Gomba módra szaporodnak Oroszországban a modern áruházláncok. Egyelőre elsősorban a hazai befektetők terjeszkednek, az ígéretes piacot a külföldiek többsége még mindig túl kockázatosnak tartja.

Másfél évtizeddel ezelőtt néha három-négy boltba is be kellett kukkantaniuk a moszkvaiaknak, hogy összevadásszák az aznapi betevő falatokat, ám mára gyökeresen megváltozott a helyzet. Moszkvában és Szentpéterváron szinte egymást érik a szuper- és hipermarketek, és az utóbbi években a kisebb városokban is megjelentek az országos, illetve nemzetközi láncok hatalmas üzletei. Áruhiány már az eldugott kistelepüléseken sincs, az ottani boltok forgalmának csak a korlátozott vásárlóerő szab határt.

Látványosan nő az utóbbi években az oroszországi kiskereskedelmi cégek összforgalma: a statisztikai hivatal dollárra átszámolt adatai szerint a 2003-as 148 milliárd után tavaly már 189 milliárdot tett ki. Eközben évről évre csökken az élelmiszerre költött összeg aránya a háztartások teljes költségvetésében. 2003-ban a vásárlók a teljes kiadásaik 46 százalékát, 63 milliárd dollárt fordítottak élelmiszerre, míg tavalyi 83 milliárd dolláros költésük már csak 44 százalékos arányt jelentett.

A piac főszereplői a hazai befektetők: a legnagyobb - évi 1,4 milliárd dolláros - forgalmat az országszerte 409 üzletet működtető Pjatyerocska lánc érte el. Az éllovasok listáján a második és negyedik helyen külföldiek állnak ugyan - a német Metro, illetve a török Ramstore -, ám rajtuk kívül szinte csak orosz láncok következnek. Az áruházépítési hullám ma is tart - csak Moszkvában 800 ezer négyzetméternyi új üzlet nyílt tavaly -, de elemzők szerint a következő években sem nő jelentősen a külföldiek aránya. Ennek legfőbb oka, hogy a nemzetközi óriások - így például a francia Carrefour és Intermarché vagy az amerikai Wal-Mart - a hatalmas forgalom és várható nyereség ellenére is kockázatosnak tartják az orosz piacot, illetve nem akarnak harcba bocsátkozni a korrupt és szövevényes bürokráciával. A francia Auchan valamivel bátrabb volt, eddig hat áruházat nyitott.

HVG
Alaposan megváltoztatta Oroszországban is a vásárlási szokásokat az áruházóriások megjelenése. Míg 1999-ben - egy évvel a gazdaságot megrengető pénzügyi válság után - még csak az összforgalom 0,2 százaléka jutott a kereskedelmi láncokra, az arány 2003-ra 8, tavaly pedig már 13 százalékra ugrott. Elemzők szerint ha Oroszországban - ahol a 198 négyzetméteres európai átlaggal szemben ezer lakosra csak 42 négyzetméternyi üzlet jut - a jelenlegihez hasonló ütemben tart majd az építési láz, tíz éven belül akár 50 százalék fölé is nőhet a láncok részesedése.

A kisvállalkozók - többnyire egyboltos, garázsból, lakókocsiból áruló kereskedők - egyelőre nincsenek veszélyben, látványos redőnylehúzásokra még a nagyvárosokban sem került sor. Ha azonban a láncok a jelenlegi tempóban terjeszkednek, néhány év múlva nehéz helyzetbe kerülhetnek a kicsik. Egyesek már most a nyitva tartás meghosszabbításával, a 24 órás kiszolgálás bevezetésével igyekeznek megkapaszkodni. Ezek a nappal hagyományos élelmiszer kisboltként üzemelő üzletek éjszaka főleg alkoholárusításból élnek, a többnyire alig 20-25 négyzetméteres eladóhelyiségben nagyobb áruházakat is megszégyenítő vodka- és sörkínálat várja az esti órákra hirtelen megszomjazott nagyszámú vevőt.

A vásárlási körülményekben és az árakban sokszor megdöbbentő különbségek mutatkoznak Oroszországban, ahol igen mély a szakadék a lakosság gazdag és szegény rétegei között. A kiskereskedelem azonban ma már mindenféle keresletet kielégít. Az egyik véglet a milliomosoknak szánt Krokus City Mall, ahol a kevés, de vastag tárcával érkező vevő feszített víztükrű medencék mellett sétálgatva és élő zongoramuzsikát hallgatva válogathat az árcédulák nélküli luxuscikkek között. A skála másik végén a Kopejka névre keresztelt lánc áll, ahol félig üres kartondobozok között kell bukdácsolni, ám szinte fillérekért lehet élelmiszerhez, háztartási cikkekhez jutni. A lapok hetente közölnek összehasonlító ártáblázatokat, melyekből rendre kiderül, hogy a drágább láncokban sokszor közel kétszer annyiba kerül ugyanaz az áru, mint az olcsóbbakban.

Az árubőséggel csak kevesebb mint egy évtizede szembesített vásárlók egy részétől egyelőre nem idegen a sznobság, ami leginkább a kereskedelmi láncok igénytelen csomagolású, olcsó saját márkás termékeit sújtja. Míg az ACNielsen nemzetközi marketing- és tanácsadó cég által végzett felmérés szerint világszerte 17 százalékkal részesednek az üzletláncok forgalmából a lánc nevét vagy márkáját viselő termékek - Nagy-Britanniában pedig 50 százalék körüli az arány -, Oroszországban ez még az 1 százalékot sem éri el. A válaszadók 40 százaléka szerint ugyanis ezek a termékek "olcsónak látszanak", és elsősorban a szegényeknek valók.

A sztereotípiák ellen az egyik legdrágább lánc, a Moszkvában gyorsan terjeszkedő Perekrjosztok is tenni próbál, a polcon lévő áruk 4 százaléka - például egyes csokoládék és papírtermékek - már a cég logójával kerül forgalomba. A szakértők szerint azonban az adott üzlethálózat iránti hűség fokozását hivatott reklámfogásokra Oroszországban nem költenek eleget, és egyelőre jele sincs annak, hogy más országok gyakorlatához hasonlóan az orosz láncok is megjelennének a pénzügyi szolgáltatások, illetve a távközlés piacán.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Orbán addig feszítette a húrt, hogy most nagyot kell mondania

Orbán addig feszítette a húrt, hogy most nagyot kell mondania

Meghalt Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke

Meghalt Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Tucatnál is több gyerek halt meg Haitin egy árvaházban kitört tűzben

Tucatnál is több gyerek halt meg Haitin egy árvaházban kitört tűzben

Több civilt öltek meg egy szaúdi harci gép lelövése utáni megtorlásban

Több civilt öltek meg egy szaúdi harci gép lelövése utáni megtorlásban

Felszólítottak a Brexit miatt egy 101 éves férfit, hogy a szüleivel igazolja magát

Felszólítottak a Brexit miatt egy 101 éves férfit, hogy a szüleivel igazolja magát