Tetszett a cikk?

Az európai alkotmány májusi franciaországi leszavazásának kísértete lebegett a múlt heti uniós kormányfői csúcstalálkozó fölött. A résztvevők végül nemcsak a deficitszabályozás lazítására bólintottak rá, hanem engedtek a szolgáltatási piac liberalizálását ellenzőknek is.

Frits Bolkestein, az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben távozott 72 éves, liberális párti holland exbiztosa hovatovább megéri, hogy Európa egyes fertályain a szülők vele ijesztgetik csintalan gyermekeiket. A nevéhez fűződő közösségi törvényjavaslat-tervezetet - amely az európai gazdaság növekedésének serkentése végett lebontaná a határon átnyúló szolgáltatások elé állított nemzeti protekcionista falakat (HVG, 2005. február 26.) - tavaly januárban fogadta el teljes egyetértésben a balközép Romano Prodi elnök által irányított, nagyobbrészt szocialista politikusokból álló EB. Némiképp érthető a tisztét öt hónapja betöltő jobbközép José Manuel Barroso portugál EB-elnök megrökönyödése azon, hogy pusztán mert a Prodiéktól megörökölt javaslatot napirenden tartja, újabban az európai baloldalon egyesek az özvegyek és árvák kifosztójának bélyegzik. A "névadó" is méltatlannak látja a helyzetet "Kissé idegengyűlölő tendenciákat érzékelek" - méltatlankodott a francia Le Figaro napilapban a volt holland belső piaci biztos, hallván, hogy a Szajna partján némelyek már csak "Frankenstein-direktívaként" emlegetik az ominózus tervet.

HVG
A szolgáltatások szabad áramlását elősegíteni hivatott elképzelés a jövőben az EU növekedésgyorsító, úgynevezett lisszaboni stratégiájának egyik markáns tételét képezné - ha hagynák. "Mivel az európai gazdaság 70 százalékát a szolgáltatások adják, nem kell közgazdászprofesszornak lenni annak belátásához, hogy itt kell hozzányúlni a dolgokhoz" - fogalmazott Charlie McCreevy, Bolkestein ír utódja. A program - amely szerint az EU 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává fejlődne - félidőre csak szerény eredményeket produkált. Az EU állam- és kormányfői a múlt héten kifejezetten a lisszaboni program újraindításának jegyében gyűltek össze Brüsszelben, ám a szolgáltatási direktívára zúdított össztűztől megrettenve rögtön be is húzták a féket.

A Bolkestein-elv igen egyszerű. Mivel a szakmai céhek érdekérvényesítő képességének hála az EU-ban sok helyütt nemzeti rendelkezések miriádja tartja távol a versenytársakat az egyes szolgáltatói ágazatokba való behatolástól, a "származási ország elvét" kell alkalmazni, vagyis minden vállalkozás a telephelye szerinti tagállam szabályai szerint nyújthasson szolgáltatást egész Európában. A tervezet fontos megszorítása szerint ugyanakkor a szolgáltatás végzésére másik tagállamba ideiglenesen kihelyezett alkalmazottnak ki kell fizetni legalább a célországban előírt minimálbért.

Ennyi biztosíték azonban messze nem elégíti ki a "származási ország elve" hallatán vöröset látó német, francia, belga, skandináv érdekvédelmi szervezeteket és politikai mozgalmakat, amelyek a dereguláció nyomán bekövetkező "szociális dömpinggel", az "európai szociális modell" halálával és a szolgáltatások minőségének zuhanásával riogatnak. Tény, hogy a törvény bevezetése esetén megerősödne az alacsony bérszínvonalú új uniós tagállamok szolgáltató vállalkozásainak nemzetközi versenyképessége, amit azonban - vélekednek szakértők - a kelet-európai bérek emelkedése előbb-utóbb kiegyensúlyozna. Példaként emlegetik, hogy a Finnországban jelenleg alkalmazott 2400 külföldi építőmunkás felét - jórészt finn tulajdonú - munkaerő-kölcsönző alvállalkozók "szállítják" Észtországból, aminek hatására az utóbbiban tavaly ötödével ugrottak meg az építőipari bérek. A verseny azonban nemcsak kelet-nyugati irányban éleződik: múlt héten az ír Ryanair légitársaságot ítélte el egy belga bíróság, mert Belgiumban dolgozó alkalmazottainak szerződésében az ír, és nem a belga szociális előírásokat érvényesítette.

