" havi 200-200 alkotást ad át a kábelcégnek, hogy az bővíthesse az előfizetői által lehívható filmek kínálatát. Ez is jelzi, hogy a Sonyt - illetve az akvizícióhoz a tőke többi részét biztosító befektetőket - az MGM korántsem csak filmstúdióként érdekli. A hollywoodi ügyekben jártas Los Angeles Times napilap értesülései szerint az MGM olyan leányvállalatként élhet majd tovább, amely a mostani visszafogott tempónál is ritkábban áll elő új mozifilmekkel.

Az MGM igazi értéke - leszámítva persze a négy évtizede jövedelmező James Bond franchise-t és a Steve Martinnal éppen megújítani tervezett Rózsaszín Párduc szériát - ugyanis hatalmas filmkönyvtára, amely mintegy négyezer, 1948 utáni alkotással büszkélkedik. Az MGM megszerzésével a Sony - amely 1989-ben 3,4 milliárd dollárért vette meg a Columbia Pictures stúdiót a Coca-Colától - becslések szerint a Hollywoodban készült színes mozifilmek felével rendelkezik majd, és ezt több területen is kiaknázhatja. Ahogy a német Bertelsmann médiabirodalomhoz tartozó BMG és a Sony Music egyesülése és piacvezetővé válása a lemezkiadók között (HVG, 2004. július 31.) segítheti a Sony szórakoztatóelektronikai ágában kifejlesztett új generációs zenei eszközök terjedését, úgy teheti ugyanezt a kétszeresére bővült filmkönyvtár a mozgóképek "közvetítésében" várható technológiai változások terén.

A bőséges "képi tartalom" - a filmek mellett a tévésorozatok, amelyekből 10 ezer epizódot hoz az MGM - a Sony számára biztos jövedelmi forrást jelenthet a kábelhálózatokon, illetve a széles sávú internetes kapcsolatokon keresztüli "video-on-demand" filmlehívási szolgáltatások ellátásával, de még ennél is nagyobb üzlet a DVD-megjelentetés. A filmstúdiók ugyanis már legalább ugyanannyi, ha nem több bevételre tesznek szert egy-egy sikeres produkció DVD-kiadásából, mint a moziforgalmazásból, nem is beszélve arról a pénzről, amit filmkönyvtáraik darabjainak újbóli megjelentetése fial.

A Sony az MGM-ével kibővített, közel nyolcezer címet tartalmazó mozifilmbázisát emellett arra is kihasználhatja, hogy az új generációs, nagy felbontású DVD-lemezek kifejlesztését az általa favorizált formátum felé térítse. Jelenleg ugyanis döntetlenre áll a Sony és a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai cégének számító, szintén japán Matsushita, valamint a holland Philips és a dél-koreai Samsung pártfogolta Blu-ray konzorcium, illetve a HD-DVD változat mellett voksoló Toshiba és NEC fémjelezte csoport közti küzdelem.

Míg a japán cég és befektetőtársai a jövőbeni profitot tervezik, az MGM 74 százalékát birtokló, 87 éves amerikai üzletember, Kirk Kerkorian már a jelen nyereségét számlálhatja. A stúdió eladásából 2,1 milliárd dollárt kap - miután rendkívüli, adómentes osztalékként az idén májusban már 1,4 milliárd dollárhoz jutott az MGM-től -, amiből finanszírozhatja Las Vegas-i kaszinóüzletét (HVG, 2004. július 24.). Ráadásul nem mindennapi bravúrt ér el, hiszen harmadszor adja el csinos haszonnal az MGM-et, amelyet 1969-ben szerzett meg. Az első vevő 1986-ban Ted Turner volt, aki hírtelevíziója, a CNN finanszírozási igényei miatt megszorulva rövidesen kénytelen volt "visszaadni" az MGM-et Kerkoriannak, igaz, az 1948 előtti filmek - mint az Elfújta a szél vagy az Óz, a nagy varázsló - jogait megtartotta. Az örmény származású milliárdos 1990-ben Giancarlo Parrettinek adta el a stúdiót, majd annak csődbemenetele után a hitelező francia Credit Lyonnais banktól vásárolta vissza 1996-ban, hogy ötmilliárd dollár körüli vételár reményében az idén újra aukcióra bocsássa.

Elhunyt Radomir Antic, a legendás futballedző

Elhunyt Radomir Antic, a legendás futballedző

Bejelentette az Apple az új termékét, jön az "iPajzs"

Bejelentette az Apple az új termékét, jön az "iPajzs"

Ég az erdő az egykori csernobili atomerőmű körül

Ég az erdő az egykori csernobili atomerőmű körül