Tetszett a cikk?

Egyre népszerűbbek külföldön a minőségi portugál borok, az ágazat mégis komoly gondokkal küszködik.

Különlegesen jó minőségű bort ígér az idei ősz a portugál termelőknek, akik dicséretből is bőven szüretelhettek az utóbbi időben. A korábbi évek számos nemzetközi díja után nemrég a Wine & Spirits tekintélyes amerikai szaklaptól is elismerést kaptak: a világ száz legjobb borának 2005-ös listájára négy portugál is felkerült. Az egyik az úgynevezett zöldborok közül, a másik három a Douro folyó borvidékéről származó - de nem a már régóta jól ismert portói desszertborok közé tartozó - vörös nedű. A több mint nyolcezer bor közül válogató szakértők külön kiemelték, hogy a listára jutott portugál borokból kettő a kategóriájában kifejezetten olcsó. Külföldön főként a portugál borok sajátos zamatát értékelik, hogy a termelők nem próbálnak máshol népszerű ízeket és stílusokat utánozni, hanem a helyi, hagyományos szőlőfajták egyedi jellegzetességeit hagyják érvényesülni.

Terjedelmes cikket szentelt a portugál boroknak a napokban a The New York Times napilap is, azt jósolva, hogy Portugália a kiváló borok jelentős termelőjévé válhat néhány éven belül. A kezdeti sikerek után közepes és hosszabb távon vár komoly eredményeket a minőségjavításra fordított erőfeszítésektől Vasco Avillez, a borpromócióval foglalkozó, évi 7 millió euróból gazdálkodó ViniPortugal nonprofit termelői szervezet elnöke is. Akár már a mostani szüret is újabb díjnyertes borokat eredményezhet. Az Ibériai-félsziget mezőgazdaságában komoly károkat okozó idei rendkívüli szárazság ugyanis a szőlőre kedvezően hatott. Habár a mennyiség elmaradt a várttól - 20 százalékkal kevesebbet szüreteltek -, a sok napot és meleget kapott termésből rendkívül jó minőségű borra számítanak.

Az évi hétmillió hektoliterrel a világ bortermelő országainak sorában a kilencedik - Európában a harmadik - helyen álló Portugália növelni szeretné jelenleg csupán 4 százalékos nemzetközi borpiaci részesedését. A magyarországnyi területű országban 240 ezer hektáron termesztenek borszőlőt. A tavalyi 7,4 millió hektoliter bor 44 százaléka nevesített területről származó, minőségi ital. A bortermelők többsége részben szövetkezetekbe tömörült kistermelő ugyan, de az összes bor harmadát az öt legnagyobb portugál pincészet adja, az élen a Sogrape áll.

Habár fejenként évi 56 literrel a portugálok a világ harmadik legnagyobb borfogyasztói a franciák és az olaszok után, minden évben jócskán marad bor kivitelre is. Tavaly 3,2 millió hektolitert adtak el külföldre 550 millió euró értékben. A legtöbbet Franciaországba - 2004-ben 580 ezer hektolitert, a 275 ezer hektoliter portói és madeira mellett -, majd Olaszország, Németország, Angola és Nagy-Britannia következik a sorban, míg az USA a hetedik.

Az egyre javuló minőség ellenére mind nehezebb eladni a portugál bort. Tavaly - bel- és külföldön együttesen - 960 millió euró értékben kelt el belőle, az előző évinél 2,2 százalékkal kevesebb. Az utóbbi öt évben pedig éppen a felfejlesztett minőségi borok iránti kereslet is tíz százalékkal visszaesett.

A gondok a kizárólag a Douro folyó meghatározott borvidékén termelt, nagy nemzetközi hírnévnek örvendő portóit sem kerülik el. Míg 2000-ben 826 ezer hektolitert exportáltak belőle, tavaly csak 798 ezret. Pedig az úgynevezett felerősített bor gyártása - így például a hosszú éveken át tartó érlelés - külön megterhelés a termelőknek. A meredek hegyoldalon és köves talajon termesztett szőlő gondozása is jelentős, hektáronként évi 4 ezer eurós költséget igényel, mivel alig gépesíthető. A szőlőtőkék nagy része elöregedett - nem ritka közöttük a százévesnél is korosabb -, amit magyaráz, hogy a portói bor alapanyagát adó szőlő újraültetése hektáronként 30-40 ezer eurót is felemészt.

A hazai gondok mellett a hagyományaira büszke portugál borszakma számára a legnagyobb kihívás a jó minőségű, olcsó borokat kínáló új bortermelő országok - Dél-Afrika, Ausztrália vagy a legújabban Kína - világpiaci megjelenése. Nehézség a borfogyasztás általános visszaesése is. Portugáliában még néhány éve is elképzelhetetlen volt egy kiadós étkezés egy-két pohár bor nélkül, mára viszont sokan áttértek a sörre. Főleg a fiatalok, akik egyre később ismerkednek meg a borkultúrával. A bortermelők az éttermi árakra is panaszkodnak: míg egy üveg bor átlagos kereskedelmi ára 2,9 euró, és minőségi bort is lehet már 5-7 euróért kapni, a legkisebb éttermekben is 10-15 eurónál kezdődik egy palack ára.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Nem elég, hogy részeg volt, próbababával együtt lopott ruhákat

Nem elég, hogy részeg volt, próbababával együtt lopott ruhákat

Kipróbáltuk a Nespresso kapszulaforgató kávéfőzőjét, a Vertuót

Kipróbáltuk a Nespresso kapszulaforgató kávéfőzőjét, a Vertuót

Újabb irodaházat rombolt le az izraeli hadsereg, az AP helyi irodája is ott volt

Újabb irodaházat rombolt le az izraeli hadsereg, az AP helyi irodája is ott volt