Furcsa szituációkhoz vezet a Bolkestein-tervezetet övező, egyre súlyosabb demagógiával terhelt atmoszféra. Egyazon platformra került például a "szociális dömping" ellen március 19-én tartott 50 ezer fős brüsszeli tömegtüntetés élén menetelő John Monks, az Európai Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának vezetője, valamint Jacques Chirac francia államfő, az európai jobbközép "iskolamestere". Az EU-alkotmány leszavazásával zsaroló francia baloldal által sarokba szorított Chirac a csúcs előtt elmérgesedett telefonbeszélgetésben követelte Barrosótól: vonja vissza a szolgáltatási direktíva tervezetét.

Az EB-elnök azonban - aki pár héttel korábban már jelezte, hogy hajlandó bizonyos módosításokat elfogadni - szembeszegült. "Az EU-nak 25 tagállama van, nem vehetem figyelembe csupán az egyik szempontjait!" - jelentette ki másnap, nyilvánosan nehezményezve, hogy a francia politikai elit az EU-alkotmány esetleges elbukásának felelősségét őrá akarja hárítani, ahelyett hogy felvenné a harcot a május 29-ei népszavazás és az attól teljesen független szolgáltatási direktíva ügyét összemosó gátlástalan populizmus ellen. "A következő másfél évben egy sor tagállamban tartanak referendumot. Addig egy szalmaszálat se tegyünk keresztbe?" - fakadt ki múlt kedden Barroso.

Mégis ide lyukadhat ki az EU. A lisszaboni program második félidejét elindító múlt heti csúcstalálkozó közös közleménye úgy fogalmaz: "A szolgáltatások belső piacát teljesen ki kell bontakoztatni, egyidejűleg meg kell őrizni az európai szociális modellt." A javaslat ellenzői alá lovat adva, a szöveg hozzáteszi: "A direktívatervezet jelenleg nem felel meg teljesen a kívánalmaknak, ezért a jogalkotási folyamat során széles körű konszenzust kell teremteni." Ha az EB-elnök engedett volna a rá nehezedő nyomásnak, és ejti a tervezetet - amire jogilag nem kötelezhető -, az az európai szolgáltatásliberalizáció azonnali eltemetését jelentette volna. Most már "csak" a tetszhalottá válása fenyeget.

"Hát nem csodálatos a demokrácia? Az emberek megszólaltak, a vezetőknek pedig oda kellett figyelniük!" - örvendezett a fejlemények láttán Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) dán elnöke, arra buzdítva társait az Európai Parlamentben (EP), hassanak oda, hogy a csúcson született döntés ne csupán a Chirac politikai túlélését szolgáló mentőöv legyen, hanem váljon "az európai tanárok, ápolónők, ügyvédek, vízvezeték-szerelők és fodrászok állásbiztonságának garanciájává".

A parlamenti tűzijáték várhatóan májusban, még a franciaországi népszavazást megelőzően elkezdődik, amikor Evelyne Gebhardt német szocialista jelentéskészítő nyilvánosságra hozza módosító javaslatait. Barroso egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy számára hol húzódik a felvizezés megengedhető határa, s alighanem abban bízik, az EP különféle, belső fegyelmet nem mindig gyakorló frakcióiban talál majd összesen annyi támogatót, amennyi megmenti az egységes európai piac betetőzéséhez elengedhetetlen, nagy jelentőségű tervezet érdemi újításait.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Nemzetközi gazdaság

Óhajok hídja

Változatlan maradt a 2000-ben elhatározott, tíz évre szóló lisszaboni program hármas célrendszere - a versenyképesség...

1790 forint helyett most ingyen töltheti le telefonjára az egyik legszebb játékot

1790 forint helyett most ingyen töltheti le telefonjára az egyik legszebb játékot

A felhatalmazási törvényről a Fülkében: Nem lesz kontroll

A felhatalmazási törvényről a Fülkében: Nem lesz kontroll

Csökkent a munkanélküliség, mielőtt a járvány bevitte a mélyütést a magyar gazdaságnak

Csökkent a munkanélküliség, mielőtt a járvány bevitte a mélyütést a magyar gazdaságnak