Tetszett a cikk?

Sokkolóan magasnak érzik a cégvezetők, az állami intézmények vezetői és a politikusok jövedelmét a portugálok az eurózóna legalacsonyabb béreket fizető országában.

Másról sem hallanak a portugálok az utóbbi években, mint hogy az ország nehéz gazdasági helyzete miatt elkerülhetetlen a nadrágszíjmeghúzás. Így aztán érthetően nagy felháborodást keltett, amikor kiderült: a spórolást hirdetők maguk továbbra is nagy lábon élnek. Egyes állami intézmények vezetői, részben vagy egészben állami tulajdonban lévő vállalatok elnökei, igazgatói a 374 eurós minimálbér és a 645 eurós átlagbér akár nyolcvan-százszorosát is megkeresik. Portugália egyébként is a nagy egyenlőtlenségek országa: a 15 régi EU-tag sorában itt a legmélyebb a szakadék a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 20 százaléka között.

Az európai szinten is magasnak számító vezetői fizetések akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor nemrég kiderült, hogy a pénzügyminiszter - aki egyébként a költségvetési deficit visszaszorítása érdekében önmegtartóztatásra szólította fel a portugálokat - havi 6415 eurós fizetése mellé 8199 eurós nyugdíjban is részesül előző munkahelyétől, a Portugál Nemzeti Banktól. Ráadásul a napokban - éppen túlzott szigora miatt - lemondásra kényszerült Luis Campos e Cunha keresete még csak nem is tartozott a kirívóan magasak közé. Vítor Constancio, a portugál jegybank jelenlegi elnöke - aki nap mint nap harcosan kiáll a megszorító intézkedések szükségessége mellett - havi 19 ezer eurós alapfizetést vesz fel. Jóllehet nem mindenhol hozzák nyilvánosságra a felső vezetők bérét, a Visao című hetilap legalább húsz olyan, állami intézmények élén álló vezetőt talált, akinek a keresete magasabb, mint a - havi 7 ezer euró fizetéssel és 2800 eurós reprezentációs költségkerettel rendelkező - köztársasági elnöké.

A vízügyi vállalat elnöke, Pedro Serra például havi 9,5 ezer euró mellett évi 91 ezres kiegészítő kedvezményben is részesül; Joao Marques de Cruz, a külkereskedelmi intézet elnökének bankszámlájára havonta 11 ezer eurót utal munkahelye; a versenyhivatal elnöke, Abel Mateus havi apanázsa pedig 16 ezer euró; a nemzeti légitársaság (TAP) elnökének, Fernando Pintónak havi 13,5 ezer euró jár. Kirívóan magas bért, havi 23 ezer eurót tehet zsebre Paulo Macedo adóhivatali elnök. A luxusfizetésű köztisztviselők sorában azonban az első helyet Vítor Martins, az ország vezető takarékbankja, az állami Caixa Geral de Depósitos (CGD) elnöke mondhatja a magáénak havi 25 ezer euróval.

A részben állami tulajdonú nagyvállalatok vezetői közül az EDP elektromos művek, a Galp-Energia vagy a Portugal Telecom igazgatótanácsának élén állók alapfizetése havonta 40 ezer euró is lehet. Ezt a különböző kedvezmények, jutalmak pedig akár meg is duplázhatják. Ugyanezeknél a vállalatoknál egy adminisztratív dolgozó bére havi 700 euró körül van. A Galp részvényeinek 34 százalékával rendelkező olasz ENI már ki is fejezte nemtetszését amiatt, hogy a cég elnökének keresete jóval felülmúlja az olasz vállalat vezetőjének járandóságát.

Az állami adminisztráció 700 ezernyi dolgozójának - akik közül több mint 7 ezren vezető állásúak - a bére a portugál hazai össztermék (GDP) 15 százalékát emészti fel. Ezen belül is az egészségügyi és oktatási szektor jelenti a legnagyobb terhet. Miközben a kórházi igazgatók egy része 10-15 ezer euró között keres, egy kezdő kórházi orvos alapfizetése 1600, egy ápolónőé 970 euró körül mozog (egy iskolai tanáré átlagban 1200).

A legalacsonyabb dolgozói fizetések a magánszektorban vannak, így például a textil- vagy cipőüzemekben alkalmazottak alig valamivel kapnak többet a minimálbérnél. A portugál családok eladósodottsága évről évre nő, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek részletre történő vásárlása, illetve a legalább 120-150 ezer euróba kerülő lakások hitelre való megvétele miatt. Pillanatok alatt elkelnek ugyanakkor a 400-500 ezerért kínált luxuslakások, és nagy a kereslet a drága gépkocsik és más luxuscikkek iránt is.

A kirívóan magas menedzserfizetések is növelik a társadalmi igazságtalanságot - ismerte el nemrég José Sócrates miniszterelnök. A kormány azonban - érvelnek gazdasági szakértők - nem teheti meg, hogy a magánszférában szokásosnál kevesebbet fizessen. Ellenkező esetben elveszítené az olyan menedzsereket, mint a TAP-vezér, aki nyereségessé tette a hosszú időn át veszteséges légitársaságot, vagy az adóhivatal vezetője, aki sikeresnek mutatkozott az adóbehajtásban, akárcsak a CGD-elnök, akinek irányítása alatt a pénzintézet 84,6 milliárd eurós aktívumot ért el.

A kormány ennek ellenére megpróbálja visszafogni az elszaladt vezetői béreket: a magas beosztásúak bérét az idén és jövőre nem emelik, nem lesz nyereségrészesedés, és korlátozzák a reprezentációs költségkeretet, valamint a szolgálati autók számát és értékhatárát. A kabinet napirendbe vette az állami szektor egyes vezetőinek, valamint a politikai tisztségek viselőinek járó különnyugdíjak felszámolását is. Ez a jelenlegi kedvezményezetteket még nem érinti. Kivéve az 5300 eurós fizetéssel és 2 ezer eurós reprezentációs költségkerettel rendelkező miniszterelnököt, aki - amolyan példaképpen - máris lemondott erről a pluszjövedelemről.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Moderna: fél évvel a második oltás után is jól véd a vakcina az összes vírusvariáns ellen

Moderna: fél évvel a második oltás után is jól véd a vakcina az összes vírusvariáns ellen

Két magyar gimnazista nyerte a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét

Két magyar gimnazista nyerte a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét

A Siri elkotyogta, hogy áprilisban újabb Apple-bemutató lesz

A Siri elkotyogta, hogy áprilisban újabb Apple-bemutató lesz