Tetszett a cikk?

Osztrák cégek főszerepre törnek a szlovákiai infrastruktúrában: a pozsonyi repülőtér, a kikötő, valamint a vasúti teherszállítás privatizációjában.

Napokon belül felbontják a pozsonyi repülőtér 66 százalékára kiírt a privatizációs pályázatokat. A tenderre a szlovák közlekedési minisztérium szerint 49 beruházó, köztük két osztrák csoport is jelentkezett. Az egyikben az AUA nemzeti légitársaság állt össze a Strabag építőipari céggel és az Erste bankkal, a másikban a bécsi tőzsdén is jegyzett schwechati repülőteret üzemeltető Flughafen Wien (FW) a Raiffeisen bankkal és egy szlovák céggel társult.

Az AUA idén januárban vette meg a masszívan deficites szlovák nemzeti légitársaság, a Slovak Airlines (SA) 63 százalékát, ami jócskán növeli esélyeit. Az SA-t 1998-ban alapította a Csehországtól való elválás után légitársaság nélkül maradt szlovák állam. A társaságnak mindössze egy Boeing-737-es repülőgépe van, tavaly - 206 ezer utast szállítva - 13,7 millió euró veszteséget szenvedett az előző évi 3,7 millió után. Az AUA már 2004-ben kezességet vállalt a szlovák cég 5 millió eurós hitelére, a minap pedig jelezte: az eladásra kínált további 37 százaléknyi tulajdonra is vevő.

Túl nagy áldozatot hozott azonban az AUA a piacszerzés érdekében. Legalábbis erre utal, hogy a hírek szerint pár nappal ezelőtt - az Erstével együtt - visszavonta a pozsonyi reptérre tett ajánlatát. A háttérben - latolgatják az osztrák lapok - a bécsi repülőtér és az osztrák légitársaság közti különalku állhat. A HVG értesülése szerint a Strabag egy másik konstrukcióban továbbra is versenyben marad.

A pozsonyi reptér 2002-ig álmos kis létesítmény volt, az európai légi forgalom peremén egyetlen szerény büfével üzemelt, korszerűsítésére az állami tulajdonos nem sokat áldozott. Feltámadását a reptér fő használójának számító és a bécsi tőzsdére készülő, belga-szlovák--spanyol-holland tulajdonú SkyEurope fapados légitársaságnak köszönheti, amelynek hatására valósággal robbant az utasok száma. Az idei négy hónapban 82 százalékkal többen fordultak meg pultjainál, mint egy évvel korábban, de a bécsi repülőtéri díjaknál 50 százalékkal olcsóbb szlovák kifutó további légitársaságokat is vonz. A csomag része a szintén 66 százalékban értékesítendő kassai repülőtér, amelynek földrajzi elhelyezkedése nem annyira kedvező. A tavaly részvénytársasággá alakított cég azonban szintén fejlődési pályára állt: utasforgalma 2004-ben 20 százalékkal nőtt (213 ezren fordultak meg). Új terminál is épült, amitől azt remélik, hogy néhány éven belül akár évi 700 ezres forgalom is elérhető.

Az FW azzal igyekszik kecsegtetni a pozsonyiakat, hogy a városig meghosszabbítja a Bécs központjától Schwechatig már megépített gyorsforgalmi vasutat (City Airport Trains), amivel újabb utazó tömegeket garantál. A szlovákok azonban attól félnek, hogy a pozsonyi 1 millióval szemben évi 15 milliós utasforgalmú osztrák reptér a fapados és charterjáratok lerakatává alakítja át Pozsonyt (és a szintén felkínált Kassát), miközben a nagyobb bevételt jelentő, komoly légitársaságokat magához irányítja. A bécsi reptér vezetői mindezt cáfolják, s 2010-re 17-30 milliós közös utasforgalmat ígérnek, az osztrák főváros polgármestere pedig hangoztatja: egyedül az FW ajánl egyszerre repülési és vasúti fejlesztést.

Van osztrák induló a szlovák vasúttársaságból leválasztott teherszállító cég, a Cargo Slovakia 100 százalékának privatizációjára is, amiből Pozsony legalább 500 millió eurót vár. Sajátos privatizációról van szó: az összes pályázó - hírek szerint 15 cég, köztük a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) - állami vasúttársaság. Az osztrák államvasút, az ÖBB leányvállalata, a Rail Cargo Austria abban a reményben indult, hogy ha a szeptember végén záródó tender neki kedvez, akkor Európa negyedik legnagyobb vasúti teherszállítója lehet. Ráadásul egy virágzó, 12 ezer alkalmazottal és értékes ingatlanokkal rendelkező, az idén várhatóan 50 millió tonna árut szállító szlovák cég kerülne a birtokába, amely a vonatok karbantartásáért, szervizelésért is felelős.

A remélt osztrák-szlovák infrastrukturális együttműködés példái tovább sorolhatók. A vállalkozási formában működő bécsi kikötő, a Wiener Hafen a pozsonyi Duna-kikötőt szeretné érdekkörébe vonni (egyelőre közelebbről nem részletezett közös logisztikai centrum kialakításáról van szó), a távközlésben érdekelt bécsi Kapsch magáncég pedig a szlovák autópályadíj-szedési rendszert építené meg.

A két főváros és környékének mintegy 4,5 millió lakost magában foglaló régiója iránti osztrák érdeklődés érthető, a térség infrastrukturális kapcsolatai ugyanis meglehetősen elmaradottak. A Bécs-Pozsony Duna-szakasz mindössze 50 kilométer, ennek a határig futó ausztriai részén csak most kezdeményez medermélyítést a bécsi kormány 200 millió eurós költséggel, hogy a teherszállító hajók végre biztonságosan hajózhassanak. A Bécset Pozsony elővárosával összekötő, alig 55 kilométer vasúton a legjobb esetben is egy órát vesz igénybe az utazás. A dízelmozdonyok villanyhajtásúra cserélését 2008-tól tervezik. Ami pedig a csupán 60 kilométernyi autóutat illeti, a Kittseenél lévő osztrák közúti határátkelőig Pozsonytól futó négysávos autópályát a szlovákok már 1990-ben megépítették, az osztrákok viszont csak 2007-re ígérik a Kittseet Parndorffal összekötő szakaszt, költségét 182 millió euróra becsülik. Az OECD nemrég erőteljesen bírálta is az elmaradásokat, amelynek okai között említette, hogy túl kevés döntés születik regionális szinten.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Idén is elmarad a Glastonbury

Idén is elmarad a Glastonbury

Kilőtt a látogatottsága az internetes keresőnek, amely legyűrné a Google-t

Kilőtt a látogatottsága az internetes keresőnek, amely legyűrné a Google-t

Nem szabad megenni: szennyezett kétszersültet hív vissza az IKEA

Nem szabad megenni: szennyezett kétszersültet hív vissza az IKEA