Tetszett a cikk?

Óriási érdeklődést mutatnak külföldi befektetők a kínai bankok iránt. A tülekedőket az sem zavarja, hogy az ország pénzügyi szektora a többszöri konszolidáció ellenére is bőven rejt csapdákat.

A szárnyaló kínai gazdaság újabb kiugrásra váró szektorára hívta fel a figyelmet a China Construction Bank (CCB) minapi hongkongi részvénykibocsátásának elsöprő sikere. A vállalati és lakossági ingatlanhitelek zömét ellenőrző CCB - a négy kínai állami nagybank egyike - részvényeinek 12 százalékát értékesítette a börzén, amiből 8 milliárd USA-dolláros bevételhez jutott, miközben a befektetői igény ennek épp a tízszerese volt. A tőzsdei bevezetés méretét tekintve a legnagyobb volt, amit a világ pénzintézetei valaha is végrehajtottak, általában pedig a legjelentősebb azóta, hogy 2001-ben az amerikai Kraft Foods élelmiszer-ipari cég, a Philip Morrisból kiválva, saját részvényeket bocsátott ki.

Az élénk érdeklődést az sem vetette vissza, hogy Kína egyik meghatározó pénzintézete két évvel ezelőtti konszolidálása előtt még szinte fizetésképtelen volt, ráadásul irányítása változatlanul állami kézben van. Az üzletről most lemaradtak azonban máris készülhetnek. A CCB-t ugyanis hónapokon belül két másik is követheti a nagyok közül: a hozzá hasonlóan a kétszintű bankrendszer létrehozásával egyidejűleg, 1984-ben létrejött - mérlegfőösszege alapján rangelsőnek számító - Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), valamint a még Szun Jat-szen által 1912-ben alapított s a népi Kínában külkereskedelmi banki szerepet ellátó Bank of China. A hírek alapján az előbbi 10 milliárd, az utóbbi - melynek 2003 óta Magyarországon is működik leánybankja - 5 milliárd dolláros dobásra készül, míg a nagybankok sorában negyedik Agricultural Bank of China egyelőre nem tervezi a megjelenést a börzén.

HVG
A kínai bankok iránt külföldi szakmai befektetők is érdeklődnek. A CCB például júniusban 2,5 milliárd dollárért már eladta papírjai 9 százalékát az egyik vezető amerikai pénzintézetnek, a Bank of Americának. További 5,1 százalékhoz jutott Szingapúr állami befektetési társasága, a Temasek Holdings, amely a legaktívabb külföldi befektető a kínai bankszektorban, és éppen 3,1 milliárd dollárt szándékozik fizetni a Bank of China 10 százalékáért. Ez utóbbiban pontosan ugyanennyiért jutott szintén 10 százalékos paketthez a brit Royal Bank of Scotland, valamint az amerikai Merrill Lynch brókerház és a Kínában jó kapcsolatokkal rendelkező hongkongi milliárdos, Li Ka-sing alkotta konzorcium. Az ICBC ugyancsak 10 százalékos pakett eladásáról írt alá 3 milliárd dolláros szerződést az amerikai Goldman Sachs brókerház és az American Express pénzügyi szolgáltató cég, valamint a német Allianz biztosítótársaság alkotta csoporttal.

A befektetők érdeklődését - akárcsak más területeken - a pénzügyi szektorban is a hatalmas lehetőségek motiválják. Az 1,3 milliárd kínai lakos megtakarításainak nagysága mintegy 1500 milliárd dollárnak megfelelő jüan, és ez a pénz - jól működő értékpapírpiac hiányában - bankszámlákon hever. Az elképesztően nagy összeget a kínai pénzintézetek képtelenek olyan hatékonyan megforgatni, mint nyugati társaik. Ez utóbbiak - a pénz fialtatása mellett - óriási lehetőséget látnak az egyre duzzadó kínai középosztálynak nyújtandó pénzügyi szolgáltatásokban, így például hitelkártyák kibocsátásában, fogyasztási és jelzáloghitelek folyósításában.

A lelkesedést nem hűti, hogy a dollármilliárdokat kockáztatók egyelőre nem léphetnek túl a partneri viszonynál, és még a bankok irányításába se szólhatnak bele, legfeljebb immár belülről segíthetik a pénzintézetek piaci szemléletű átalakítását. Egy külföldi befektető ugyanis legfeljebb 19,9 százalékot szerezhet valamely kínai pénzintézetben, amelyben a külföldi tőke részesedése együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot. A kínai bankok ráadásul még nem fejezték be szervezetük egységesítését, a helyi fiókok sok esetben változatlanul a helyi káderek közvetett vezetése alatt állnak, és - gyakran a központ kívánalmaival ellentétesen - a helyi hitelezési érdekeket igyekeznek kiszolgálni. Jelen van a korrupció is, a Bank of China hongkongi leánybankjának volt vezetőjét például az idén nyáron ítélték sikkasztásért felfüggesztett halálbüntetésre. A CCB elnöki posztjáról pedig márciusban mondott le Csang En-csao, aki döntését személyes okokkal indokolta, ám a sajtó vesztegetési pénzek elfogadásáról írt.

A bizakodást erősíti ugyanakkor, hogy a pekingi kormány gőzerővel igyekszik felkészíteni a pénzügyi szektort 2007-re, amikortól a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozáskor vállalt kötelezettségeknek megfelelően liberalizálnia kell a bankszektort. Erre készülve zajlik 1998 óta a bankkonszolidáció, amelyre eddig 260 milliárd dollárt költöttek. A legtöbbet a kínai bankszektor aktíváinak csaknem 54 százalékát ellenőrző négy nagy bank kapta, amelyek nemcsak tőkeinjekcióban részesültek, de befagyott - általában az állami vállalatoknak központi sugalmazásra nyújtott - hiteleiket is kivitték az 1999-ben létrehozott négy követeléskezelő állami alapba. A bőkezű konszolidáció forrása Kína hatalmas, jelenleg 770 milliárd dollár körüli valutatartaléka.

A nagybankok után a külföldi befektetők felfedezték maguknak a kínai bankszektor két alsóbb szintjét is. A közepesen nagynak mondható, szakosodott vagy tartományi tulajdonban lévő, részvénytársaságként működő bankokat, valamint azokat a kisebbeket, amelyeket városok, önkormányzatok alapítottak. Ezek révén olcsóbban juthatnak hídfőhöz Kínában. A brit HSBC Holdings például 1,75 milliárd dollárt fizetett a sanghaji Bank of Communications - a négy nagy állami mögött nagyságrendekkel lemaradva ötödik helyen álló pénzintézet - 19,9 százalékáért, és arra is opciót szerzett, hogy 2007 után megduplázza tulajdonát. Ebben a körben kóstolgatja a kínai piacot a mérlegfőösszegét tekintve a világ legnagyobb bankcsoportjának számító amerikai Citigroup is, amely a Shanghai Pudong Development Bankban vett 4,6 százalékot, és máris tárgyal részesedése 19,9 százalékra emeléséről.

NAGY GÁBOR

Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik

Kásler: Csekély volt a tiltakozás a NAT ellen, szeptemberben bevezetik

Már 141-en fagytak halálra ezen a télen Magyarországon

Már 141-en fagytak halálra ezen a télen Magyarországon

Tüntetést szerveznek a fóti gyermekotthonban történtek miatt

Tüntetést szerveznek a fóti gyermekotthonban történtek miatt